hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Nyugat-európai szintű, de veszteséges az érsebészet
- Interjú dr. Entz Lászlóval


Nyugat-európai szintű, de veszteséges az érsebészet
- Interjú dr. Entz Lászlóval

| | |
 


Nincs hiány sebészekből és érsebészekből, de nem mindegyik szakember gyakorolja a szakmát és egyre többen keresnek munkát Nyugaton. Magyarországon nyugat-európai szintű az érsebészeti tevékenység, de a jelenlegi finanszírozás mellett rendkívül veszteségesek a beavatkozások – ismertette dr. Entz László a szakmai kollégium angiológia és érsebészet tagozatvezetője.

Hogyan látja szakmája helyzetét?

Nyugat-Európával összehasonlítva az érsebészet jó pozíciót vívott ki magának az elmúlt 40 évben, abból táplálkozik, amit az elődök megalapoztak. Magas színvonalú a szakmai tevékenység, a betegellátás azonban már nem egyenletes az országban. A beteg hozzájut a legmagasabb szintű, nyugat-európai ellátáshoz, de sorállás van érte és csak szigorúan indokolt esetben kapja meg például az aorta stent- graft beültetést – mondta dr. Entz László a városmajori Érsebészeti Klinika igazgató-helyettese, egyetemi tanár.

A szervezés terén egyenetlenségek vannak, nincs lefedve az ország a megfelelő érsebészeti ellátással. Sok intézményben csak névleg van érsebészet és kis betegforgalmú intézetekben is létezik, de ez csak a szakma gyakorlására alkalmas. Az ellátás és a pénzeszközök csoportosítása szempontjából a nagy régiókban kellene megtervezni a centrumokat a progresszivitás szintje, a területi megosztás figyelembe vételével. A centrumok alkalmasak lennének az érsebészeti ellátásra és a specifikus esetek továbbküldését is megszervezhetnék.

Melyek a legfontosabb megoldandó feladatok?

Jobb szervezéssel ésszerűen lehetne felhasználni a rendelkezésre álló pénzeszközöket. A fejlődéshez azonban további beruházás szükséges. Akkor érdemes fejleszteni, ha rendelkezésre áll a megfelelő struktúra. Elég szakember, aktív sebész és érsebész rendelkezik a megfelelő szakvizsgával, de nem mindenki gyakorolja a szakmát vagy nincs lehetősége gyakorolni. Ezt kellene jobban megszervezni. Az utánpótlást a vertikális fejlődés szempontjából sújtja, hogy a fiatal sebészek Nyugaton keresnek munkát, és egyre kevesebb az érdeklődő, hogy további két év tanulással érsebészetből ráépített szakvizsgát tegyen. Az általános sebésznek hat év kell a szakvizsga megszerzéséhez, s utána még két év a ráépített szakvizsgához. Ez azt jelenti, hogy optimális esetben a hallgatóból 32 éves korára lesz érsebész.

A finanszírozás megoldása a másik feladat. Az érsebészet nagyon veszteséges. Bár az előző miniszter által elrendelt ráfordítási adatgyűjtés eredményét az előző kollégium feldolgozta és ajánlásokat is tett, de ezek sorsát még nem ismerjük. A különböző intézetekből bejövő adatok szerint az érsebészeti beavatkozások átlagosan kétszer annyiba kerülnek, mint amennyit az OEP finanszíroz. Csak a kisebb műtétek nyereségesek, mint például a nyaki érműtét.
A fentiek újragondolása után kéne egyeztetni az OEP-pel és előre lépni a finanszírozás terén.

Az intézmények minősítése is fontos téma. Azt tudjuk, hogy milyen minimumfeltételekkel működnek az egyes ellátási szintek, de ezeket felül kell vizsgálni. A Semmelweis Terv szerint átsorolódnak az intézmények megye és régió szerinti rendszerbe, tíz nagy régió lesz és bizonyos kórházak nem tudják azt a területet kiszolgálni, mint eddig, mert eddig esetleg alacsonyabb progresszivitás is elég volt.


Entz László




A Semmelweis Terv keretében mit javasol a szakmai kollégium részéről?

A nagytérségek kialakítása után a terv szerint kb. 1 millió ember ellátását kell megszervezni térségenként. A megfelelő, magas szintű érsebészeti ellátáshoz 100 000 lakosra 5-6 érsebészeti ágy szükséges, ez nagytérségenként 50-60 ágyat jelent a hozzátartozó teljes kapacitással a kivizsgálástól a műtét utáni ellátásig, rehabilitációig.
Ennek a tervben megadott progresszivitási szinteknek megfelelő kialakítása szükséges, amely sok helyen munkaerő és TVK átcsoportosítást tehet szükségessé. Budapest vonatkozásában ez mintegy 120-140 ágyat jelent, amely négy (célszerűen két pesti és két budai) intézetben megvalósítható lenne. A tervben szereplő, nagy népegészségügyi jelentőségű kórképek illetve életmentő beavatkozások TVK-jának eltörlésére is lehetne mód, ezt mindenképpen az érsebészet területére is aktualizálni szükséges.

