hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Vissza kellene állítani a szakdolgozók társadalmi megbecsültségét
- Interjú Halmosné Mészáros Magdolnával


Vissza kellene állítani a szakdolgozók társadalmi megbecsültségét
- Interjú Halmosné Mészáros Magdolnával

| | |
 


Az elmaradt bérek rendezését, a szakma társadalmi megbecsültségének visszállítását, a 14-16 éves korban elkezdhető ápolónői képzést, a minimumfeltételek megteremtését tartja a legfontosabb feladatnak Halmosné Mészáros Magdolna, a szakmai kollégium ápolási tagozatvezetője.

Hogyan látja szakmája helyzetét, melyek a következő évek legfontosabb kihívásai?

Legyen kitartásuk és erejük az egészségügyi szakdolgozóknak, hogy a pályán lévők ne menjenek el a szakmából, az országból! - kívánta Halmosné Mészáros Magdolna, a szakmai kollégium ápolási tagozatvezetője, a gyulai Pándy Kálmán Kórház ápolási igazgatója. Majd hozzátette, sok tennivalónk van, jó szakembereinek vannak, de kevesen vagyunk.

Egyik kihívásnak a képzési forma átstrukturálását tartom. Ismert, hogy most érettségire épül a legtöbb képzési forma. A fiatalok csak 18 éves korukban választhatnak, hogy melyik szakterületen tanulnak tovább s akkor már nem azt a képzést választják, ahol három műszakban kell majd helyt állniuk s nem lesznek szabadok hétvégéik, ünnepnapjaik s kiszámíthatatlan lesz a munkabeosztásuk. A képzés megváltoztatásának egyik lehetséges módjaként közülünk sokan visszaállítanánk a 14-16 éves kori pályaorientációt azért, hogy a fiatal már korai életéveiben választhassa az ápolónői szakmát.

A szakdolgozók társadalmi megbecsültségét kellene visszaállítani a média segítségével. Egy 1996-ban készült felmérés a hasznosság tekintetében a 11. helyre sorolta az ápolói szakmát, megfizethetőség szempontjából pedig a 100. helyre. Utoljára 2002-ben volt béremelésük az egészségügyi szakdolgozóknak, s az alacsony bérekből adódó nehézségeket sokan kölcsön felvételével hidalják át, illetve mellékállásból élnek. Ez fizikailag és pszichésen is nehézzé teszi munkájukat.

Emellett a jogorvoslásban sincs esélyegyenlőség. A beteg nemtetszése esetén azonnal rossz hírét keltheti az ápolónak, de az ápoló nem szólhat semmit sem hivatalosan, ha például a beteg nem ismeri a kötelességeit.

A biztonságos munkához új szakmai minimumfeltételeket kell kialakítani. Az államtitkár személyesen is felkereste a kórházakat és adatokat is kért az intézményektől. Személyes tapasztalataiból és az adatokból kialakítja a jelen helyzetképet, mely kiindulópontja lesz az új minimumfeltételek biztosításának.

Az ápolás szakmai kollégium feladatai közé fog tartozni - úgy gondolom -, a szakmai protokollok aktualizálása, illetve új protokollok kidolgozása.


Halmosné Mészáros Magdolna a szakmai kollégium ápolás (szakdolgozói) tagozatának elnöke




A Semmelweis Tervvel kapcsolatban mit javasol a szakmai kollégium részéről?

Nagy örömmel láttam a Semmelweis Tervben az életpálya modellt, ami kiterjed a képzés, az oktatás, az anyagi elismerés területére. Ennek első jeleit már tapasztaljuk, például az egészségügyi dolgozók megkapták fizetett szabadságnak július 1-jét és ígéretet arra, hogy a kötelező továbbképzési ciklusban támogatja az ágazat az ingyenes képzést. Az iskolán kívüli képzés szabadpiacivá válásával változó színvonalúvá vált az oktatás mind elméleti, mind gyakorlati szinten. A megfelelő színvonalúakat kellene a továbbiakban oktató intézményekként preferálni, s visszaállítani a gyakorlati képzés ápolásoktatási presztízsét. Olyan szakoktatóknak kellene oktatni az ápolókat, akiktől a hivatástudatot is elsajátítanák.

Kérem, ismertesse röviden szakmai életrajzát!

