hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Apokrif színek


Apokrif színek

| |
 



A művészet történetében egyáltalán nem ritka, hogy egy művészre és életművére a saját kora nem rezonál, mert a benne rejlő értékhez új idő, új kontextus kell. Az viszont már kevéssé gyakori, amikor egy alkotó és komplett műve úgy kerül a közönség elé, hogy az még a kortársakat és a művészettörténész szakmát is meglepetésként éri, a teljes újdonság erejével.

Kovásznai György szinte komplett életműve ugyanis évtizedeket töltött valami lerobbant garázsban, s úgy került onnan elő, mintha a holt-tengeri tekercseket lelték volna meg.

A keltett visszhang természetesen nem egyszólamú, többen eltúlzottnak ítélik, hogy a mű a dohos csomagok mélyéről egyből a Parnasszusra került, ráadásul ilyen ritkán látható körítéssel, ekkora felületen, magyar viszonylatban méregdrága tálalásban.


Egy kocka Kovásznai György A hetvennégyes nyár emléke című filmjéből





Hogy vajon igazán a Nemzeti Galériába illő festői ouvre-ről van szó, nyilván lehet és kell is vitatni, de akad több olyan momentum, ami vitán felül kimagaslóvá, revelatív erejűvé avatja Kovásznai művészetét. Megközelítéséhez mindenesetre elengedhetetlen, hogy ne a galériaművészettel szembeni elvárásainkat alkalmazzuk.

Az első reveláció: Kovásznai karaktere, látásmódja, alkotómódszere a kortárs művészeti médiumok, sőt leginkább az internet világában kerül a helyére. Az artisztikus és a profán bátor keverése, a hagyományos kép metamorfózisa, valamint a műbe olvasztott képi utalások, a kölcsönvett popzenei idézetek miatt valóságos posztmodern példatárral állunk szemben.


Kovásznai György Átváltozások című alkotása




A második: talán nem túlzás azt állítani, abból a garázsból tényleg régészeti lelet került elő. És ahogy a nagyszabású leletekkel lenni szokott, általuk az utókor már más színben látja keletkezésük korát. A Kovásznai-lelet esetében szó szerint. Hát igen. Azok a színek! Aligha találni sok közép-kelet-európai művészt a 60-as, 70-es évekből, akinek a műveit ez az ellenállhatatlan sugárzás hatja át. A félhomályba burkolt egykori Ludwig-szárny ragyog is annak rendje-módja szerint.

Ha a vita még folyik is Kovásznai művészetének megítéléséről, a kiállítás megtekintését nem érdemes halogatni: szeptember 26-ig még van rá alkalom.

Sándor Zsolt

Kapcsolódó anyagok

A cilostazol hatékony és biztonságos lehetőség a claudicatio intermittens kezelésére - A NOCLAUD vizsgálat eredményei

A rilmenidin vérnyomáscsökkentő hatása A hazai multicentrikus VERITAS vizsgálat eredményeinek értékelése

A cilostazol hatékony és biztonságos lehetőség a claudicatio intermittens kezelésére - A NOCLAUD vizsgálat eredményei

Dr. Baloghy Mária Emlékkiállítás

A szív majdnem … gyilkosa

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Kína hatodik érzékszerve - Qi Baishi festményei

Egy szegény paraszti sorból induló iskolá zat - lan fiú, aki egész életét a művészetnek szentelte, a 20. századi kínai festészet egyik legkiválóbb mesterévé vált.

Tovább


Árnyaltabban, egyszersmind tisztábban szólni

Gulyás Gábor: inkább építkezni kellene

Tovább


A Quattrocento bája

A Quattrocento kitűnő firenzei szobrászai közül kiemelkedik Desiderio da Settignano a márvány különösen finom megmunkálása és az érzelmek kifejező ábrázolása miatt.

Tovább


Ismeretlen Munkácsy-képek

Újabb Munkácsy-alkotás kerül nyilvánosság elé

Tovább


Apokrif színek