hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


A Quattrocento bája


A Quattrocento bája

| |
 

A Quattrocento kitűnő firenzei szobrászai közül kiemelkedik Desiderio da Settignano a márvány különösen finom megmunkálása és az érzelmek kifejező ábrázolása miatt.


Decando -- forrás: wikipédia





Desiderio de Bartolomeo di Francesco 1430 körül született a toszkánai Settignanóban egy kőfaragó fiaként. Apja foglalkozását kitanulva 1453-ban Bernardo Rosellino műhelyében dolgozott és aratta első művészi sikereit. Szobrainak szépsége és expresszivitása elbűvölte kortársait és az utókort is.

Giorgio Vasari is megemlékezik művészettörténeti munkáiban, milyen egyedülálló bravúrral tudta ábrázolni a fiatal művész az emberi érzelmeket. Az általa kifaragott gyermek Jézusok nem idealizált, egyforma pufók kisdedek, hanem valódi kisfiúk őszinte, tiszta mosollyal, realisztikus vonásokkal.


Il Gesù Bambino -- forrás: wikipédia




Donatello kortársa volt, dolgoztak is együtt. Tőle tanulta a stiacciato technikát, a minimális mélységű domborművek elkészítését, aminek aztán mesterévé vált.


Madonna col bambino di Torino -- forrás: wikipédia




Sajnálatosan fiatalon, 1464-ben hunyt el. Mindvégig Firenzében élt és alkotott, művei a firenzei templomok mellett a világ számos jelentős múzeumában (Párizs, Washington) is megcsodálhatók.

2012. december 19.
eLitMed.hu
dr. Lipták Judit


Kulcsszavak

Desiderio da Settignano, szobrász, kőfaragás

Kapcsolódó anyagok

A Quattrocento bája

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Kína hatodik érzékszerve - Qi Baishi festményei

Egy szegény paraszti sorból induló iskolá zat - lan fiú, aki egész életét a művészetnek szentelte, a 20. századi kínai festészet egyik legkiválóbb mesterévé vált.

Tovább


Árnyaltabban, egyszersmind tisztábban szólni

Gulyás Gábor: inkább építkezni kellene

Tovább


Ismeretlen Munkácsy-képek

Újabb Munkácsy-alkotás kerül nyilvánosság elé

Tovább


Szubtilis acélszobrok

Acélszobrok kiállítása a szegedi Dóm téren

Tovább


A Quattrocento bája