hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Két egymásnak ellentmondó rendelet van hatályban – Interjú dr. Horváth Mónikával


Két egymásnak ellentmondó rendelet van hatályban – Interjú dr. Horváth Mónikával

| | |
 


A fizioterápia dinamikusan fejlődő szakma, az utóbbi évtizedekben felszálló ágban van a tudomány. Egyre jobban szakosodik, specializálódik az egyes klinikai területeknek megfelelően, így például mozgásszervi (traumatológiai, ortopédiai, reumatológiai), kardiológiai, pulmonológiai, neurológiai, gyermekgyógyászati területeken – mondta dr. Horváth Mónika a szakmai kollégium mozgásterápia és fizioterápia tagozatvezetője.

– Hogyan látja szakmája jelenlegi helyzetét?

A fizioterápia oktatása 1975 előtt tanfolyami, majd kétéves szakiskolai szinten történt, azt követően főiskolai szinten folytatódott a gyógytornászok képzése hazánkban. A főiskolákon kezdetben három, majd négy éves képzés keretében oktatták, majd a bolognai képzésre való átállás óta BSc szinten folytatják – tudtuk meg dr. Horváth Mónikától a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar Fizioterápia Tanszék vezetőjétől. – A bolognai képzési rendszer számos szakmát visszaszorított három éves oktatásra, de a fizioterápia megmaradt négy évesnek, ami a gyakorlati órák magas száma miatt rendkívül fontos eredmény. Ugyanis három év alatt nem lehetett volna megtanítani a szakmát. Az utóbbi félévben engedélyezte az MSc-t a Magyar Akkreditációs Bizottság. Két évig tartó kemény munkába került a képzés kidolgozása. Ez a főiskolai szintről egyetemi szintre emelt oktatás mérföldkő a szakma életében. További sikerünk, hogy székhelyen kívüli oktatást is végzünk. A svájci Luganóban vásárolták meg tantervünket. Ennek megvalósításán és betanításán sokat dolgoztunk, a képzés már három éve folyamatosan, egyre magasabb hallgatói létszámmal működik. Növeli munkánk értékét, hogy 15 ország tanterve közül választotta a miénket a svájci város, és három éve oktatnak tantervünk alapján.

Mindezek, az oktatásban jelentkező pozitívumok ellenére negatívumokról is kell beszélnem, főleg a betegellátás terén. Tudni kell, hogy évente 350 gyógytornász végez a felsőoktatási intézményekben, de kórházi szinten kevés a státusz, vagy ha van is, nem töltik be. Ezért a fiatalok az utóbbi két évben nagyon nehezen tudnak elhelyezkedni. Pedig szélesedett a kompetenciájuk, az egészségügyi intézmények mellett dolgozhatnak a wellness- és mozgáscentrumokban, sportlétesítményekben is.

– Melyek a legsürgetőbb feladatok?

Az oktatás terén az MSC képzés elindítása a legaktuálisabb feladatunk. Ezzel szeretnénk megteremteni a szakma teljes önállóságát. Jelenleg két egymásnak ellentmondó rendelet van hatályban. A 2/2004-es rendeletben 57-es kóddal van jelölve a gyógytorna-fizioterápia, ami a működési engedélyek vonatkozásában önálló tevékenységet jelent. A 32/1997-es rendeletben viszont a 14-es reumatológiai szakmakód alatt működik, így nem önálló csoport. Önállósodni szeretnénk, melynek megvan minden feltétele, csak a szakmakódot kell tisztáznunk.

Továbbá fontos feladatnak tartjuk a specializációt, a szakirányú gyógytornász képzés megvalósítását is.

Tisztázni szeretnénk a gyógytornászok kompetenciáit is. Régi és túlhaladott a tevékenységi lista, már azóta más terápiás és rehabilitációs tevékenységeket is végeznek a fizioterapeuták. A szakkollégium részéről elkészítettük a módosított listát, mely kezelések szűntek meg és milyen újakat végzünk. Az elavult kódokat töröltük, az újakat bekódoltuk és a javasolt tevékenységi listát a minisztérium felé is bemutatjuk, mert szeretnénk elfogadtatni, hivatalossá tenni. Ezeket majd a progresszivitási szinteken is lehetne használni.

Eddigi eredményeink egyike, hogy a 32/2007. (VIII. 30.) OKM rendelet eredményeképpen hatályba lépett a gyógytornász-fizioterapeuta elnevezés.

