hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Nem vándorolnak tömegesen külföldre a rezidensek


Nem vándorolnak tömegesen külföldre a rezidensek

| | |
 


Napjainkban az orvostársadalom érdeklődésének középpontjában állnak a rezidensek. Új elképzeléseik vannak pályájukat illetően és kiállnak terveik mellett. Sikeres volt összefogásuk a röghöz kötöttségi rendelet ellen, munkájukhoz méltó bért kérnek és elindították a Zöldkeresztes mozgalmat. Jelenlegi helyzetükről és terveik megvalósításáról kérdeztünk egy rezidens orvost.

- A röghöz kötés törlésre került a szakképzést szabályzó kormányrendeletből, de ezzel nem szűnt meg automatikusan a külföldre vándorlás és a pályaelhagyás. Bár a külföldre szerződés nem olyan nagy mértékű, mint ahogy a közvélemény gondolja – mondta dr. Sántha Orsolya, nukleáris medicina szakorvosjelölt.

Hány rezidens fontolgatja a külföldi munkát?

A Magyar Rezidens Szövetség országosan kitöltetett egy kérdőívet az idén júniusban államvizsgázó orvosokkal, mely összesítésének eredménye szerint a hallgatók 26 százaléka nem is gondolt külföldi munkavégzésre, s csupán a megkérdezettek 9 százaléka volt felvételi elbeszélgetésen külföldi munkavégzés miatt vagy rendelkezett szerződéssel. Tehát nem tömegesen mennek külföldre dolgozni a fiatal orvosok. A végzettek vagy belépnek a rezidens rendszerbe, vagy a PhD- t választják, ami azért kedvező, mert hallgatói jogviszonyt jelent hallgatói kedvezményekkel. Továbbá PhD hallgatóként is körülbelül annyit keresnek, mint a rezidensek, s előnyük, hogy három évig az egyetemen maradnak, biztos fizetéssel. Ismert, hogy 781 rezidensi hely volt az országban 2010. őszén s 377-en léptek be a rendszerbe az őszi adatok szerint. Ebben benne vannak azok is, akik nerm tavaly végezetek, hanem korábban és pl. szülés miatt nem vállaltak rezidensi állást a végzés után. PhD képzést körülbelül 150-en kezdtek és hasonló számban végeztek is PhD tanulmányaikkal.

S mihez kezdenek azok, akik egyiket sem választják?

Például gyógyszeripari munkakörben helyezkednek el vagy pályaelhagyók lesznek. Utóbbiaknak már tanulmányaik alatt is volt más ambíciójuk, más irányú lehetőségük, így például hobbijuk, melyből vállalkozást alakítottak ki.

Miért nem népszerűek a rezidensi helyek, hiszen 50 százalékos plusz bérjuttatást is kérhetnek érte a kórházak?

A hallgatók kapcsolatban vannak az előző évben végzett rezidensekkel s tőlük hallják, hogy hetente 60-70 órát kell dolgozniuk ügyeletekkel együtt s ezért mindössze nettó 100 ezer forint a fizetség. Ez az egyik oka, hogy nem töltik fel a rezidensi helyeket. A másik ok, hogy már nem megbecsült az orvosi szakma, a társadalom nem honorálja erkölcsileg munkáját. Ez a negatív morális hatás is szerepet játszik abban, hogy nem népszerűek a rezidens állások. Továbbá említhetők az egészségügyi kormányzat negatív lépései is. Sokan az 50 százalékos plusz bér miatt választottak rezidensi állást, de ez a rendelet is későn látott napvilágot, tavaly júliusban, amikor már sokan másképp döntöttek és egyik napról a másikra nem változtatták meg döntésüket. Egyébként nem minden kórház élt a 150 százalékos rezidensi bér lehetőségével. Több intézményvezető nem igényelte a bérfeszültség miatt, s így betöltetlenül maradtak azok az állások.


Melyek a hiányszakmák és melyek a legnépszerűbbek

Hiány van igazságügyi orvostan, arc-és állcsontsebész, aneszteziológus rezidensből, megelőző orvostan rezidensből. Kedvelt szakma a gyermekgyógyászat és a háziorvostan. A háziorvosi praxis megvásárlását befektetésnek is lehet tekinteni. Sokan hitelből vásárolnak praxist, és nem készpénzből illetve nem a szüleik pénzéből, mint ahogy a köztudatban él. Annak jó háziorvosként elhelyezkedni, aki nem szereti a klinikai osztályos rendszert, de agilisnak kell lennie, mert csak magára számíthat.
Régebben a legnépszerűbb szakirányok között volt a szülészet, a sebészet, ezeknek valamelyest csökkent a népszerűsége, ebben véleményem szerint szerepe lehet többek között annak is, hogy ezekben a szakmákban gyakran találkozunk a hálapénz problémával és az ifjúság egyre elutasítóbb ezzel kapcsolatban. Régen hallgatólagos dolog volt, de ma már a fiatal orvosok beszélnek róla és nem szeretik, hogy ilyen morális helyzetbe kényszerülnek.

