hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


A gáncs nélküli impresszionista: Ferenczy Károly


Nagy Zsuzsanna
| |
 


Ferenczy Károly neve a köztudatban leginkább az 1896-ban formálódó nagybányai művészteleppel kapcsolódott össze, életműve szinte egybeforrt a Nagybánya-fogalommal. Az impresszionizmus és posztimpresszionizmus hazai változatának megteremtésével, a művészkolónia kiemelkedő alkotójaként, vezető mestereként a modern magyar festészet megalapozójává vált.

Festészete több szakaszra bontható, első korszakát, ahogy ő nevezte egy interjújában, „finom naturalistának” lehetne nevezni, leíró ábrázolásmóddal. Müncheni korszakában megjelenik a szimbolizmussal és szecesszióval átszűrt panteizmus, majd az impresszionizmus színgazdagsága.

Valér fia így vall róla: „Egzakt tudományok sose foglalkoztatták, a természettudományok közül csak azok érdekelték, amelyek az emberi testtel függnek össze: anatómia, fiziológia, orvostudomány. A tudálékos nagyképűséget megvetette, nagyhangú elveket, világnézeti fejtegetéseket sose hallottam tőle. Sokszor, félig humorosan is, leszólta a – szerinte – túlrészletes, túlságosan elméleti okoskodást, vagy ahogy ő szerette mondani, a spizfindig (gáncsoskodó) teoretizálást, a spintizálást, grüblirozást”.

Bízvást mondható, hogy ő a 20. századi magyar festészet egyik legjelesebb képviselője, aki páratlan hatást gyakorolt kortársaira és az elkövetkezendő nemzedékekre.
„Hivatott, hivatását betöltő művész volt Ferenczy Károly. Akkor jött, abban a pillanatban, amikor szükség volt művészetére, verekedő, kiválasztott személyiségére. Nem a véletlen sodorta őt közénk, hanem kellett, hogy nevét, művészetét belédobja abba a tespedő, kiélt valamibe, amit a kilencvenes évek magyar művészetének könyvelnek el azok, akik azzal foglalkoznak. Rippl-Rónai hat évvel előtti kollektív kiállításán kívül nem volt még egy olyan szenzációja a képet néző közönségnek, mint Ferenczy ezerkilencszázháromban rendezett kiállítása. Férfias erejének teljességét, kiegyenlített művészetének színét, ízét mutatta, új igazságot hozott, olyan igazságot, amelyet csak kimondani kellett, hogy beteljesedjék.” – írta róla Bálint Aladár a Nyugatban.
"A portrait körülbelül kész és igen jó; azaz, benne van az én őszinte különlegességem". – mondta egy művéről.

Saját művész szemléletét így fogalmazta meg: "Törekvésem erősen szintétikus naturalizmus; éppúgy, amint Spencer szerint a filozófiában, szigorúan el kell választani a "knowable"-t, a tudhatót, az unknowabletől, úgy a pikturában mindig meg kell különböztetni a "paintable"-t az "unpaintable"-től, fel kell tudni ismerni, hogy a természet szépségeiből mi fog "képet adni", mi alkalmas arra, hogy abból a vásznon műtárgy válhassék."

Az életmű mintegy felét, köztük máig lappangó műveket bemutatva nyújt áttekintést az életműről a Magyar Nemzeti Galéria. A november végétől május végéig látható Ferenczy Károly kiállításon a látogatók 150 festménnyel, 80 grafikával és mintegy 50 dokumentummal (fotó, levél, katalógus, könyv) találkozhatnak.

NZS

Kapcsolódó anyagok

Kiállításajánló: A természet fogaskerekei

Hogyan tekintenek a vidéki páciensek a gyógyszerészi szolgáltatásokra?

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Pálinkás József a magyar-francia tudományos együttműködések fejlesztéséről tárgyalt Párizsban

Franciaország részéről megvan a támogatás Magyarország irányába, de a következő időben is jelentős munkát kell befektetni ahhoz, hogy a magyar kutatás-fejlesztés egésze és a szegedi ELI lézerközpont sikeres vállalkozás legyen - mondta csütörtökön az MTI-nek Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnöke a francia tudományos élet képviselőivel Párizsban folytatott tárgyalásait követően.

Tovább


Megtalálták a szalamiszi csatában részt vevő görög hajóhad gyülekezési helyét

Görög régészek megtalálták azt a helyet Szalamisz szigeténél, ahol Kr.e. 480-ban a görög hajóhad gyülekezett a perzsák ellen vívott tengeri csatához.

Tovább


Idén is folytatódnak a szélsőséges időjárási jelenségek

A 2016-os rekordmeleg után folytatódnak a szélsőséges időjárási jelenségek 2017-ben is a Meteorológiai Világszervezet (WMO) keddi jelentése szerint.

Tovább


Széchenyi-díj - Szathmáry Eörs biológus

"Nagyon boldog vagyok, hogy a díjon keresztül a szakterület láthatóbbá válik Magyarországon is" - mondta el az MTI-nek a világ egyik legismertebb evolúcióbiológusaként számon tartott Szathmáry Eörs, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, az Academia Europaea tagja, akit szerdán Széchenyi-díjjal tüntettek ki a Parlamentben.

Tovább


A gáncs nélküli impresszionista: Ferenczy Károly