– Hogyan tervezi feltölteni a Semmelweis Tervet szakmájához kapcsolódó tartalommal?

A Semmelweis Terven belül a betegellátáshoz, képzéshez, továbbképzéshez és a tudományhoz, innovációhoz kapcsolhatók feladataink. Meg kell határoznunk a szakmai kompetenciaszinteket HBCS-k szerinti bontásban. Tehát azt, hogy melyik ellátási szinten ilyen fizioterápiás osztály működjön, és milyen kezeléseket végezzen. Pl. hol legyen medence, vízi gyógytorna, különböző kis- közép- és nagyfrekvenciás elektroterápiás berendezés, hogy az gazdaságosan működtethető legyen. Ki kell dolgozni az egyes tevékenységek végzésének feltételeit ellátási szint, tárgyi-és eszközigény, vizsgálati és terápiás lehetőség, szakmai irányelv szerint. Tehát meg kell határozni, hogy milyen progresszivitási szinteken milyen betegségeket lehet kezelni, gyógyítani. Továbbá meg kell határozni és felülvizsgálni a személyi és tárgyi minimumfeltételeket a progresszivitási szinteknek megfelelően, kórképenként. Azaz meghatározni, hogy az egyes orvosi szakmáknak megfelelően specializálódott gyógytornászok mely osztályokon és milyen minimális létszámban helyezkedhetnek el: pl. nőgyógyászatra, urológiára, belgyógyászatra, mozgásszervi betegségekre, neurológiára szakosodottak.

Konzultálni kell az OEP-pel a finanszírozási protokollról és ezt harmonizálni az ellátórendszerrel. Felül kell vizsgálni a szakmai irányelveket, a tudományos bizonyítékokon alapuló gyógyítás elvét és kibővíteni a legújabb kutatási eredményekkel. Ezek figyelembe vételével minden kórháznak el kell készíteni a kezelési protokollokat saját eszköztáruknak megfelelően. Ki kell dolgozni és működtetni a klinikai auditrendszert. Ennek feltétele az új struktúra működése és a helyi ellátási protokoll szerinti munka. Ehhez el kell fogadni az egységes minimumkövetelményeket, megjelentetni a szakmai irányelveket, mely alapján el lehet készíteni a helyi szintű kezelési protokollokat. El kell végezni az adott szakmacsoportban a szükségesnek ítélt struktúramódosításra tett javaslatokat, stratégiai terveket.

Mivel csaknem minden orvosi területhez tartozik gyógytorna és fizioterápiás kezelés, ezért alkalmazkodni kell a klinikai struktúrához, egyeztetni kell a tagozatokkal. Progresszivitási szinteknek megfelelően kell elvégezni az egyeztetést. Ahol az orvosi ellátás történik, ott kapja meg a beteg a fizioterápiás kezelést. Ki kell dolgozni a tudományos és innovációs stratégiát, bár ez erősen finanszírozás kérdése. Egyelőre csak pályázatok vannak, és szoros kapcsolat a gyógytornász világszövetséggel, mely tudományos ajánlásait figyelembe vesszük kutatómunkánk során. Eddig Magyarországon nem volt finanszírozott a fizioterápiás kutatás, ezért a világszövetség és az európai régió kutatásaiba kapcsolódtunk be. Az elmúlt hetek óta azonban nekünk is lehetőségünk lesz önálló kutatást indítani. Ugyanis fizioterápiás mozgásanalizáló laboratóriumot nyitunk és ezen új berendezések birtokában már tervezhetjük kutatásainkat.

– Kérem, ismertesse szakmai életrajzát és mondjon néhány szót családjáról, hobbijáról!

A Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem Egészségügyi Főiskolai Karának Gyógytornász Szakán végeztem, majd a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karának Humánkineziológiai Szakán. Utána részt vettem a MTE Pszichológiai Tanszék autogén tréningjén. PhD. képzésemet a Semmelweis Egyetem Sporttudományi Doktori iskolájában kaptam.

Nemzetközi képviselője vagyok a Magyar Gyógytornászok Társaságának, szakmai-fejlesztési és tudományos főmunkatársa a Fővárosi Önkormányzat Szent János Kórháza és Észak-budai Egyesített Kórházai Mozgásszervi Rehabilitációs Osztályának, vállalati gyógytornásza a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak.
Tagja vagyok a Magyar Gyógytornászok Társaságának, az Orvosi Rehabilitáció és Fizikális Medicina Magyarországi Társaságának, a Fájdalomtársaságnak, a Magyar Biomechanikai Társaságnak.

