hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Lasszóval fogják a rezidenseket - Interjú dr. Nyírády Péterrel


Lasszóval fogják a rezidenseket - Interjú dr. Nyírády Péterrel

| | |
 


Tekintettel arra, hogy a társadalom elöregedik, egyre komolyabb társadalmi problémát jelentenek az urológiai megbetegedések. A nemzetgazdaságnak is fontos a betegségek korai felismerése, mert kezelésük költséghatékony, ellentétben a daganatos, nem jól kezelt, későn diagnosztizált betegségekkel – mondta dr. Nyirády Péter a szakmai kollégium urológia tagozatvezetője.

- Milyennek látja szakmája helyzetét?

Az emberi erőforrás, az orvosok felkészültsége jó, de a szakmán belül elöregedés tapasztalható. Az urológiai szakmában elhelyezkedők és a rezidensek száma mérsékelten csökkent, sokszor nyugdíjas kollégák látják el a szakrendeléseket. A tárgyi és anyagi feltételek mérsékelten állnak rendelkezésre, az európai szintű ellátáshoz korszerűsítésre lenne szükség. Az egészségügyi ellátás átalakításához a gyökerekig kell hatolni – mondta dr. Nyirády Péter, a Semmelweis Egyetem Urológiai Klinika tudományos és általános igazgatóhelyettese.

- Melyek véleménye szerint a legégetőbb problémák jelenleg?

Társadalmi, nemzeti konszenzusra van szükség az egészségügyben, és el kellene dönteni, hogy milyen irányú legyen a fejlesztés. Tiszta vizet kell önteni a pohárba! Meg kell határozni az ellátó szinteket, kijelölni a megfelelő osztályokat, konszenzust kell hozni a szakorvos és a rezidensképzésben. Vidéken lasszóval kell fogni a rezidenst, mert hosszabb ideig távol van az anyaintézettől és munkáját pótolni kell. Az urológus rezidensképzés egyebekben jól szervezetten működik, melyben a négy egyetem vesz részt.

Átláthatóvá kell tenni a vezetői állások pályázhatóságának feltételeit, és meghatározni például a városi, megyei, kórházi, klinikai vezetői állások betölthetőségének feltételeit.

A szakdolgozók problémáját is meg kell oldani. A Széll Kálmán terv szerint spórolni kell, de a három műszakban ágytálat hordó, testét-lelkét a betegekért adó ápolónőt, rezidens meg kell becsülni, ellenkező esetben nem lesz szakember a betegágyaknál.

Az egészségügyi reform változásait nem végre kell hajtani, hanem elébe menni. Például a minőségbiztosítás bevezetésével a különböző szintű ellátórendszerek meghatározásával a betegutakat jobban kézben kell tartani. Ezen a területen radikális átalakítás szükséges, mert például vannak olyan gyógyszerek, melyek finanszírozását nem tudjuk vállalni. Az Egyesült Királyságban egyes gyógyszereket csak akkor támogat a TB, ha hatékony a betegnek, mint például egyes biológiai terápiákat.
Ezzel ellentétben sokszor hatékony vegyületek nem kerülnek az OEP támogatott listára, melyek költséghatékonyak lennének. Társadalmi konszenzusra van szükség, mert fájó döntéseket kell hozni.

A döntéshozatalnak átlátható kell lennie, nem szabad lobbizni bizonyos érdekek mellett. Magyar út szükséges az egészségügyben is, mert húzóágazat lehetne Magyarországon. Jelentős értékek vannak a minőségi munkában, ki kellene ezeket aknázni.
Nagyobb hangsúlyt kell fektetni a prevencióra, az egészségtudatos gondolkodás fejlesztésére és a betegségek megelőzésére.

- Milyen javaslatai vannak a Semmelweis Terv kapcsán?

Nagy ívű a terv, olyan, amelyre büszkék lehetünk. Régóta várunk rá. Hogy a tervből mi lesz, az nem a tervező, hanem a törvény-és a döntéshozók felelőssége. Minden pontjával egyetértek, de hiányzik az odavezető utak megjelölése. Konszenzus kellene arról, hogy milyen úton érjük el az állomásait.

A műhibapereket amerikai mintára folytatják Magyarországon, ami távol áll a hazai egészségügytől. Az amerikai modell nem biztosít esélyegyenlőséget az anyagilag orientált ügyvédekkel szemben a magukat védő egészségügyi ellátórendszereknek. Az ügyvédnek kifizetett pénz a betegellátás minőségét rontja. A Magyar Orvosi Kamara, a szakmai szervezetek a német példához hasonlóan az egészségügyhöz értő ügyvédeket szorgalmaz megbízni az ügyekkel, vagy jogi érvényesítő irodát létrehozni az egészségügyi dolgozók, az egészségügyi ellátórendszer képviseletére.

- Milyen munkát tervez a tagozat és a tanács tagjaival?

