hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Megújítva megőrizni


Megújítva megőrizni

| | |
 

Megújítva megőrizni – ez a mottója dr. Mártai Istvánnak, az Országos Mentőszolgálat szeptemberben hivatalba lépett új főigazgatójának. Jelmondata a pozitívumok megerősítését, a negatívumok lebontását jelenti.

Elsőkén elvégzendő munkájaként a szolgálat szerkezetátalakítását jelölte meg a főigazgató. Mint mondta, nincs a mentőszolgálatnak humánerőforrás csapata, amely valós stratégiával, valós tervekkel rendelkezne és nincs működő kontrolling sem. Ezeket a nélkülözhetetlen szervezeteket új dolgozók alkalmazásával tervezi kialakítani, továbbá a szolgálatnak új szervezeti és működési szabályzatot készíttetni. - Meg kell erősíteni a mentőszolgálatot, tudatosítani, hogy a mentés állami szervezete vagyunk, mi biztosítjuk az állami rendezvényeket – mondta a főigazgató.

- Talán könnyebb lenne a mentők dolga, ha a laikus emberek is rendelkeznének alapvető elsősegélynyújtási, újraélesztési ismeretekkel és segítséget nyújtanának az arra rászoruló embertársaiknak a mentők kiérkezéséig. Terveznek képzést, továbbképzést az egészségügyi pályára készülők illetve ott dolgozók és a laikusok között?

- Szeretnénk megjeleníteni az oxiológiát az egyetemi, főiskolai képzésekben. Jelenleg egyetemfüggő, hol, mennyi ideig tanítják és milyen gyakorlati képzőhelyeken szereznek gyakorlatot a hallgatók. Szeretnénk megjelenni a felsőoktatásban képzőként és gyakorlóhelyként. De előbb régi adósságunkat kell törleszteni, oktatóinknak tudományos fokozatot kell szerezni. Egyébként az oktató munkát nem a felsőoktatásban kell kezdeni, hanem már az általános iskolában elsősegélynyújtási ismeretekkel, majd folytatni a laikus lakosság képzésével. Azonban nincs ilyen volumenű kapacitásunk és nincs szabályozva az elsősegélynyújtás oktatása, kivéve a jogosítványszerzéshez szükséges képzést. Akkreditáltatni szeretnénk a képzést és komoly piaci szereplőként fellépni.






- Milyen állapotban vannak a mentőszolgálat épületei országszerte?

- Összesen 229 mentőállomásunk van, melynek 25 százaléka teljes renoválásra szorul, 70 százalékán kisebb-nagyobb felújítást kell végezni, s csupán 5 százaléka kifogástalan. Az épületek java része nagyon régi, gazdaságtalanul működtethető, pl. felfűthetetlenül nagy és nem felel meg az előírásoknak. Továbbá az utóbbi években kialakult mentési kapacitás nem teszi szükségessé fenntartásukat. Gondolok itt a betegszállítás és a mentés szétválasztása kapcsán a szervezett kocsipark csökkenésére. Most mérjük fel az épületek állapotát, és amelyekre nem lesz szükségünk, azokat ingatlanokra cseréljük az önkormányzatokkal. Eladni nem tudjuk, mert állami tulajdon, de elcserélhetjük.

- Honnan várható forrás a felújítandó ingatlanokra?

- Az Európai Unióhoz lehet pályázni 60 mentőállomás felújítására jövő tavasszal, de az a pénz nem lesz elég a rekonstrukciókra. Jó hír, hogy jövőre jelentősen nő a dologi keretünk, de azt is tudom, hogy nincs önálló beruházási költségünk. Ezt a miniszterrel történő egyeztetés során kaphatja a szolgálat, de nem várható 1-2 éven belül.

- Hogyan viszonyulnak a betegszállításhoz?

-A betegszállítás privatizált területe az egészségügynek. Fontosnak tartom, hogy elkülönüljön a mentéstől. Az igaz, hogy az intézmények jeleztek problémákat a betegszállítással kapcsolatban, de ellenőrzéssel megoldható lenne a minőségi munka. Jelenleg összemosódnak a mentők és a betegszállítás feladatai, előfordul, hogy mi is végzünk betegszállítást, mert a beteg állapota megkívánja. Jelen kapacitásunk alapján azonban irreális lenne, ha átvennénk a betegszállítást, de az elkövetkezendőkben piaci szereplőként részt vehetünk benne.

- Tudják-e tartani a 15 perces Európai Uniós időintervallumot, mely során a riasztástól kezdve a helyszínre érkezésig negyedóra telhet el.

