hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


A finanszírozást a valós költségekhez kell illeszteni
- Interjú dr. Zeher Margittal


A finanszírozást a valós költségekhez kell illeszteni
- Interjú dr. Zeher Margittal

| | |
 


Rovarméreg-allergia centrumok kijelölésére van szükség, mert az ellátás elérhetetlensége súlyos anaphylaxiás reakciót, halálos szövődményt eredményezhet. Másik fontos terület, ahol még a szomszédos Szlovákiához viszonyítva is jelentős lemaradásunk van, az immunterápia, az immunterápiás centrumok kialakítása. Jelenleg hazánkban ennek a kezelési eljárásnak nincs TB finanszírozása – sorolta feladataikat dr. Zeher Margit a szakmai kollégium immunológiai és allergológiai tagozatának elnöke.

Hogyan látja szakmája helyzetét?

A klinikai immunológia és allergológia olyan szakterület, mely az autoimmun betegségek vonatkozásában több ritka kórképet is magába foglal, míg az allergológia a népbetegségnek számító allergiás kórképeket fedi le. A közös tényező az, hogy mindkét esetben az immunrendszer kóros működése áll a betegségek hátterében. A két területet szervesen összekapcsolja a komplex szakvizsga és a több mint 40 éve működő tudományos társaság. A klinikai immunológia felöleli az autoimmun kórképeket, így a betegségek kezelése speciális szaktudást, képzettséget igényel. Az egyes kórformák ritkasága és súlyossága speciálisan felszerelt, és jól képzett szakorvosi ellátást igényel, így a centrumszintű ellátás indokolt ezekben az esetekben, mely jelenleg még teljesen nincs kiépítve. A szakterület interdiszciplináris jellege miatt széleskörű szakmai párbeszédet, konstruktív együttműködést, a feladatok pontos delegálását és definiálását igényli. Az allergiás betegségek népegészségügyi jelentőségűek, ellátásuk jelenleg még további szervezést igényel – felelte dr. Zeher Margit az immunológiai és allergológiai tagozat elnöke, a Debreceni Egyetem Orvos-és Egészségtudományi Centrum Belgyógyászati Intézet III. Sz. Belgyógyászati Klinika orvosszakmai igazgatója, a Klinikai Immunológia Tanszék vezetője.

Melyek a következő évek legfőbb kihívásai?

A klinikai immunológia vonatkozásában fontosnak tartom a szakterület pontos definiálását. A betegek ellátásában a progresszivitási szintek kidolgozását, megvalósítását.
Tekintettel arra, hogy egy-egy betegségcsoporton belül jelentős eltérés van a betegség súlyosságában, fontosnak tartom a finanszírozás illesztését a valós költségeknek megfelelően.

Az allergológia területén rendkívül nagy jelentőségű a rovarméreg-allergiacentrumok kijelölése, hiszen az ellátás elérhetetlensége súlyos anaphylaxiás reakciót, halálos szövődményt eredményezhet. Másik fontos terület, ahol még a szomszédos Szlovákiához viszonyítva is jelentős lemaradásunk van, az immunterápia, az immunterápiás centrumok kialakítása. Jelenleg hazánkban ennek a kezelési eljárásnak nincs TB finanszírozása. Az eredményes kezelés 2-3 év alatt érhető el, így a költségeket csak nagyon ritka esetben képesek a betegek vállalni. A szlovák biztosítás a kezelést 90 százalékon támogatja. A kezelés hatékonyságára evidencia adatok vannak. Nagyon fontos azt megjegyezni, hogy a gyermekkorban alkalmazott kezeléssel a fokozott asthma hajlam nagymértékben csökkenthető, így hosszútávon a terápia költséghatékony.

A Semmelweis Terv kapcsán milyen javaslatai vannak?

A Semmelweis Terv már elfogadásra került, de a társadalmi vita során alkalmunk volt a véleményünk kifejtésére. Az áttanulmányozás során megállapíthattuk, hogy az egészségügyben jelenleg tapasztalható problémák (eladósodás, forráshiány, finanszírozási anomáliák, humán erőforrás elvándorlás, betegutak, a betegellátás progresszivitási szintjei, stb.) sokaságára kínál megoldási lehetőséget.

Kérek egy rövid bemutatkozást szakmai szempontból!

