hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Türelemre int a Bécsi Kórházszövetség példája



| | |
 


Bécsben több mint tíz év alatt tizenhárom kórházat, huszonhét egyetemi intézetet és tizenegy geriátriai intézményt vontak közös rendszerbe. A tizenhárom kórház közül a Bécsi Általános Kórház, az AKH az egyik, mely Európa egyik legnagyobb kórháza. A közös rendszer neve Bécsi Kórházszövetség (KAV), mely működéséről és a hazai egészségügyi intézmények hasonló integrációjának lehetőségeiről kérdeztük Ari Lajost, az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének elnökét.

Bécs városi tanácsa határozata alapján jött létre a szövetség 2002-ben, melynek előkészítő munkálatai tíz évre nyúlnak vissza. Ma 32.000 munkatársa van az szövetségnek és 400.000 fekvőbeteget lát el évente. Az orvos-beteg találkozók száma 3,5 millió. Költségvetése 2,5 milliárd Euró évente, közel 700 milliárd forint. Ez jóval több, mint a magyar gyógyító, megelőző kassza összege. Az orvosi eszközöket, műszereket világpiaci áron vásárolják a hazai egészségügyi intézmények, főleg a kis létszámú egészségügyi dolgozó nyomorúságos bérei miatt ilyen alacsony a költségvetés – mondta Ari Lajos.

- Mi indokolta a szövetség létrehozását?

- Elsősorban ki akarták vonni Bécs magisztrátusának egyik osztálya alól a kórházakat, növelve önállóságukat. Sok párhuzamosság volt az intézmények között s nem voltak szabályozottak a betegutak. Az integráció során közös rendszerbe foglalták az informatikai struktúrát, a számvitelt, a minőségbiztosítást, a humánpolitikát és részben a közbeszerzéseket. „A szövetségbe integrálás nem hozott pénzügyi megtakarítást” – idézte Ari Lajos az egyik bécsi kórházigazgatót. De megmaradt az intézmények önállósága, saját menedzsmentje. Ellenben központosították a munkaerőképzést, továbbképzést. A szövetség organogramja szerint az első ág az AKH-é, a második a geriátriai, szociális ellátásé, ápolásé, a harmadik a kórházaké.
Rendelet határozza meg, hogy a különböző szereplőknek milyen jogosultságai vannak, ki mennyire dönthet a különböző dolgokról. Az AKH vezérigazgatója bármeliyk intézet igazgatója lehet. Szofisztikált, jól felépített rendszer az, melyben determinált minden egység saját és az egységeknek közösen végzendő feladata.
A szövetség 2100 képzőhelyt működtet, eltekintve az egyetemi képzésektől. A képzőhelyek a szakdolgozók oktatását szolgálják, úgy mint kórházi ápolókét, asszisztensekét. Továbbá két vállalkozói profit centrumot működtetnek és informatikai centrumot .

- Hogyan áll össze a szövetség költségvetése és mennyit fordítanak belőle bérekre?

- A szövetség vagyona elkülönül Bécs vagyonától. A város a szövetség költségvetésének 40 százalékát adja, a többit a társadalombiztosítás bevételeiből fedezi a szövetség. Ezen kívül van kiegyenlítő kassza, amibe az összes tartomány fizet. A 2,5 milliárd Eurós költségvetésnek 60-70 százalékát jelentik a bér kifizetések, de az orvosok mégis sztrájkoltak pár éve az alacsony bérekre hivatkozva.

- Milyen segítséget nyújt dolgozóinak a szövetség?

- Jogszabály írja elő, hogy működtetni kell jóléti intézményeket, mint nővérek, orvosok házát. Szinte mindegyik intézmény működtet óvodát, a szövetség kettőt. Utóbbiaknak különlegessége, ha az anya nem tud a gyermekért menni pl. hirtelen megbetegedés miatti helyettesítés vagy egyéb okból bekövetkező leválthatatlanság miatt, akkor szakemberek elviszik az éjjel-nappal működő óvodába éjszakára, majd reggel visszaviszik az eredeti óvodájába. Jogszabály írja elő, hogy működtetni kell ilyen intézményt.

- Mit tart a bécsi példa leglényegesebb elemének?

