hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Későn, katasztrofális állapotban kerültek transzplantációra a tüdőbetegek


Későn, katasztrofális állapotban kerültek transzplantációra a tüdőbetegek

| | |
 


A hazai tüdőtranszplantációra váró betegeket a bécsi klinikán operálják, többek között dr. Lang György, korábban az Országos Korányi és Tbc Pulmonológiai Kórház mellkassebésze. A professzort abból az alkalomból kérdeztük, hogy a tüdőtranszplantáció hazahozatalát tervezi a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Egészségügyért Felelős Államtitkársága. Mellette több érintettet is megszólaltattunk. A témát a héten dolgozzuk fel.

Világszerte óriási a szervhiány, az USA-ban vagy Németországban jellemzően a betegek nagyobb fele meghal a várólistán, mire szervhez juthatna. Magyarországon ez döbbenetes módon éppen fordítva van, több a rendelkezésre álló donorszerv, mint a beültetésre várók száma. Évek óta intenzív erőfeszítések folynak a donorszám növelésére, aminek köszönhetően a donortüdők száma tekintetében Magyarország ma az európai középmezőnyben szerepel. Ezzel szemben égető probléma, hogy sok beteg nem jut el a várólistára, vagy csak nagyon későn, már kritikus állapotban. Cél, hogy tervezett körülmények között történjen meg a beteg kivizsgálása, műtét előtt optimalizált, elektív körülmények között kerülhessen sor a beavatkozásra. Nyitni próbálunk elsősorban a tüdőgyógyász szakma irányába, tudományos beszámolókat tartunk konferenciákon, esetenként be is mutatunk transzplantált betegeket. A tüdőtranszplantáció tananyagát beépítettük a hazai szakorvosképzésbe, hogy tudják az orvosok, lehet még esély lehetőség a gyógyításra, ha már a gyógyszeres kezelések eredménytelenek – mondta dr. Lang György a bécsi Klinische Abteilung für Thoraxchirurgie mellkassebésze.


Lang György




- Magyarország jóval több tüdőt ad, mint amennyit beültetnek hazai lakosokba, nem egyszer elhangzott, hogy tüdőexportőrök vagyunk. El kellene érni, hogy több rászoruló hazai beteg kapjon új tüdőt.

– A tüdőexportőrség alternatívája az, ami ellen mindig vehemensen küzdöttem, hogy azt a tüdőt, amit Magyarországon kiemelünk, de magyar betegbe nem tudjuk beültetni, kidobjuk a kukába. Ez etikailag elfogadhatatlan. Az elmúlt hetekben két magyar gyermek kapott új tüdőt. Az egyik tüdő Svájcból érkezett, a másik Ausztriából, itthon nem találtunk nekik megfelelő szervet. Szlovéniát hozom fel példaként. Az a kis ország tudja, hogy soha nem lesz tíznél több betege a várólistán, és nagy valószínűséggel az adott időszakban jelentett donorok közül a legtöbb éppen nem számukra lesz alkalmas. A jó allokáció (donor-recipiens párosítás) csak nagy várólista és ehhez tartozó nagy donor-vonzáskörzet összefüggésében lehetséges. Ezért Szlovénia statisztikailag az Eurotransplant felé ugyan tüdőexportőr, de nem tartja hátránynak, hiszen ezzel saját betegeit is jobb helyzetbe hozza. Magyarország lélekszámánál fogva a középmezőnyben van szív-, máj-és vesetraszplantáció tekintetében és ott lehetne tüdőtranszplantáció tekintetében is. A hazai szakemberek elkötelezettségének köszönhetően Magyarországon rendelkezésre áll a szaktudás, a tapasztalat, jóllehet ehhez az eddigi egészségügyi vezetésektől semmilyen támogatást nem kapott. A továbblépés azonban anyagi források nélkül lehetlen: sufniban nem lehet rakétát építeni.

– Milyen feltétek szükségesek a tüdőátültetés hazai végzéséhez?

– Egy intézményen belül kellene lenni szív-és mellkassebészetnek, speciális aneszteziológiai háttérnek, és a kellő gyakorlattal bíró transzplantációs csoportnak. Ilyen intézet most nincs Magyarországon. A Semmelweis Egyetemen elkötelezettségét jelzi a közelmúltban létrehozott Transzplantációs Centrum létrehozása, de itt sincs önálló mellkassebészet a szívsebészet mellett. A finanszírozás elvileg létezik, hiszen az OEP szolgáltatást vásárol, és ott fizeti ki a beavatkozást, ahol azt elvégzik - jelenleg tehát Bécsben. A transzplantációnak három eleme van, a szervdonáció, a szerv beültetése ill. a posztoperatív intenzív osztályos szakasz, végül a további gondozás. A tüdődonáció és a gondozás évek óta magas színvonalon zajlik Magyarországon, köszönhetően az ezt végző sebészek és tüdőgyógyászak elkötelezettségének és szakmai jártasságának. Hangsúlyozom, hogy ehhez soha semmilyen központi támogatást nem kaptak, a tudás megszerzését nemzetközi ösztöndíjak és gyógyszergyártó cégek támogatása tette lehetővé. A transzplantációkat Bécsben szintén két magyar sebész, Dr.Rényi-Vámos Ferenc és magam végezzük. Ennél többet „önerőből” nem lehet megvalósítani. A tárgyi feltételek megteremtése egészségpolitikai döntést igényel. A Magyar Ttranszplantációs Társaság konferenciáján járt tavaly novemberben Szócska Miklós államtitkár úr, a sajtótájékoztatón azt mondta, eltökélt szándéka a tüdőtranszplantációt hazahozni.


