hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Küldetéstudat és hideg fej


Küldetéstudat és hideg fej

| |
 



- Milyen területről indult a könyves szakma felé?

- Magyar szakon végeztem az ELTÉ-n, aztán szerkesztőként dolgoztam a Helikon Kiadónál, onnan kerültem ki egy posztgraduális nemzetközi könyvkiadó-menedzseri képzésre Skóciában a Stirlingi Egyetemre, majd adódott számomra egy gyakornoki pozíció az Edinburgh University Press-nél, ami egy akadémiai kiadó Skóciában. Rendkívül jelentős lehetőség volt számomra, hogy az elméletet – ami jellemzően egyfajta menedzser-szemlélet, s már eleve igen különbözik a hazaitól –, a gyakorlatban is kipróbálhassam. Ne csak úgy érkezzem haza, hogy elregélem: fantasztikus, micsoda dolgokat láttam külföldön! Nagyon fontos volt számomra látni, hogyan működik az egyetemen tanult elmélet a gyakorlatban.

- Tudott hazahozni valamit?

- Az angolszász piacon a könyvkiadáshoz nagyon professzionálisan állnak hozzá. Az itthoninál jóval több pénzt mozgató nemzetközi üzlet ez, multinacionális óriáscégekkel, emiatt nyilvánvalóan a szervezetirányításnak is egészen más szintjei épültek ki, mint nálunk. Ha a két piac különbözősége miatt nem is lehet mindent egy az egyben adaptálni, a szemléletmód terén ez a kurzus nagyon sokat segített.

- Ott milyen érdekek mentén működik a dolog?

- Elsősorban szigorúan anyagi érdekek mentén. Nem kérdés, hogy ha egy kiadó a piacon próbál boldogulni, nem lehet pusztán „szerelemből” könyvet kiadni, a piaci, anyagi megfontolás a döntő. Természetesen itthon is nyereségorientáltak a kiadók, de úgy érzem, egy kicsit „több lélekkel” dolgozunk. Hozzám talán egyfajta középút áll közel a szívvel-lélekkel, de profizmus nélkül ügyködő és a hideg fejjel kizárólag a mérlegeredményt néző könyvkiadás között. Az egész tudatosság kérdése: lehet könyvet kiadni küldetéstudatból is, de mindig reálisan kell látni, mit várhatunk egy műtől. Ha rétegigényt szolgál ki, hiba abban bízni, hogy bestsellerként fog fogyni, ilyenkor más finanszírozási lehetőséget kell keresni.

- A könyvkiadás feltételez egy aktív szerkesztői politikát. Mennyire tudatos döntés egy könyv piacra dobása, és mennyire lutri?

- Nagyon nehéz előre megjósolni, miből lesz sikeres könyv. A kiadó új címeknél mindig kockázatot vállal, amit legfeljebb csökkenteni lehet a gondos tervezéssel és tudatos kiadáspolitikával.

- A Háttér Kiadónál kik döntenek arról, hogy milyen könyvek születnek meg? Mennyire személyes felelősség a választás?

- Kis cég vagyunk, a mi esetünkben voltaképpen nem sok emberen megy át a döntés. Nagy kiadó esetében az ötlet általában a szerkesztőségé, jó esetben – külföldön minden esetben – a terjesztésnek, a marketingnek is szava van, különösen a példányszám meghatározásánál. Ha úgy gondoljuk, hogy különböző okokból a várható nyereség kicsi lesz – ha lesz egyáltalán –, akkor támogatásból, pályázati pénzekből, más szponzorációs módon arra törekszünk, hogy legalább az előállítási költségek meglegyenek. Egyre kevesebb kiadó engedheti meg magának, hogy ne vegye figyelembe az anyagi kockázatot.



- A Buda Béla által lektorált Lélek-Kontroll sorozat véleménye szerint mennyire váltja be a hozzá fűzött reményeket? Van-e értelme, hatása egyáltalán a népszerű pszichológiával lelki egészséget célzó népművelésnek?

- A Lélek-Kontroll nagyon erős, sikeres, stabil sorozatunk, úgy is mondhatnánk, minden kiadó álma. Elődöm, Balogh Anikó szerkeszti jelenleg is, illetve közösen alakítjuk. A Lélek-Kontroll kötetei a közérthető, de igényes pszichológia körébe tartoznak, és olyan, mindnyájunkat érintő témák lelki hátterével foglalkoznak, mint a szeretet, gyűlölet, manipuláció, hazugság, érzelmi intelligencia, emberi kapcsolatok, vágy. Pszichiátereknek, pszichológusoknak, mentálhigiénés szakembereknek és a segítő szakmák képviselői számára értékes olvasmányok, de a lelki élet iránt érdeklődő laikus olvasók is nagyon kedvelik.

