hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Nem a pénz, az egyedi tudás a mérce – Interjú dr. Bene Ruzsenával


Nem a pénz, az egyedi tudás a mérce – Interjú dr. Bene Ruzsenával

| | |
 


Nem csak pénzkérdés, hogy a plasztikai sebészek az állami egyészségügyben maradjanak – véli dr. Bene Ruzsena, a Bethesda Gyermekkórház Égéssérült Gyermekeket Gyógyító Országos Központjának osztályvezető plasztikai sebésze. A történelemből ismert orvosokra hivatkozik, akik a gyakorlat megszerzése, a szakma iránti szeretet, a betegek segítése miatt dolgoztak a közszférában és a szegényeket magánpraxisukban ingyen gyógyították.

– Hogyan látja szakmája helyzetét?

Örök optimista vagyok, reménykedem, hogy már jó irányban haladnak a dolgok. A múltban a Plasztikai és Égéssebészeti Szakcsoport a Traumatológiai Szakmai Kollégiumonon belül működött, de most a szakmánk nagyobb elismeréseként az égési és a plasztikai sebészet önálló tagozatot kapott – mondta dr. Bene Ruzsena a szakmai kollégium égés-és plasztikai sebészet tagozatvezetője.

Ezáltal jobbak a lehetőségeink, nagyobbak esélyeink céljaink elérésében. Az égés és plasztikai sebészet feladatatai közé tartozik az égési sérültek akut ellátása, a helyreállító sebészeti tevékenység – az égés, a baleseti sérülések utáni helyreállítás, a fejlődési rendellenességek rekonstrukciója, daganatok eltávolításkor, és egyéb műtétek után keletkező szövethiány pótlása és a csökkent vagy hiányzó működés korrekciója. Ezek azok a beavatkozások, melyek az állami egésszégügyben kerülnek ellátásra. Jelenleg szakmánk legnagyobb problémái az alulfinanszírozottság, a megfelelő személyi és tárgyi feltételekkel rendelkező egészségügyi ellátó helyek hiánya, az égéssel és helyreállítással foglalkozó szakorvoshiány, az utánpótlás elégtelensége, nem megfelelő plasztikai (égés) sebészeti szakképesítési rendszer.

Az esztétikai sebészet is a plasztikai sebészet része, de az egész világon tapasztalhatóan, a szépészeti és a rekonstrukciós beavatkozások elkülönülnek. Az utóbbi 20 évben növekedett az esztétikai sebészet népszerűsége hazánkban is, így a szakképesítés megszerzését követően a plasztikai sebészek nagy része a magánszférába kezdte el a munkát. A rosszabbul jövedelmező állami egészségügyben, csak a szakma iránti szeretetből vagy bizonyos szakmai kihívások miatt maradnak a szakemberek. Ennek következtében nagymértékű aránytalanság alakult ki az esztétikai és helyreállító tevékenység között, az utóbbi kárára.

- Melyek a legégetőbb problémák és hogyan segít megoldásukban a Semmelweis Terv?

A szakmát érintő finanszírozási kérdesek megoldása, a megfelelő kapacitás elosztás, a progresszív ellátási szintek meghatározása, a Semmelweis Tervben szereplő térségekhez az égés és plasztikai sebészi ellátó egyésszégügyi helyek besorolása, átalakítása, esetleg az újak kialakítása és a progresszivitási szintnek megfelelő finanszírozás jelentik a legégetőbb prolémákat.

Az állami szektorban dolgozó plasztikai (égés) sebészek pályán tartásával és számának növelésével sikerülhet biztosítani az utánpótlást. Segít az ellátási igényeknek megfelelő szakorvosjelölt „kiképzése”, a szakorvosok számának tervezése, az esztétikai és helyreállító tevékenység aránytalanságának a rendezése. A szakképzés módosításával adottak lehetnek erre a feltételek. Először is a hazai plasztikai (égés) sebészeti képzés a leghosszabb ideig tartó képzés Európában. Összesen, sebészei alapszakvizsgával 8 év, más alap szakviszgákkal pedig 9 év. Legfontosabb cél az égés- és plasztikai sebészeti alapszakképzés befogadtatása. Ezzel a szakképzés minőségét emelni lehetne, az idejét viszont rövidíteni. Olyan rendszert szeretnénk kialakítani, hogy a képesítés megszerzését követően a szakorvosok az állami egészségügyben maradjanak, így megfelelő gyakorlatot szerezzenek és csak bizonyos idő elteltével kapjanak engedélyt a magánorvosi tevékenységhez.