- A 15 perc még sok is a fővárosban, ott 8-10 perc alatt kellene kiérni a helyszínre. Az azonban fejlesztési szükségletet generál, hogy az ország minden területén tartani tudjuk ezt a kiérkezési időt. Ebben az a lényeg, hogy ne legyenek irreálisan nagy földrajzi területek egy-egy mentőállomáshoz kapcsolva. Ugyanis az állományt kell vinni a beteg felé s szeretnénk, ha ez a mentőszállítás eseteinek 90 százalékában sikerülne.

- A mentőautók száma és állapota lehetővé teszi feladatuk ellátását?

- Sok a tíz évnél öregebb autó és nem érkezett helyettük pótlás. Utoljára 3 évvel ezelőtt kaptunk mentőautót. Van olyan autónk, amelyik még nincs tíz éves, de már 700 ezer-800 ezer kilométert futott. Jövő januárban 247 autónk tölti be a tizedik évét. Szeretnénk, ha nem csak az életkor, hanem az autók által megtett kilométer is mérvadó lenne a cserében. A jövő évi költségvetés tervezetben megjelent 1,5 Mrd forint, melyet autók vásárlására fordíthatunk. Ebből hozzávetőleg 100 mentőautót vásárolhatunk. Jelenleg 774 mentőautónk van s 226 tartalék, tehát összesen 1000 darab.

- A légimentés járműparkjával nincsenek nehézségeik?

- A légimentést a szolgálat 100 százalékos tulajdonában lévő társaság végzi. Kiépítettük 7 légibázisunkat, ahol 1-1 helikopter teljesít szolgálatot. A bázisok egy része nem a legkorszerűbb, ezek megújítására is számítunk az uniós pénzre jövő tavasszal. Helikoptereink béreltek, modern, az uniónak megfelelő járművek.

- Nehéz a mentősök munkája, s ugyanúgy, mint az egészségügy más területén, kevés a fizetésük. Kedvezőbb lesz-e az anyagi juttatásuk jövőre?

- Folyamatos műszakban dolgoznak munkatársaim, éjjel-nappal és hétvégente is s az alacsony kereset miatt másodállást vállalnak. A költségvetés tervezetében nincs benne fizetésemelésük. Talán a kafetéria rendszerben marad némi mozgásterünk, ott tudjuk emelni a juttatásokat. Illetve munkakör gazdagítást végezhetünk, pl. oktatási feladatok ellátására kérhetünk fel dolgozókat, mely növelné bérüket is. A nyugdíj kedvezmény is felszínre került, mint az természetesen pl. a tűzoltóknak, de eddig nem értünk el eredményt.

-Milyen új feladatok várnak a mentőkre az egészségügy átrendeződése után?

-Más-más területi felosztása lesz a riasztásoknak akkor, ha megmaradnak az akut kórházak, illetve akkor is, ha centralizálódnak az egészségügyi intézmények. A betegutak kirajzolódásával párhuzamosan kell átgondolni, szükség esetén átszervezni kapacitásunkat. Ha nagy területekért leszünk felelősek, akkor több mentőautóra és több dolgozóra lesz szükségünk.

eLitMed.hu, Császi Erzsébet


Kapcsolódó anyagok

Kiállításajánló: A természet fogaskerekei

Hogyan tekintenek a vidéki páciensek a gyógyszerészi szolgáltatásokra?

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Az elmegyógyintézet csak ürügy - Horváth Csaba rendező a Száll a kakukk fészkére című előadásról

A székesfehérvári Vörösmarty Színház az egyik legizgalmasabb vidéki színház mostanában. Kiváló társulata magas művészi igényű, markáns, merész rendezésű, mégis széles közönség számára befogadható előadásokat játszik, számos műfajban. 2016 tavaszán mutatták be a Száll a kakukk fészkére című produkciót. Az előadás rendezőjével, Horváth Csabával beszélgettünk.

Tovább


A transzgenerációs tünetekről - interjú Olga Szuligával

Néha elég csak annyi, hogy megkérdezzük, hogy az ön szülei életében mi volt akkor, amikor olyan idősek voltak, mint amilyen idős volt ön, amikor a tünetei megjelentek. Persze a kliens nem mindig tud tünetekről. Életeseményekről, furcsaságokról, viselkedésről, ismétlődő eseményekről, főleg érzésekről érdemes kérdezni.

Tovább


Őrségváltás a LAM-nál

Prof.Dr.Kiss Istvánt és Dr.Kapócs Gábort főszerkesztőket kérdeztük a 25 éves Lege Artis Medicinae (LAM) folyóirat jövőjéről.

Tovább


A hitvilág és a fogyasztás – videointerjú Antal Z. Lászlóval

Antal Z. László akadémikust a SZVT-n tartott előadását követően az emberi hitvilág és a fogyasztási mintázatok összefüggéséről kérdeztük. A kutató meglátása szerint a fogyasztói társadalom az emberkép és a hitvilág, a halálon túli történésekről alkotott kép erőteljesen összefügg.

Tovább


Megújítva megőrizni