hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


A gáncs nélküli impresszionista: Ferenczy Károly


Nagy Zsuzsanna
| |
 


Ferenczy Károly neve a köztudatban leginkább az 1896-ban formálódó nagybányai művészteleppel kapcsolódott össze, életműve szinte egybeforrt a Nagybánya-fogalommal. Az impresszionizmus és posztimpresszionizmus hazai változatának megteremtésével, a művészkolónia kiemelkedő alkotójaként, vezető mestereként a modern magyar festészet megalapozójává vált.

Festészete több szakaszra bontható, első korszakát, ahogy ő nevezte egy interjújában, „finom naturalistának” lehetne nevezni, leíró ábrázolásmóddal. Müncheni korszakában megjelenik a szimbolizmussal és szecesszióval átszűrt panteizmus, majd az impresszionizmus színgazdagsága.

Valér fia így vall róla: „Egzakt tudományok sose foglalkoztatták, a természettudományok közül csak azok érdekelték, amelyek az emberi testtel függnek össze: anatómia, fiziológia, orvostudomány. A tudálékos nagyképűséget megvetette, nagyhangú elveket, világnézeti fejtegetéseket sose hallottam tőle. Sokszor, félig humorosan is, leszólta a – szerinte – túlrészletes, túlságosan elméleti okoskodást, vagy ahogy ő szerette mondani, a spizfindig (gáncsoskodó) teoretizálást, a spintizálást, grüblirozást”.

Bízvást mondható, hogy ő a 20. századi magyar festészet egyik legjelesebb képviselője, aki páratlan hatást gyakorolt kortársaira és az elkövetkezendő nemzedékekre.
„Hivatott, hivatását betöltő művész volt Ferenczy Károly. Akkor jött, abban a pillanatban, amikor szükség volt művészetére, verekedő, kiválasztott személyiségére. Nem a véletlen sodorta őt közénk, hanem kellett, hogy nevét, művészetét belédobja abba a tespedő, kiélt valamibe, amit a kilencvenes évek magyar művészetének könyvelnek el azok, akik azzal foglalkoznak. Rippl-Rónai hat évvel előtti kollektív kiállításán kívül nem volt még egy olyan szenzációja a képet néző közönségnek, mint Ferenczy ezerkilencszázháromban rendezett kiállítása. Férfias erejének teljességét, kiegyenlített művészetének színét, ízét mutatta, új igazságot hozott, olyan igazságot, amelyet csak kimondani kellett, hogy beteljesedjék.” – írta róla Bálint Aladár a Nyugatban.
"A portrait körülbelül kész és igen jó; azaz, benne van az én őszinte különlegességem". – mondta egy művéről.

Saját művész szemléletét így fogalmazta meg: "Törekvésem erősen szintétikus naturalizmus; éppúgy, amint Spencer szerint a filozófiában, szigorúan el kell választani a "knowable"-t, a tudhatót, az unknowabletől, úgy a pikturában mindig meg kell különböztetni a "paintable"-t az "unpaintable"-től, fel kell tudni ismerni, hogy a természet szépségeiből mi fog "képet adni", mi alkalmas arra, hogy abból a vásznon műtárgy válhassék."

Az életmű mintegy felét, köztük máig lappangó műveket bemutatva nyújt áttekintést az életműről a Magyar Nemzeti Galéria. A november végétől május végéig látható Ferenczy Károly kiállításon a látogatók 150 festménnyel, 80 grafikával és mintegy 50 dokumentummal (fotó, levél, katalógus, könyv) találkozhatnak.

NZS

Kapcsolódó anyagok

Magaslatok hatása a várandósságra és az újszülöttre

Jubileumi ünnep a Magyar Ápolási Igazgatók Egyesületének életében

Kézfertőtlenítés, mint a fertőzések egyszerű megelőzése .

Postperatív külső rögzítések a felnőtt és gyermek kézsebészetben ápolói szempontból

Taxi gépkocsivezetők egészségi állapotának vizsgálata Miskolcon

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Műanyaghulladékot mutattak ki az Atlanti-óceánban élő halak gyomrában

Nagy mennyiségű mikroműanyagot, vagyis öt milliméteresnél kisebb műanyagrészecskét mutattak ki a kutatók az Atlanti-óceán északnyugati részén élő halak gyomrában.

Tovább


Nyelvet is használhatott a Homo erectus

Nem tudni, hogy a nyelv pontosan mikor alakult ki az emberfélék, más néven hominidák körében. Néhányan úgy vélik, hogy csupán a Homo sapiens sajátossága, ami 200 ezer évet jelentene, ám Everett szerint a nyelv kezdete sokkal régebbre nyúlik vissza.

Tovább


Az eddig véltnél 100 millió évvel korábban hódították meg a szárazföldet a növények

Az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) közölt tanulmányukban kimutatták, hogy a szárazföldi növények nagyjából 500 millió évvel ezelőtt fejlődtek ki a édesvízi algákból.

Tovább


Az Északi-sarkot is veszélyezteti a műanyaghulladék

A műanyagszennyezés káros hatásait eddig a zooplanktonban, a halaknál, a tengeri madaraknál és az emlősöknél figyelték meg Evszázadokba telhet, amíg felül lehet kerekedni az elmúlt néhány évtized felelőtlenségén, amely miatt a tengerbe került a sok műanyaghulladék.

Tovább


A gáncs nélküli impresszionista: Ferenczy Károly