Vonzóvá kell tenni, a plasztikai sebészek részére az állami egészségügyet. Az nagyon valószínű, hogy egy jól működő magánpraxissal rendelkező plasztikai sebészt nem lehet a közalkalmazotti bér akár többszöröséért sem visszacsábítani az állami egésszégügybe, ráadásul egyelőre semmilyen bérfejlesztésről nincs szó. A nem „pénzes” rekonstrukciót vonzóvá a szakmai fejlődés lehetőségének megteremtése tudja tenni. Természetesen így is lesz elvándorlás a magánpraxis felé, de a nagyobb szakmai megbecsülést, a kihivásokat, a szélesebb szakmai fejlődést igénylők számára ez valódi alternatívát jelenthet. Hiszem, hogy sokan vannak ma is közöttünk, akik fontosabbnak érzik, hogy olyan tudásra tegyenek szert az adott szakmán belül, ahol a mérce nem a pénz, hanem a különleges és egyedi tudás, mely a betegek számára kamatoztatható. Nem utolsó sorban divattá kell tenni újból a karritatív beállítottságot is. Régen is voltak olyan gyógyítók, akiket nem a pénz mozgatott a gyógyításban – A. Sweizer, A. Munthe, A.P.Csehov, de a magyar plasztikai sebészek Pro-Bono tevékenysége is régóta ismert.


Bene Ruzsena




Az égéssebészet és a plasztikai sebészet oktatási rendszerének átalakítása, az európai szakképzéshez való közeledésel biztosíthatja a magasabb színvonalú betegellátást és remélhetőleg ez vezethet a szakterület fajsúlyának növeléséhez.

– Milyen munkát tervez a tagozat és a tanács tagjaival?

A tanács és a tagozat az államtitkárság konkrét feladataira és problémákra ad szakmai választ, véleményt, dolgoz ki alternatívákat ha szükséges.

– Kérem, ismertesse szakmai életrajzát!

A SOTE-n végeztem 1982-ben, általános sebészeti szakvizsgát 1986-ban, égés-és plasztikai sebészet szakvizsgát 1991-ben szereztem. Az egyetem elvégzése után a Szent István Kórház égés-és plasztikai sebészeti osztályán dolgoztam 2000-ig, az osztályhoz tartozó intenzív részleg vezetője voltam. Közben az általános sebészi szakvizsga miatt néhány évet a SOTE III.-as Sebészeti Klinikáján dolgoztam. 2002.-ben jöttem a Bethesda Gyermekkórházba, az akkor kialakított országos központba.

– Családjáról, hobbijáról kérdezem…

Férjem gasztroenterológus. Két gyermekünk van, Daniella 28 éves pszichiáter rezidens, László 20 éves, most érettségizett. Jakab unokánk négy éves, nemsokára érkezik testvére. Hobbim a művészettörténet, különösen a festészet, mely annyira érdekel, hogy elvégeztem egy festménybecsüs tanfolyamot is. Számos kiállításra járok itthon és külföldön is és nem csak nézem, hanem férjemmel együtt gyűjtjük is a műtárgyakat. Ezen kívül szeretek síelni, olvasni, de a legjobban operálni.

2011. 07. 18.

Császi Erzsébet

Kapcsolódó anyagok: Az emberi test mint „üzenőfelület”




Valóságshow-k és a plasztikai műtétek




LAM (Lege Artis Medicinæ) - 2010;20(10) Az alkotó kéz: Hendrick Goltzius élete és művészete






Kapcsolódó anyagok

Előzetes rendelkezés

Biológiai terápiák hosszú távú terápiahűsége és a perzisztencia prediktorainak elemzése a teljes magyar psoriasisos betegpopulációban

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Az elmegyógyintézet csak ürügy - Horváth Csaba rendező a Száll a kakukk fészkére című előadásról

A székesfehérvári Vörösmarty Színház az egyik legizgalmasabb vidéki színház mostanában. Kiváló társulata magas művészi igényű, markáns, merész rendezésű, mégis széles közönség számára befogadható előadásokat játszik, számos műfajban. 2016 tavaszán mutatták be a Száll a kakukk fészkére című produkciót. Az előadás rendezőjével, Horváth Csabával beszélgettünk.

Tovább


A transzgenerációs tünetekről - interjú Olga Szuligával

Néha elég csak annyi, hogy megkérdezzük, hogy az ön szülei életében mi volt akkor, amikor olyan idősek voltak, mint amilyen idős volt ön, amikor a tünetei megjelentek. Persze a kliens nem mindig tud tünetekről. Életeseményekről, furcsaságokról, viselkedésről, ismétlődő eseményekről, főleg érzésekről érdemes kérdezni.

Tovább


Őrségváltás a LAM-nál

Prof.Dr.Kiss Istvánt és Dr.Kapócs Gábort főszerkesztőket kérdeztük a 25 éves Lege Artis Medicinae (LAM) folyóirat jövőjéről.

Tovább


A hitvilág és a fogyasztás – videointerjú Antal Z. Lászlóval

Antal Z. László akadémikust a SZVT-n tartott előadását követően az emberi hitvilág és a fogyasztási mintázatok összefüggéséről kérdeztük. A kutató meglátása szerint a fogyasztói társadalom az emberkép és a hitvilág, a halálon túli történésekről alkotott kép erőteljesen összefügg.

Tovább


Nem a pénz, az egyedi tudás a mérce – Interjú dr. Bene Ruzsenával