hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Onko-kés - interjú Takáts Zoltánnal


Onko-kés - interjú Takáts Zoltánnal

| |
 

Mind a laikusok, mind a szakmabeliek körében óriási érdeklődést váltott ki a hír, amely szerint Ön a kutatócsoportjával kidolgozott egy speciális műtéti eszközt, az onkokést, amely közvetlenül informálja a műtétet végző sebészt arról, hogy az éppen az eszköz környezetében lévő szövet vajon ép vagy daganatos-e. Ez az információ igen értékes, tekintve a daganatok épben való kimetszésének kívánalmát.

- Ön és munkatársai milyen kapcsolatban állnak a sebészettel, és milyen indíttatásból kezdtek dolgozni az eszköz kifejlesztésén?
Semmilyenben, alapvetően kutató vegyészek és biológusok vagyunk. Az elmúlt 10 év során azonban olyan analitikai módszereket fejlesztettünk, amelyek alkalmasak a minták közvetlen és azonnali jellemzésére. Ezen módszerekhez kerestünk alkalmazást, és ilyen módon jutottunk el a műtét közbeni szövetazonosítás problémájához.

-Milyen elven működik az eszköz? Milyen információkat közvetít, és milyen úton, hová kerül az információ? Az eszköz valóságos késként is funkcionál?
Az eszköz az elektrosebészeti (ill. lézersebészeti) beavatkozások során keletkező aeroszol („füst”) kémiai összetételét vizsgálja valós időben. Ilyen módon tulajdonképpen egy elektrosebészeti vágóeszköz és egy kémiai analizátor, ún. tömegspektrométer kombinációja.

-A kapott információt hogyan „fordítják le” a sebész számára? Mit lát vagy hall az operatőr? Műtét közben szükség van egy háttérben működő csapatra, aki értékeli a kapott adatokat, esetleg elég egy technikus, aki a készüléket kezeli?
A kapott tömegspektrometriás információt egyfajta „ujjlenyomatként” használjuk, amelyet lineáris statisztikai módszerek segítségével vetünk össze egy adatbázissal. A kapott információ hisztológiai jellegű, azaz a készülék egy szövettípust ír ki, és egy azonosítási valószínűséget. A rendszer teljesen automatizált, azaz technikusra sincs szükség a műtőben.



-Hogyan tudják – vagy tudja a készülék - megállapítani, hogy a rengeteg különféle daganatszövet közül melyiknek milyen tömegspektrometriás érték felel meg?
Ez az összehasonlításhoz/azonosításhoz használt adatbázistól függ. Amennyiben az adatbázis tartalmazza az adott szövettípus autentikus spektrumát, az azonosítás sikeresen kivitelezhető.

-Mennyire markáns, mennyire szignifikáns a tömegspektrometriás értékek eltérése, amelyre a módszert alapozták, az egyes szövetféleségek, illetve az ép és a kóros szövetek között? Az értékelés biztonságosnak tekinthető?
A különböző szövettípusok egyértelműen elkülöníthetőek, lényegében a klasszikus hisztológiával összevethető hibaszázalékkal.

-Van-e már elég - állatkísérletes, illetve humán - adatuk arra, hogy statisztikailag értékeljék, mekkora az érzékenysége és a specificitása ennek az új módszernek?
Igen, egyes humán tumortípusok esetében már van. Lényegében 0% fals negatív érték mellett a fals pozitív ráta 3% alatt tartható.

-A daganatsebészeten kívül más területeken is alkalmazható lesz az onkokés?
Igen, pl. krónikus gyulladásos megbetegedések esetében.

-Mióta alkalmazzák az onkokést a humán sebészetben? Hozzávetőleg hány beavatkozást végeztek és hány intézményben? Külföldi intézmények is részt vesznek a kutatásban?
Nem alkalmazzák, jelenleg az adatbázis kiépítése és tesztelése van folyamatban.

-Szembesülnek-e szakmai nehézségekkel? Az előnyök mellett kell-e hátránnyal, korlátokkal, netán mellékhatással számolni?
A legnagyobb fejlesztési nehézség abból adódik, hogy humán tumoros szövetből – bizonyos kivételektől eltekintve – nem etikus az in-vivo mintavétel, a metasztázis képzés kockázata miatt. Ilyen módon meglehetősen nehéz az autentikus adatok begyűjtése.

-Kapnak-e elegendő finanszírozást a kutatáshoz? Milyen ütemben tervezik az eszköz bekerülését a klinikai gyakorlatba?
Elméletileg igen, gyakorlatilag a hazai pályázati pénzek folyósítása nagy mértékben kiszámíthatatlan, azaz a már elnyert támogatást nem kapjuk meg időben. Reményeink szerint a következő 2 év során megkezdődhet az eszköz gyakorlati alkalmazása.

- Milyen más, korábbi eljárásokat válthat ki ez az új eszköz? Nem lesz e túl drága, vagy éppen ellenkezőleg: jelent-e költségmegtakarítást?
A műtét közbeni szövettani vizsgálatokat válthatja ki. A műszer drága, viszont lényegesen csökkentheti a lokális recidívák gyakoriságát, így további műtétek válnak elkerülhetővé.

eLitMed.hu

Kapcsolódó anyagok

Kollegiális Vezetés -- az új Háziorvosi Szakfelügyelői Rendszer

Tízpárti egészségügyi vállalás született Magyarországon

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Az elmegyógyintézet csak ürügy - Horváth Csaba rendező a Száll a kakukk fészkére című előadásról

A székesfehérvári Vörösmarty Színház az egyik legizgalmasabb vidéki színház mostanában. Kiváló társulata magas művészi igényű, markáns, merész rendezésű, mégis széles közönség számára befogadható előadásokat játszik, számos műfajban. 2016 tavaszán mutatták be a Száll a kakukk fészkére című produkciót. Az előadás rendezőjével, Horváth Csabával beszélgettünk.

Tovább


A transzgenerációs tünetekről - interjú Olga Szuligával

Néha elég csak annyi, hogy megkérdezzük, hogy az ön szülei életében mi volt akkor, amikor olyan idősek voltak, mint amilyen idős volt ön, amikor a tünetei megjelentek. Persze a kliens nem mindig tud tünetekről. Életeseményekről, furcsaságokról, viselkedésről, ismétlődő eseményekről, főleg érzésekről érdemes kérdezni.

Tovább


Őrségváltás a LAM-nál

Prof.Dr.Kiss Istvánt és Dr.Kapócs Gábort főszerkesztőket kérdeztük a 25 éves Lege Artis Medicinae (LAM) folyóirat jövőjéről.

Tovább


A hitvilág és a fogyasztás – videointerjú Antal Z. Lászlóval

Antal Z. László akadémikust a SZVT-n tartott előadását követően az emberi hitvilág és a fogyasztási mintázatok összefüggéséről kérdeztük. A kutató meglátása szerint a fogyasztói társadalom az emberkép és a hitvilág, a halálon túli történésekről alkotott kép erőteljesen összefügg.

Tovább


Onko-kés - interjú Takáts Zoltánnal