hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Rokkantnyugdíj helyett emberhez méltó fizetést


Rokkantnyugdíj helyett emberhez méltó fizetést

| | |
 


Magyarország tízmillió lakosából nyolcszázezer kap valamilyen rokkantsági ellátást. Köztudott, hogy a munkanélküliség egyik egérútja a rokkanttá nyilvánítás. Ebben az esetben az ellátott vagy nem tud dolgozni, mert nem talál munkát, vagy nem is akar. De közülük sokan munkába állnának, csak nincs hol dolgozniuk. Amikor a munkainterjú második körében kiderül, hogy leszázalékoltak, már le is írják őket a munkaadók. A Magyar Szervátültetettek Szövetsége elnökének, Székely Györgynek kész terve van a fogyatékkal élők, megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására.

- Mindenkit be kell iskolázni, akit csak lehet. Aki nem tudja elvégezni az általános iskolát, annak meg kell keresni a megfelelő munkát, amit irányítás mellett végezhet, mint például fizikai munkát. Minden embert hasznossá lehet tenni képességei figyelembe vételével – mondta Székely György.

- Mi a véleménye a jelenlegi rendszerről, melyben rehabilitációs hozzájárulás fizetésével ösztönzik a cégeket a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatására?


Székely György




- A korrupció melegágyának tartom a védett munkahelyeket. Az ezek után járó állami támogatásokat igénybe vevő munkaadók kihasználják azokat az embereket, akik nem tudnak gondoskodni magukról. Javaslatom a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatásáról szól, melynek lényege, hogy alakítsanak ki védett munkaköröket, melyekben csak megváltozott munkaképességű emberek dolgoznak. Például a tervezéstől a szállításig foglalkozhatnának a hazai élelmiszer előállító és árusító üzemeknek az előírás szerint az élelmiszerek csomagolására használt, a környezetben lebomló műanyag zacskóinak gyártásával. Ezeket tervezhetné mérnök és gyárthatná betanított munkás. Munkájukért olyan bért kapnának, mint bármelyik más dolgozó, amiből el tudnák tartani családjukat. Ez az emberhez méltó fizetés visszaadná tartásukat. Viszont a fizetés mellett nem kapnának rokkantnyugdíjat. A munka, amit el tudnak végezni a sérült emberek, általában 60-70 százaléka az egészségesek teljesítményének. A fizetést kompenzálja az állam részéről a rokkantnyugdíj elvétele, ami milliárdos megtakarítást jelentene.

- A sérült ember betegségétől is függ, hogy tud-e dolgozni és milyen munka végzésére képes. Állapota miatt nem mindenki fogható munkára. Rájuk vonatkoztatva milyen tervei vannak?

- Őket egész napos otthonokban lehetne elhelyezni, mint eddig. De azzal a kitétellel, hogy csak azok tartózkodhatnának ott, akik nem tudnak védett munkakörökben dolgozni. Öt-tíz év múlva csökkenne a rokkantnyugdíjasok száma, mert azok az emberek, akik a munkanélküliségből menekültek a rokkantságba, meggondolják, mi éri meg nekik, a rokkantnyugdíj vagy az emberhez méltó fizetés?

- A rokkantosítás másik oldalán az orvosok állnak. A közelmúltban vizsgálatot indítottak két egri orvos szakértő ellen, akik pénzt fogadtak el a felülvizsgálat kedvező kimenetele érdekében. Az eset további vizsgálatokat generált az egész országban. Szigorodnak a szabályok, többen visszakerülhetnek a száz százalékosan foglalkoztathatók közé.

- Akitől elveszik a rokkantnyugdíjat, és két éves rehabilitációs képzésre irányítják, az szakmát szerez és ki tud lépni a munkaerőpiacra. Azonban hiába van szakmája, elsősorban nem őt választják a munkaadók, hanem az egészséges embereket. A szervátültetettek helyzetéről tudok beszámolni, mert őket képviselem. Egészségi állapotuk változó. Ha éppen jó periódusukban történik a felülvizsgálat, előfordul, hogy megszüntetik rokkantnyugdíjukat, de azoknak, akik túlképzettek nem adnak helyette semmit. Ők nem alkalmasak a rehabilitációs képzésre, mert már amúgy is túlképzettek, mint például mérnökök vagy pszichológusok. Munkát kell szerezniük, különben nem tudják eltartani családjukat. Képzettségüknek megfelelő munka kellene, hogy például ne portásként dolgozzon egy mérnök.

- Az önök szövetsége hogyan segít a megváltozott munkaképességű emberek elhelyezkedésében?