Oktatok a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karán és a Debreceni Egyetem Orvos-és Egészségtudományi Karán az Orvosi Rehabilitáció és Fizikális Medicina Tanszék által szervezett szakorvosi képzésben.

Több könyvfejezetet írtam, nemzetközi és hazai szakmai folyóiratokban jelentek meg tudományos közleményeim.


Horváth Mónika




Három hónapja született meg a kisfiam, azóta hárman alkotunk családot a férjemmel. Nagyon fontosnak tartom a kiegyensúlyozott magánéletet, mert nélküle nem lehetnék a szakmámban sikeres, jó vezető és a betegekkel szeretettel foglalkozó gyógyító.

Eddigi életemet a munka mellett is folyamatos tanulás jellemezte, s most érzem úgy, hogy összeállt minden tanult ismeret és új látásmódot ad, több szempontból láttatja a szakmát. Sikeresebben tudok gyógyítani, mióta magasabb szinten elmélyülök az elméleti ismeretekben, és jobban tudok oktatni klinikai tapasztalataim felhasználásával. Az elméletet talán hitelesebben alá tudom támasztani a gyakorlati példákkal.

Nem csak beszélek a mozgás fontosságáról, hanem jómagam is sportoltam és három hónapos kisfiam mellett is próbálok időt szakítani a testmozgásra. Sokáig atletizáltam, utána fitnessre váltottam, ami szorosan összefonódik a gyógytornával. Szeretek úszni és síelni, de minden mozgásformát támogatok.

2011. 08. 08.

Császi Erzsébet



Kapcsolódó anyagok: A súlyos sérültek rehabilitációja - Interjú dr. Kullmann Lajossal




Ca&Csont - 2009;12(1) A fizioterápia, gyógytorna jelentősége az osteoporosis következtében létrejött csípőtáji törések kezelésében




Ideggyógyászati Szemle - 2003;56(11-12) Mozgáskárosodás felmérése elektromiográfiával - A kineziológiai EMG




Húzóágazat lehetne a balneoterápia - Interjú dr. Bender Tamással





A konzervatív reumatológiától a molekuláris reumatológiáig - Interjú dr. Poór Gyulával




LAM (Lege Artis Medicinæ) - 2006;16(5)Derékfájdalommal járó gerincbetegségek





Kapcsolódó anyagok

Twitter használatába a gyógyszerészi oktatás

Dénes Tamás: El kell döntenünk, mennyire fontos a magyar társadalomnak az egészségügy

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Az elmegyógyintézet csak ürügy - Horváth Csaba rendező a Száll a kakukk fészkére című előadásról

A székesfehérvári Vörösmarty Színház az egyik legizgalmasabb vidéki színház mostanában. Kiváló társulata magas művészi igényű, markáns, merész rendezésű, mégis széles közönség számára befogadható előadásokat játszik, számos műfajban. 2016 tavaszán mutatták be a Száll a kakukk fészkére című produkciót. Az előadás rendezőjével, Horváth Csabával beszélgettünk.

Tovább


A transzgenerációs tünetekről - interjú Olga Szuligával

Néha elég csak annyi, hogy megkérdezzük, hogy az ön szülei életében mi volt akkor, amikor olyan idősek voltak, mint amilyen idős volt ön, amikor a tünetei megjelentek. Persze a kliens nem mindig tud tünetekről. Életeseményekről, furcsaságokról, viselkedésről, ismétlődő eseményekről, főleg érzésekről érdemes kérdezni.

Tovább


Őrségváltás a LAM-nál

Prof.Dr.Kiss Istvánt és Dr.Kapócs Gábort főszerkesztőket kérdeztük a 25 éves Lege Artis Medicinae (LAM) folyóirat jövőjéről.

Tovább


A hitvilág és a fogyasztás – videointerjú Antal Z. Lászlóval

Antal Z. László akadémikust a SZVT-n tartott előadását követően az emberi hitvilág és a fogyasztási mintázatok összefüggéséről kérdeztük. A kutató meglátása szerint a fogyasztói társadalom az emberkép és a hitvilág, a halálon túli történésekről alkotott kép erőteljesen összefügg.

Tovább


Két egymásnak ellentmondó rendelet van hatályban – Interjú dr. Horváth Mónikával