A Zöldkeresztes mozgalom a hálapénz rendszer megszüntetését célozza meg. Hol tart az ügy és hogy fog működni a gyakorlatban?

Jelenleg is folynak az egyeztetések az egészségügyi vezetéssel. Az a tervünk, hogy az a kolléga, aki szerződésben vállalja, hogy nem fogad el hálapénzt, ezzel együtt az aktuális bére megduplázódik. Fontos kérdés, hogy kik legyenek a szerződő felek: a rezidens és a munkáltató vagy a munkáltató és az állam, vagy az állam és a rezidens. Támogatottságunk megvan az egészségügyi kormányzat részéről, csak forrás kellene mögé.

A Magyar Rezidens Szövetség kezdeményezése mögé csak rezidensek léphetnének, de hogyan csatlakozhatnának a régebben végzett gyakorló orvosok?

Ez jelenleg kidolgozás alatt van. Reméljük, hogy minél hamarabb megvalósulhat a gyakorlatban is a mozgalom. A Magyar Rezidens Szövetség tervei között prioritást élvez a Zöldkeresztes mozgalom. A társadalom csak azt látja, hogy az orvosok több fizetést akarnak, de azt nem tudják, hogy a 200 ezer forint, ami a tervben szerepel, még mindig töredéke a külföldön megkereshető bérnek. Illetve, hogy a jelenlegi bérünk visszaosztva órabérre sokszor 300 forint körüli összeget is alig éri el egy-egy ügyelet vagy nappali műszak során, szemben azzal a ténnyel, hogy milyen felelősségteljes és egész embert kívánó munkát végzünk. Remélem ebből is látszik a törekvés, hogy a fiatal orvosok itthon szeretnének dolgozni. Szükségünk van a pénzre, ha családot akarunk alapítani és megteremteni anyagi biztonságunkat. Nem vitatjuk, hogy a más pályákon dolgozóknak jobb-e az anyagi helyzete, de mi a fiatal orvosokat képviseljük és törekszünk arra, hogy javítsunk jelenlegi körülményeiken.

eLitMed Császi Erzsébet





Kapcsolódó anyagok

Útmutató szerzőinknek

Nagy kockázatú hypertoniás betegek telemedicinális gondozásának célvérnyomás-elérést segítő és vérnyomás-variabilitást csökkentő hatása. HIRIHYP_TELEMED MHT

Az antihipertenzív kezelés hatását befolyásoló tényezők eredményességének vizsgálata (CONADPER-HU)

Hol vannak a „vérnyomásgének”?

A hypertonia kezelése szívelégtelen betegekben: a 2016-os európai és a 2017-es észak-amerikai ajánlás összevetése

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Az elmegyógyintézet csak ürügy - Horváth Csaba rendező a Száll a kakukk fészkére című előadásról

A székesfehérvári Vörösmarty Színház az egyik legizgalmasabb vidéki színház mostanában. Kiváló társulata magas művészi igényű, markáns, merész rendezésű, mégis széles közönség számára befogadható előadásokat játszik, számos műfajban. 2016 tavaszán mutatták be a Száll a kakukk fészkére című produkciót. Az előadás rendezőjével, Horváth Csabával beszélgettünk.

Tovább


A transzgenerációs tünetekről - interjú Olga Szuligával

Néha elég csak annyi, hogy megkérdezzük, hogy az ön szülei életében mi volt akkor, amikor olyan idősek voltak, mint amilyen idős volt ön, amikor a tünetei megjelentek. Persze a kliens nem mindig tud tünetekről. Életeseményekről, furcsaságokról, viselkedésről, ismétlődő eseményekről, főleg érzésekről érdemes kérdezni.

Tovább


Őrségváltás a LAM-nál

Prof.Dr.Kiss Istvánt és Dr.Kapócs Gábort főszerkesztőket kérdeztük a 25 éves Lege Artis Medicinae (LAM) folyóirat jövőjéről.

Tovább


A hitvilág és a fogyasztás – videointerjú Antal Z. Lászlóval

Antal Z. László akadémikust a SZVT-n tartott előadását követően az emberi hitvilág és a fogyasztási mintázatok összefüggéséről kérdeztük. A kutató meglátása szerint a fogyasztói társadalom az emberkép és a hitvilág, a halálon túli történésekről alkotott kép erőteljesen összefügg.

Tovább


Nem vándorolnak tömegesen külföldre a rezidensek