- Bécsben megmaradt az intézmények önállósága, közös lett a képzés, továbbképzés, az elszámolás és az informatikai rendszer. Rendkívül fontos az önállóság, mert a helyi problémákat helyben kell megoldani. Értelmes együttműködés nélkül nem tudunk együtt dolgozni, tekintettel a gazdasági nehézségekre. S az irracionálisan működő, kivérzett egészségügy gátja a fejlődésnek. Ez már tapasztalható az orvos-és nővérkivándorlás kapcsán. A bécsi képzés mintájára vissza kell terelni a képzés egy részét az egészségügybe. Számos képzőhely van Magyarországon, melyek nem az iskolarendszerben működnek, túlképzést folytatnak egyes szakmákból, mint pl. masszőrnek képeznek ki számos embert, akik nem tudnak elhelyezkedni, csak keringenek a rendszerben.

- Magyarországon van lehetőség az egészségügyi intézmények hasonló integrálására?

- Már több fórumon hangoztattam, hogy Magyarországon is működtessenek óvodákat az intézmények, különben elveszítik fiatal nődolgozóikat. A hazai viszonyokról szólva elkerülhetetlen az egészségügyi intézmények horizontális és vertikális integrációja. Vertikális alatt az alapellátástól a csúcs ellátásig felépített intézmények rendszerét értem, vertikálisan az egy ellátási területen működő intézeteket. Attól függ, hogy mit fogad el a jogrendszer. Valamint formája függ a tulajdonosi, a politikai viszonyoktól és a körülményektől. Nem szégyen tanulni a nálunk okosabbaktól, de körültekintően és az intézmények saját helyzetükre vonatkoztatva lehet átvenni a struktúrát, továbbá egységes elveket kell kialakítani és elfogadtatni az együttműködő partnerekkel. Felnőttnek kell tekinteni az intézetek menedzsmentjét.
A átalakítás leglényegesebb eleme, hogy ekkora méretű átalakításhoz türelem, a források módszeres felhasználása szükséges, mint ezt a bécsi példa igazolja.


eLitMed Császi Erzsébet


Kapcsolódó anyagok

Idegenség és idegen nyelv az Érkezés című filmben

Eosinophil granulomatosus polyangitis

Fulvesztrant: hosszú távú túlélés jó életminőséggel előrehaladott, endokrinérzékeny emlőrákban

Az adipokinom és a lipidparaméterek közötti összefüggések vizsgálata magyarországi elhízottakban

Paradigmaváltások korát éljük a 2-es típusú cukorbetegség kezelésében. Hol helyezkednek el ebben az SGLT2-gátlók?

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Az elmegyógyintézet csak ürügy - Horváth Csaba rendező a Száll a kakukk fészkére című előadásról

A székesfehérvári Vörösmarty Színház az egyik legizgalmasabb vidéki színház mostanában. Kiváló társulata magas művészi igényű, markáns, merész rendezésű, mégis széles közönség számára befogadható előadásokat játszik, számos műfajban. 2016 tavaszán mutatták be a Száll a kakukk fészkére című produkciót. Az előadás rendezőjével, Horváth Csabával beszélgettünk.

Tovább


A transzgenerációs tünetekről - interjú Olga Szuligával

Néha elég csak annyi, hogy megkérdezzük, hogy az ön szülei életében mi volt akkor, amikor olyan idősek voltak, mint amilyen idős volt ön, amikor a tünetei megjelentek. Persze a kliens nem mindig tud tünetekről. Életeseményekről, furcsaságokról, viselkedésről, ismétlődő eseményekről, főleg érzésekről érdemes kérdezni.

Tovább


Őrségváltás a LAM-nál

Prof.Dr.Kiss Istvánt és Dr.Kapócs Gábort főszerkesztőket kérdeztük a 25 éves Lege Artis Medicinae (LAM) folyóirat jövőjéről.

Tovább


A hitvilág és a fogyasztás – videointerjú Antal Z. Lászlóval

Antal Z. László akadémikust a SZVT-n tartott előadását követően az emberi hitvilág és a fogyasztási mintázatok összefüggéséről kérdeztük. A kutató meglátása szerint a fogyasztói társadalom az emberkép és a hitvilág, a halálon túli történésekről alkotott kép erőteljesen összefügg.

Tovább


Türelemre int a Bécsi Kórházszövetség példája