1977-ben kezdtem a munkát a Pándy Kálmán Kórházban, majd 1978-ban megszereztem a szülésznői oklevelet. Hamarosan kiemeltek osztályos szakoktatónak. 1984-ben kaptam meg Budapesten, az akkori Orvostovábbképző Intézet Egészségügyi Szakoktató Szakán a diplomámat. 1987-től intézetvezető szakoktatóként dolgoztam, majd 1995-ben a Budapesti Közgazdaságtudomány Egyetem Egészségügyi Menedzser Szakán szereztem diplomát. 2011. januárjától dolgozom ápolási igazgatóként. Mivel mindig érdekelt a szociális terület is, így 2006-ban a Debreceni Orvostudományi Egyetem Bölcsészettudományi Karán szociálpolitikus végzettségre tettem szert. Vezetői feladataim mellett mindig fontosnak tartottam az oktatást, így a Szegedi Egyetem Gazdaságtudományi Karának ápolásgazdaságtani konzulense vagyok. A gyulai Szent István Egyetemen menedzser elméletet oktatok 1994 óta s 2004-ben neveztek ki címzetes főiskolai docenssé.

Mutassa be kérem családját, beszéljen hobbijáról!

Két fiam van, a nagyobbik szakorvos gyakornok a Pándy Kálmán Kórházban, a kisebbik egészségturisztikai szakra jár a Szent István Egyetem Egészségtudományi és Környezetegészségügyi Intézet gyulai tagozatára. Hobbim a varrás, kislány korom óta varrok, magam tervezem ruháimat. Szabás-varrás közben kikapcsolódom, olyankor csak a tervezéssel foglalkozom.


eLitMed; Császi Erzsébet

címe




A nővéri munka magatartás-tudományi vizsgálata - Pszichoszomatikus tünetek, munkahelyi stressz, társas támogatás




A humánerőforrás kérdés megoldási lehetőségei




LAM (Lege Artis Medicinae) - 2007; 17(1) A saját egészség megítélése és a pszichoszociális munkakörnyezet
Vizsgálat a szabadkai egészségügyi szakdolgozók körében




Az egészségügyi dolgozók a lábukkal szavaznak a munkahelyükről



Megfelelő képzéssel és bérrel itthon tarthatók a szakdolgozók





Kapcsolódó anyagok

Kiállításajánló: A természet fogaskerekei

Hogyan tekintenek a vidéki páciensek a gyógyszerészi szolgáltatásokra?

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Az elmegyógyintézet csak ürügy - Horváth Csaba rendező a Száll a kakukk fészkére című előadásról

A székesfehérvári Vörösmarty Színház az egyik legizgalmasabb vidéki színház mostanában. Kiváló társulata magas művészi igényű, markáns, merész rendezésű, mégis széles közönség számára befogadható előadásokat játszik, számos műfajban. 2016 tavaszán mutatták be a Száll a kakukk fészkére című produkciót. Az előadás rendezőjével, Horváth Csabával beszélgettünk.

Tovább


A transzgenerációs tünetekről - interjú Olga Szuligával

Néha elég csak annyi, hogy megkérdezzük, hogy az ön szülei életében mi volt akkor, amikor olyan idősek voltak, mint amilyen idős volt ön, amikor a tünetei megjelentek. Persze a kliens nem mindig tud tünetekről. Életeseményekről, furcsaságokról, viselkedésről, ismétlődő eseményekről, főleg érzésekről érdemes kérdezni.

Tovább


Őrségváltás a LAM-nál

Prof.Dr.Kiss Istvánt és Dr.Kapócs Gábort főszerkesztőket kérdeztük a 25 éves Lege Artis Medicinae (LAM) folyóirat jövőjéről.

Tovább


A hitvilág és a fogyasztás – videointerjú Antal Z. Lászlóval

Antal Z. László akadémikust a SZVT-n tartott előadását követően az emberi hitvilág és a fogyasztási mintázatok összefüggéséről kérdeztük. A kutató meglátása szerint a fogyasztói társadalom az emberkép és a hitvilág, a halálon túli történésekről alkotott kép erőteljesen összefügg.

Tovább


Vissza kellene állítani a szakdolgozók társadalmi megbecsültségét - Interjú Halmosné Mészáros Magdolnával