- Mint az Eric Berne-féle Emberi játszmákat?

- Igen, ez az egyik klasszikusunk, de említhetném szintén Berne-től a Sorskönyvet, Erich Frommtól A szeretet művészetét is, vagy Sussan Forward művét, a Mérgező szülőket. Számos kötet több kiadást megért, és bár nem tudunk a sorozatból minden címet folyamatosan a piacon tartani, a legfontosabb kötetekből mindig biztosítjuk az utánpótlást, mert igen nagy népszerűségnek örvendenek.

- Mi a sorozat következő eleme, mennyire lehet előre tervezni?

- Évente két új kötetet és szükség szerint utánnyomásokat jelentetünk meg. Idén tavasszal jelent meg az egyik újdonság, Joan Raphael-Leff könyve, a Másállapot, amelynek témája a várandósság pszichológiája, az, hogy milyen változásokat, átalakulásokat hoz ez az állapot a várandós nő testi-lelki életébe, identitásába és társas kapcsolataiba. A következő kötet szeptemberben készül el, ez az önismeretről szól, vagyis inkább annak lehetetlenségével foglalkozik majd, filozofikusabb, alapvetően a freudi tudattalanelmélettel egészen komolyan vitába szálló műről lesz szó.

- Ki a szerző?

- Timothy Wilsonnak hívják, a Harvard University Pressnél jelent meg eredetileg a könyve, Síklaki István szociálpszichológus hívta fel rá a figyelmünket, és ő is fordította a művet. Nagyon jól illik a sorozatba abból a szempontból, hogy nem csak szakszerű, hanem kifejezetten olvasmányos is. A Lélek-Kontroll sorozatot igyekszünk úgy eltalálni, hogy színvonalas legyen szakemberek számára is, ám a laikus olvasó számra is könnyen befogadható legyen. Hétköznapi nyelven igényes pszichológiát – ez lehetne a szlogenünk.

- Hogyan kutatják fel az újabb témákat?

- Nagyon sok segítséget kapunk fordítóinktól, szerkesztőinktől. Egyrészt ők jól ismerik a sorozatot, másrészt sok esetben maguk is szakértők: végzett vagy gyakorló pszichológusok, pszichiáterek, mentálhigiénés szakemberek, egyetemi oktatók, akik saját munkájuk során látják, hogy mi az, amire egy bizonyos területen igény mutatkozik, mert fontos mű, mégsem jelent még meg esetleg magyarul.

- Milyen a kapcsolat más kiadókkal, mennyire lehet ilyen terjesztési feltételek mellett szolidárisnak lenni?

- Azt tapasztalom, hogy Magyarországon a kiadók sajnos inkább egyedül dolgoznak, és így is próbálnak boldogulni. Kevés példát látni valódi szakmai összefogásra és érdekképviseleti kezdeményezésre, vagy ha van is ilyen, általában különösebb eredmények nélkül elhal. Szükség volna több szakmai rendezvényre, vagy kötetlen beszélgetési, találkozási lehetőségre.





- Van olyan könyv, amit személy szerint szeretne megjelentetni, és nem sikerül?

- Amit nem tartok reálisnak? Igen, vannak dolgok, amikkel kapcsolatban az embernek szigorúnak kell lennie magával. Van egy Irving Yalom nevű híres amerikai pszichoterapeuta, akinek eddig elsősorban szakmai könyvei jelentek meg magyarul, például a csoportterápiáról, de ő fikciót is ír. Van egy regénye, aminek az a címe, hogy When Nietzsche wept – Amikor Nietzsche sírt.

- Jaj, de jó cím!

- Nagyon vaskos könyv, Nietzsche, Freud és a bécsi pszichiáter iskola résztvevőinek barátságáról, személyes kapcsolataikról, egy valódi tényeken alapuló fikciós mű. Ez például olyan nagyszabású munka lenne, ami anyagilag nagy kockázatot jelentene, és ha nagyon őszinte vagyok magammal, valószínűleg nem, vagy csak nagyon lassan térülnének meg a költségei. De azt vallom, hogy mindig kell, hogy lebegjen az ember előtt egy elérendő cél. Talán egyszer megváltoznak a körülmények, talán rábukkanok egy speciális megoldásra…

- Kevesebb könyv fogy mostanában?