- Foglalkoztatásukra volt egy kft-nk, de egy idő után nem tudtunk munkát szerezni és meg kellett szüntetnünk. Azok a cégek, amelyek megbíznak bennünket munkával, tudják, hogy az alkalmazottak fizetését megkapjuk állami támogatásként. Mivel a megváltozott munkaképességű emberek 60-70 százalékban termelnek, a fennmaradó részt ki kellett volna termelnünk s hozzá még a rezsit is. Nem sikerült. Úgy gondolom, a piac fel van osztva, néhány cég kap munkát, a többi pedig nem tud labdába rúgni.

- Mi az oka, hogy nem szívesen foglalkoztatnak megváltozott munkaképességű embereket a munkaadók, hiszen állami támogatás is jár érte?

Általában nincsenek ismereteik az embereknek a szervátültettekről. Az igaz, hogy sérülékenyebbek, könnyebben megbetegednek. Tudni kell, hogy a beültetett szerv kilökődésének megakadályozásra gyógyszerekkel gátolt immunrendszerük működése s emiatt fogékonyabban a betegségekre. Korlátok közé szorítottak azok a munkakörök, melyeket betölthetnek. A fertőzések elkerülése miatt nem dolgozhatnak gyerekek között s olyan munkakörökben sem, melyekben sok emberrel kerülnek kapcsolatba, továbbá a folyamatos fizikai megterhelés sem jó. Csak egy kis tolerancia kellene. De ahol a gazdaság romokban hever, ott nem az a legnagyobb gond, hogy munkalehetőséget biztosítsanak a megváltozott munkaképességű embereknek. Aki tud, az dolgozik 4-6 órát úgy, ahogy foglalkoztatják, fehéren vagy feketén vagy szürkén s elfogadja azt, hogy zsebből zsebbe dugják neki a fizetést s ezzel azt is, hogy bármelyik pillanatban elküldhetik. Anarchikus a világ. A rokkantnyugdíjnak 60 ezer forint az átlaga, ebből nem lehet megélni, családot eltartani. Munkalehetőséggel kellene visszaadni a megváltozott munkaképességűek emberi méltóságát.

- A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására készített tervének mi lesz a sorsa?

- Egy éve készítettem el, s letettem az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet főigazgatójának, valamint Soltész Miklós szociális, család- és ifjúságügyért felelős államtitkárnak az asztalára. Azt mondták, végezzek el gazdasági számításokat, milyen eredménye lenne ennek a gazdaságra. Nem végeztem, mert nincs hárommillió forintom, hogy megbízzak vele egy céget. De úgy gondolom, megoldódna a tervvel a megváltozott munkaképességű emberek munkába állása.


eLitMed Császi Erzsébet


Kapcsolódó anyagok

Klinikai gyógyszerész a hollandiai alapellátásban: négy lehetséges modell

Egy városnyi ember élhetne még

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Az elmegyógyintézet csak ürügy - Horváth Csaba rendező a Száll a kakukk fészkére című előadásról

A székesfehérvári Vörösmarty Színház az egyik legizgalmasabb vidéki színház mostanában. Kiváló társulata magas művészi igényű, markáns, merész rendezésű, mégis széles közönség számára befogadható előadásokat játszik, számos műfajban. 2016 tavaszán mutatták be a Száll a kakukk fészkére című produkciót. Az előadás rendezőjével, Horváth Csabával beszélgettünk.

Tovább


A transzgenerációs tünetekről - interjú Olga Szuligával

Néha elég csak annyi, hogy megkérdezzük, hogy az ön szülei életében mi volt akkor, amikor olyan idősek voltak, mint amilyen idős volt ön, amikor a tünetei megjelentek. Persze a kliens nem mindig tud tünetekről. Életeseményekről, furcsaságokról, viselkedésről, ismétlődő eseményekről, főleg érzésekről érdemes kérdezni.

Tovább


Őrségváltás a LAM-nál

Prof.Dr.Kiss Istvánt és Dr.Kapócs Gábort főszerkesztőket kérdeztük a 25 éves Lege Artis Medicinae (LAM) folyóirat jövőjéről.

Tovább


A hitvilág és a fogyasztás – videointerjú Antal Z. Lászlóval

Antal Z. László akadémikust a SZVT-n tartott előadását követően az emberi hitvilág és a fogyasztási mintázatok összefüggéséről kérdeztük. A kutató meglátása szerint a fogyasztói társadalom az emberkép és a hitvilág, a halálon túli történésekről alkotott kép erőteljesen összefügg.

Tovább


Rokkantnyugdíj helyett emberhez méltó fizetést