Minél szélesebb szakmai kört kell bevonni a döntés előkészítésbe, a szakmát szolgáló intézkedések megvalósításába. A civil szervezetekkel is szorosabbra kell fűzni a kapcsolatot, közös munkát megvalósítani a prevenció, a betegtájékoztatás kapcsán.

- Kérem, foglalja össze szakmai életrajzát!

A Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetemen Általános Orvostudományi Karán 1995-ben diplomáztam, majd a Heim Pál Gyermekkórház Urológiai Osztályán kezdtem dolgozni. Ezen időszak alatt az Európai Gyermekurológus Társaság ösztöndíjával 3 hónapot Leedsben és Manchesterben töltöttem. 2000-ben az Európai Urológus Társaság kutató ösztöndíjával 1 évet a University College Londonban dolgoztam. Hazatérve a Semmelweis Egyetem Urológiai Klinikáján folytattam munkámat. 2001-ben urológia szakvizsgát tettem, majd 2003-ban megvédtem Ph.D. téziseimet „A magzati húgyutak fejlődésének vizsgálata, különös tekintettel a húgyhólyag detrusor simaizomzat elektromechanikai képességének változására normál körülmények között és hátsó húgycső billentyű esetén” címmel a Semmelweis Egyetem Doktori Iskolájában. 2006-ban európai urológia, majd 2008-ban andrológia szakvizsgát tettem. Habilitációs téziseimet 2009-ben védtem meg a Semmelweis Egyetemen, amikortól az Urológiai Klinika docense és tudományos igazgatóhelyettese lettem. 2010-től általános igazgatóhelyettes vagyok.
Klinikai munkásságom alatt több hetes tanulmányutat tettem Párizsban, Bécsben, Sheffieldben és Salzburgban. 2011-től a Szakmai Kollégium Urológiai tagozatának elnöke, a Magyar Uroonkológusok Társaságának alelnöke, a Magyar Urológusok, a Magyar Szexuális Medicina Társaság és a Semmelweis Egyetem Baráti Körének vezetőségi tagja vagyok. Ezek mellett az Európai Urológus Társaság vezetőségi tagja, a társaság oktatásért felelős bizottságának akkreditált tagja és tutora, továbbá az EU-ACME Bizottság vezetőségi tagja, az Európai Fiatal Urológusok Akadémiájának tagja, számos hazai és nemzetközi díj nyertese vagyok.
Egy tankönyvet szerkesztettem, 18 fejezetet írtam magyar és 8-at angol nyelven. 67 közlemény fűződik a nevemhez, ebből 34-nek első, vagy utolsó szerzője vagyok. Impakt faktoraim számának összege 53,864, független idézeteim száma 145.

- Családjáról, hobbijáról kérdezem…

A családom és a szakmám a hobbim. Két gyermekem van, a családommal szívesen utazunk, szeretek sportolni úgy mint, síelni, teniszezni, lovagolni.

2011. 06. 03.

eLitMed; Császi Erzsébet


Kapcsolódó anyagok: Letétbe helyezett felmondások



Megtanulni betegül






Kapcsolódó anyagok

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Az elmegyógyintézet csak ürügy - Horváth Csaba rendező a Száll a kakukk fészkére című előadásról

A székesfehérvári Vörösmarty Színház az egyik legizgalmasabb vidéki színház mostanában. Kiváló társulata magas művészi igényű, markáns, merész rendezésű, mégis széles közönség számára befogadható előadásokat játszik, számos műfajban. 2016 tavaszán mutatták be a Száll a kakukk fészkére című produkciót. Az előadás rendezőjével, Horváth Csabával beszélgettünk.

Tovább


A transzgenerációs tünetekről - interjú Olga Szuligával

Néha elég csak annyi, hogy megkérdezzük, hogy az ön szülei életében mi volt akkor, amikor olyan idősek voltak, mint amilyen idős volt ön, amikor a tünetei megjelentek. Persze a kliens nem mindig tud tünetekről. Életeseményekről, furcsaságokról, viselkedésről, ismétlődő eseményekről, főleg érzésekről érdemes kérdezni.

Tovább


Őrségváltás a LAM-nál

Prof.Dr.Kiss Istvánt és Dr.Kapócs Gábort főszerkesztőket kérdeztük a 25 éves Lege Artis Medicinae (LAM) folyóirat jövőjéről.

Tovább


A hitvilág és a fogyasztás – videointerjú Antal Z. Lászlóval

Antal Z. László akadémikust a SZVT-n tartott előadását követően az emberi hitvilág és a fogyasztási mintázatok összefüggéséről kérdeztük. A kutató meglátása szerint a fogyasztói társadalom az emberkép és a hitvilág, a halálon túli történésekről alkotott kép erőteljesen összefügg.

Tovább


Lasszóval fogják a rezidenseket - Interjú dr. Nyírády Péterrel