hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Pénz nélkül nincs gyökeres változás – Interjú dr. Verebély Tiborral


Pénz nélkül nincs gyökeres változás – Interjú dr. Verebély Tiborral

| | |
 


Nem látom a Semmelweis Tervben az orvosok anyagi megbecsültségének javítását. Egyértelműen ki kellene derülni, hogy az orvosok és a kórházak érdekeltek abban, hogy jó munkájuk révén minél több beteg keresse fel az orvost. Hivatalosan meghatározták a betegutakat, de régi tapasztalat, hogy a hivatalos út hosszú távon nem járható – véli dr. Verebély Tibor, a szakmai kollégium gyermeksebészet tagozatvezetője.

- Melyek szakmája legégetőbb problémái?

A magyar gyermeksebészet európai mércével mérve is igen fejlett szinten működik. A problémát a szakember utánpótlás jelenti. Annak a néhány szakorvos jelöltnek az 50 százaléka is elhagyja a pályát a szakképesítés megszerzése után, akik belépnek a rezidens programba. Különböző okok miatt váltanak foglalkozást, úgymint külföldi munkavállalás, gyógyszergyári munka, illetve más, jövedelmezőbb szakmák felé való orientálódás – sorolta a problémákat dr. Verebély Tibor, a Semmelweis Egyetem gyermeksebésze.

Nehéz megoldani a kórházaknak a szakember utánpótlást. Gondok vannak a vezetői állásokkal is, sok főorvosi állást hosszas rábeszélésre vállalnak el az orvosok, mert semmi jóval nem kecsegtet a beosztás, de annál több rosszal. Magyarországon gond a mobilitás hiánya, nehezen költöznek egyik településről a másikra a munkavállalók. Az egyetemek területén nincs szakemberhiány, megfelelő a korfa és az utánpótlás is. A pénzhiány azonban jelentkezik a szakellátás területén és az egészségügyben dolgozók bérezésében. Szégyenletesen alacsony az egészségügyi szakdolgozók fizetése, nehéz benntartani a szakmában a műtősnőt és az asszisztensnőt. Gyökeres változásnak kell lenni, de ez pénz nélkül elképzelhetetlen.

A szakmán belüli ésszerű centralizáció előrébb viheti a dolgot. Sokkal kevesebb emberre lenne szükség például az ügyeletet kiállítani. Budapesten elég lenne 2 centrum is az 5 helyett, amelyekben kevesebb személyzettel lehetne ellátni a munkát, szélesebb spektrumban. Jelenleg dolgozzák ki, hogy mely intézmények tekinthetők régiós illetve országos központnak. Meg kellene adni a minimális műtéti számot betegségenként, de gyerekek esetében érdemes a ritka fejlődési hibákra koncentrálni, specializálódni. Például a Pécsi Egyetemen végezhetnék a hólyagmegnagyobbító, hólyagpótló műtéteket, a Semmelweis Egyetemen az epeút fejlődési rendellenességeket operálnák.


Verebély Tibor




- Milyen javaslatai voltak a Semmelweis Tervre?

Nem látom benne az orvosok anyagi megbecsültségének javítását. Egyértelműen ki kellene derülni, hogy az orvosok és a kórházak érdekeltek abban, hogy jó munkájuk révén minél több beteg keresse fel az orvost. Hivatalosan meghatározott betegutak vannak megjelölve, és régi tapasztalat, hogy a hivatalos út hosszú távon nem tartható.

Olyan biztosítási rendszert kellene kialakítani, melyben az orvos is részesül az orvost választó beteg biztosításából.

- Hogyan tervezi a munkát a tagozat és a tanács tagjaival?

A Tagozat és a Tanács tagjai rátermettek, szoros együttműködést tervezek és támaszkodunk a társszakmák képviselőinek véleményére is.

- Elmondaná szakmai és személyes életútja legfontosabb eseményeit?

A Budapesti Orvostudományi Egyetemen végeztem 1968-ban, majd 1973-ban általános sebész, majd 1975-ben gyermeksebész szakvizsgát tettem. Egyetemi tanár vagyok.
Közel 90 közleményem jelent meg, 1 könyvet írtam és 5 könyvben fejezetet írtam.
Munkámat Batthyány-Strattmann László-díjjal ismerték el, és megkaptam a Magyar Köztársaság Lovagkeresztjét.

Hat gyermekem van, a legidősebb 32 éves, a legfiatalabb 7 hónapos. Hobbim a vitorlázás, versenyzek is.


2011. 06. 22.


eLitMed; Császi Erzsébet


Kapcsolódó anyagok: Megfelelő képzéssel, s bérrel itthon tarthatók a szakdolgozók




Egészségügyi szakember-mobilitás és egészségügyi rendszerek - Adatok 17 európai országból




Az elvándorló rezidensek sem paraziták






Kapcsolódó anyagok

Pályázati Felhívás - Segítő szakmában dolgozó alkotók részére

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Az elmegyógyintézet csak ürügy - Horváth Csaba rendező a Száll a kakukk fészkére című előadásról

A székesfehérvári Vörösmarty Színház az egyik legizgalmasabb vidéki színház mostanában. Kiváló társulata magas művészi igényű, markáns, merész rendezésű, mégis széles közönség számára befogadható előadásokat játszik, számos műfajban. 2016 tavaszán mutatták be a Száll a kakukk fészkére című produkciót. Az előadás rendezőjével, Horváth Csabával beszélgettünk.

Tovább


A transzgenerációs tünetekről - interjú Olga Szuligával

Néha elég csak annyi, hogy megkérdezzük, hogy az ön szülei életében mi volt akkor, amikor olyan idősek voltak, mint amilyen idős volt ön, amikor a tünetei megjelentek. Persze a kliens nem mindig tud tünetekről. Életeseményekről, furcsaságokról, viselkedésről, ismétlődő eseményekről, főleg érzésekről érdemes kérdezni.

Tovább


Őrségváltás a LAM-nál

Prof.Dr.Kiss Istvánt és Dr.Kapócs Gábort főszerkesztőket kérdeztük a 25 éves Lege Artis Medicinae (LAM) folyóirat jövőjéről.

Tovább


A hitvilág és a fogyasztás – videointerjú Antal Z. Lászlóval

Antal Z. László akadémikust a SZVT-n tartott előadását követően az emberi hitvilág és a fogyasztási mintázatok összefüggéséről kérdeztük. A kutató meglátása szerint a fogyasztói társadalom az emberkép és a hitvilág, a halálon túli történésekről alkotott kép erőteljesen összefügg.

Tovább


Pénz nélkül nincs gyökeres változás – Interjú dr. Verebély Tiborral