2001-óta a Klinikai Immunológia Tanszék vezetője, illetve 2003-óta a DE OEC III. sz. Belgyógyászati Klinika orvos-szakmai igazgatója vagyok. 1990-ben PhD-t szereztem, majd 2001-ben megvédtem a Magyar Tudományos Akadémia doktora címet.
Belgyógyász, klinikai immunológus-allergológus illetve reumatológus szakvizsgával rendelkezem. A klinikai immunológia és allergológia szakképzés grémium-vezetője (2006-tól), a Petrányi Gyula Klinikai Orvostudományok Doktori Iskola - Klinikai Immunológia doktori program vezetője vagyok (2006-tól), irányításommal eddig 5 PhD értekezés született. Ezen felül megválasztottak a Klinikai Immunológia és Allergológia Szakmai Kollégium (2009-2011) és a Magyar Allergológiai és Klinikai Immunológiai Társaság (2007-től) elnökének. Ezen felül számos hazai és nemzetközi társaság-, folyóirat szerkesztőségi bizottságának és tudományos testületének vagyok tagja. Oktatással kapcsolatos tevékenységem a klinikai immunológia széles területére terjed ki, szakmaspecifikus kurzusok, hazai és nemzetközi konferenciák, tudományos diákköri témavezetések mellett kiemelt hangsúlyt fektetek a szakorvosképzésre és a tudományos utánpótlás nevelésére.


Dr. Zeher Margit a szakmai kollégium immunológia és allergológia tagozatának elnöke




Beszélne családjáról, hobbijáról?

Magánéletemet tekintve egy fiam van Péter, aki a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen végzett és jelenleg közgazdászként dolgozik. Számos elfoglaltságom mellett próbálok időt szakítani a családra és a pihenésre is. Szeretek utazni, más kultúrákat megismerni, lehetőség szerint személyesen vagy könyvekből, ismeretterjesztő filmekből, illetve az internet lehetőségei kihasználva. Nagy rajongója vagyok az érdekes, új könyveknek, szeretem a természetet és az állatokat.

eLitMed

Kapcsolódó anyagok: Az orrdugulás mint népbetegség




Magyar Immunológia - 2002; 1(2) Az immunológia kezdetei Magyarországon




Magyar Immunológia - 2002; 1(4) Az immunológia kezdetei Magyarországon 2. rész



Miért növekedett meg az allergiás, asztmás betegek száma?




LAM (Lege Artis Medicinae) - 2008; 18(4) Az őssejtkutatás jogi, etikai dilemmái








Kapcsolódó anyagok

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Az elmegyógyintézet csak ürügy - Horváth Csaba rendező a Száll a kakukk fészkére című előadásról

A székesfehérvári Vörösmarty Színház az egyik legizgalmasabb vidéki színház mostanában. Kiváló társulata magas művészi igényű, markáns, merész rendezésű, mégis széles közönség számára befogadható előadásokat játszik, számos műfajban. 2016 tavaszán mutatták be a Száll a kakukk fészkére című produkciót. Az előadás rendezőjével, Horváth Csabával beszélgettünk.

Tovább


A transzgenerációs tünetekről - interjú Olga Szuligával

Néha elég csak annyi, hogy megkérdezzük, hogy az ön szülei életében mi volt akkor, amikor olyan idősek voltak, mint amilyen idős volt ön, amikor a tünetei megjelentek. Persze a kliens nem mindig tud tünetekről. Életeseményekről, furcsaságokról, viselkedésről, ismétlődő eseményekről, főleg érzésekről érdemes kérdezni.

Tovább


Őrségváltás a LAM-nál

Prof.Dr.Kiss Istvánt és Dr.Kapócs Gábort főszerkesztőket kérdeztük a 25 éves Lege Artis Medicinae (LAM) folyóirat jövőjéről.

Tovább


A hitvilág és a fogyasztás – videointerjú Antal Z. Lászlóval

Antal Z. László akadémikust a SZVT-n tartott előadását követően az emberi hitvilág és a fogyasztási mintázatok összefüggéséről kérdeztük. A kutató meglátása szerint a fogyasztói társadalom az emberkép és a hitvilág, a halálon túli történésekről alkotott kép erőteljesen összefügg.

Tovább


A finanszírozást a valós költségekhez kell illeszteni - Interjú dr. Zeher Margittal