- Gyakori kérdés a könyvszakmában, és azon kívül is, hogy akarnak-e, fognak-e az emberek olvasni. Én azt gondolom, hogy alapvetően igen, de az anyagi lehetőségeik miatt lehet, hogy új könyvek vásárlása helyett inkább az antikváriumokhoz vagy a könyvtárakhoz fordulnak olvasnivalóért. Évről évre közvetlenül találkozunk vásárlóinkkal a Könyvfesztiválon és a Könyvhéten, és az elmúlt évekhez képest érezhető volt a különbség: sokan megnézik, majd sóhajtva visszateszik a művet. Elmennek, visszajönnek, gondolkodnak, vívódnak, láthatóan nehezebben fér bele a „költségvetésbe”.

- Az utóbbi egy év valóságos mélyrepülés volt a családok számára, a válság mélyén landoltak sokan.

- Van egy játékom. Ha beszállok egy metrókocsiba, megszámolom, hányan olvasnak. Hányan olvasnak könyvet. Átlagosan egy-két ember mindig akad, amit én nem tartok rossz aránynak, akár külföldi nagyvárosok metróközönségéhez képest sem. A lényeg, hogy mindig legyen valaki, aki olvas, hogy legyen érdeklődés, a könyv előbb-utóbb valahogy megtalálja az útját az olvasóhoz.

- A Könyvhétre mivel készültek?

- Az első félévre szánt újdonságaink már megjelentek: a Lélek-Kontroll sorozat már említett új kötete, a Másállapot, Benedek István Gábor Artúr című regénye, ami ugyan fikció, de kapcsolódik a pszichológiai vonalunkhoz: egy ragyogó orvos, pontosabban belgyógyász-pszichiáter életéről szól, de voltaképpen egy parabolája a huszadik század elképesztő irracionalizmusának, egy regényes politikai életrajz, melyben egy orvos hivatásbeli és politikai kalandjai jelennek meg. Most jelent meg Szilágyi Vilmos tollából A nemek viszonyának jövője című könyv is, ami nagyon érdekes munka. A neves szexuálpszichológus szakember a jó párkapcsolatokról, illetve arról szól, hogyan lehet olyan kapcsolatot kialakítani, amelyben a felek közösen fejlődnek. Mert a modern kapcsolatban a cél a nyílt kommunikáció. A szerző azt írja le, hogy milyen egy valóban egyenrangú párkapcsolat, amely mindkét fél emberi kiteljesedését és fejlődését szolgálja, mert ideális esetben a kölcsönös bizalom megtalálása és a megfelelő fejlődéshez szükséges tér meghagyása volna a cél…

Nagy Zsuzsanna


Kapcsolódó anyagok

Twitter használatába a gyógyszerészi oktatás

Dénes Tamás: El kell döntenünk, mennyire fontos a magyar társadalomnak az egészségügy

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Az elmegyógyintézet csak ürügy - Horváth Csaba rendező a Száll a kakukk fészkére című előadásról

A székesfehérvári Vörösmarty Színház az egyik legizgalmasabb vidéki színház mostanában. Kiváló társulata magas művészi igényű, markáns, merész rendezésű, mégis széles közönség számára befogadható előadásokat játszik, számos műfajban. 2016 tavaszán mutatták be a Száll a kakukk fészkére című produkciót. Az előadás rendezőjével, Horváth Csabával beszélgettünk.

Tovább


A transzgenerációs tünetekről - interjú Olga Szuligával

Néha elég csak annyi, hogy megkérdezzük, hogy az ön szülei életében mi volt akkor, amikor olyan idősek voltak, mint amilyen idős volt ön, amikor a tünetei megjelentek. Persze a kliens nem mindig tud tünetekről. Életeseményekről, furcsaságokról, viselkedésről, ismétlődő eseményekről, főleg érzésekről érdemes kérdezni.

Tovább


Őrségváltás a LAM-nál

Prof.Dr.Kiss Istvánt és Dr.Kapócs Gábort főszerkesztőket kérdeztük a 25 éves Lege Artis Medicinae (LAM) folyóirat jövőjéről.

Tovább


A hitvilág és a fogyasztás – videointerjú Antal Z. Lászlóval

Antal Z. László akadémikust a SZVT-n tartott előadását követően az emberi hitvilág és a fogyasztási mintázatok összefüggéséről kérdeztük. A kutató meglátása szerint a fogyasztói társadalom az emberkép és a hitvilág, a halálon túli történésekről alkotott kép erőteljesen összefügg.

Tovább


Küldetéstudat és hideg fej