Milyen tervei vannak a tanács, illetve a tagozat tagjaival?

Angiológus nincs a tagozatban. A tanácsban három angiológus, egy invazív radiológus és hat érsebész kapott helyet és ez jó arány. A tanács által kidolgozott munkát a tagozat vitatja meg, hagyja jóvá, ezért minden esetben kétoldalúnak kell lenni a kapcsolatnak.

Ismertetné szakmai életútja legfontosabb állomásait?

Radiológia, általános sebészet és érsebészet szakvizsgáim vannak. Részt veszek a
medikusoktatásban magyar, német és angol nyelven, évente egy-két érsebész szakorvos-jelölt szakmai képzését irányítom és érsebészeti gyakorlatot tartok. PhD. témavezető vagyok az érsebészeti kutatások terén. Eddig hallgatóim közül hárman védték meg értekezésüket. Nyolc könyvfejezetem, 80 jelentősebb közleményem van. Közleményeim kumulatív impakt faktora 55,963, összes idézettségem 205, ebből független idézettségem 157. A Magyar Angiológiai és Érsebészeti Társaságnak 1997-től vezetőségi tagja vagyok és több társaság tagjaként tevékenykedem. Több szakmai lap szerkesztőbizottságában dolgozom. Az orvostudomány kandidátusa 1995 óta vagyok, melyet a SOTE-n PhD-nak fogadtak el. A Semmelweis Egyetemen habilitáltam 2006-ban, 2008-tól egyetemi tanári kinevezést kaptam.

Kérem, mutassa be családját, beszéljen hobbijáról!

Feleségem gyógyszerész, négy gyermekünk van, két fiú és két lány. Mindannyian egyetemet végeztek, egyikük orvos, másikuk művészettörténész, a harmadik közgazdász, a negyedik borász. Jómagam amatőr színész és rendező vagyok, a dunaalmási Öregmalom Színtársulatot vezetem. A baráti társaságból kinőtt színtársulatunk non-profit módon működik, nem kérünk pénzt fellépéseinkért, az adományokat az előadást fogadó településnek vagy művelődési háznak ajánljuk fel. Másfél évente mutatunk be egy-egy darabot, legutóbb Csathó Kálmán: Lilla című romantikus színművével léptünk színpadra. Előadásainknak több alkalommal helyet adott a pesthidegkúti Klebelsberg Kultúrkúria is.

eLitMed; Császi Erzsébet



Kapcsolódó anyagok

A random variancia mint karcinogén tényező?

A gyógyszerészi gondozás a magas vérnyomás kezelésében

„Kivisszük a betegséget, behozzuk az egészséget”: tavaszi gyógyító hiedelmek

A hypertonia története - Paul Dudley White (1886-1973)

Társasági hírek

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Az elmegyógyintézet csak ürügy - Horváth Csaba rendező a Száll a kakukk fészkére című előadásról

A székesfehérvári Vörösmarty Színház az egyik legizgalmasabb vidéki színház mostanában. Kiváló társulata magas művészi igényű, markáns, merész rendezésű, mégis széles közönség számára befogadható előadásokat játszik, számos műfajban. 2016 tavaszán mutatták be a Száll a kakukk fészkére című produkciót. Az előadás rendezőjével, Horváth Csabával beszélgettünk.

Tovább


A transzgenerációs tünetekről - interjú Olga Szuligával

Néha elég csak annyi, hogy megkérdezzük, hogy az ön szülei életében mi volt akkor, amikor olyan idősek voltak, mint amilyen idős volt ön, amikor a tünetei megjelentek. Persze a kliens nem mindig tud tünetekről. Életeseményekről, furcsaságokról, viselkedésről, ismétlődő eseményekről, főleg érzésekről érdemes kérdezni.

Tovább


Őrségváltás a LAM-nál

Prof.Dr.Kiss Istvánt és Dr.Kapócs Gábort főszerkesztőket kérdeztük a 25 éves Lege Artis Medicinae (LAM) folyóirat jövőjéről.

Tovább


A hitvilág és a fogyasztás – videointerjú Antal Z. Lászlóval

Antal Z. László akadémikust a SZVT-n tartott előadását követően az emberi hitvilág és a fogyasztási mintázatok összefüggéséről kérdeztük. A kutató meglátása szerint a fogyasztói társadalom az emberkép és a hitvilág, a halálon túli történésekről alkotott kép erőteljesen összefügg.

Tovább


Nyugat-európai szintű, de veszteséges az érsebészet - Interjú dr. Entz Lászlóval