Dr. Lang György és dr. Rényi-Vámos Ferenc operáció közben




– Milyen a tüdőtranszplantált magyar betegek túlélése?

– A műtét után a betegeket Bécsből a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai vagy 2.sz. Gyermekgyógyászati Klinikájára helyezzük vissza.A 10 éves túlélés hetven százalék, amely világviszonylatban kiemelten jónak számít. Sok beteget a perioperatív szakban veszítettünk el, mert nagyon későn, katasztrofálisan rossz állapotban kerültek műtétre. Magyarországon még szemléletváltás kell ahhoz, hogy időben kerüljenek kivizsgálásra a tüdőtranszplantációt igénylő betegek.

– Milyen előnyökkel jár Magyarországnak az Eurotranszplanthoz való csatlakozása?

– Mindenki csak nyer vele. A vese-, máj- és szívtranszplantáció tekintetében a nálunk nem beültethető szervekkel más országok betegeit segítjük, ugyanakkor sürgős műtétekhez vagy speciális szervigényű betegeinkhez könnyebben kaphatunk szervet külföldről. Tüdőtranszplantáció tekintetében még inkább tüdőexportőr lesz Magyarország, hiszen most már azokat a tüdőket is megkaphatja valaki, amelyeket Bécsben nem tudunk beültetni. A csatlakozással bekerül az ország abba a szakmai vérkeringésbe, amibe súlyánál, tapasztalatánál fogva helye lenne. Mindez húzó hatást gyakorol majd a szegmensre, ez a tapasztalatcsere biztos színvonalemelkedést jelent.

– Hogyan látja Bécsből a hazai orvosok törekvését a jobb anyagi elismertségre?

– Jelenleg egy banki takarítónő kisebb felelősséggel és szaktudással többet kereshet, mint egy pályakezdő orvos. Ez a mentalitás a Kádári idők maradványa, meggyőződésem, hogy amíg egy társadalom, egy ország nem tudja ezt helyre tenni,.addig megállíthatatlan lesz az elvándorlás. Nem szabad tovább halogatni a megoldást, nagyot kellene lépni és rendbe tenni a fizetéseket.

2011. 09. 12.

Császi Erzsébet

Kapcsolódó anyagok: A mellkassebészetet az európai élvonalban kell tartani – Interjú dr. Lang Györggyel




LAM (Lege Artis Medicinæ) - 2003;13(6)A tüdőtranszplantáció helyzete Magyarországon




LAM (Lege Artis Medicinæ) - 2005;15(11) „Ne mondjanak le rólunk!”
Beszélgetés Spóner Hajnalkával, a Magyar Tüdőátültetettek Országos Sportés Érdekvédelmi Egyesületének elnökével





Az intézmény - összevonások is nehezítik a szervtranszplantációt




Egyre nő a tüdőátültetésen átesett gondozottak száma



Kapcsolódó anyagok

Twitter használatába a gyógyszerészi oktatás

Dénes Tamás: El kell döntenünk, mennyire fontos a magyar társadalomnak az egészségügy

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Az elmegyógyintézet csak ürügy - Horváth Csaba rendező a Száll a kakukk fészkére című előadásról

A székesfehérvári Vörösmarty Színház az egyik legizgalmasabb vidéki színház mostanában. Kiváló társulata magas művészi igényű, markáns, merész rendezésű, mégis széles közönség számára befogadható előadásokat játszik, számos műfajban. 2016 tavaszán mutatták be a Száll a kakukk fészkére című produkciót. Az előadás rendezőjével, Horváth Csabával beszélgettünk.

Tovább


A transzgenerációs tünetekről - interjú Olga Szuligával

Néha elég csak annyi, hogy megkérdezzük, hogy az ön szülei életében mi volt akkor, amikor olyan idősek voltak, mint amilyen idős volt ön, amikor a tünetei megjelentek. Persze a kliens nem mindig tud tünetekről. Életeseményekről, furcsaságokról, viselkedésről, ismétlődő eseményekről, főleg érzésekről érdemes kérdezni.

Tovább


Őrségváltás a LAM-nál

Prof.Dr.Kiss Istvánt és Dr.Kapócs Gábort főszerkesztőket kérdeztük a 25 éves Lege Artis Medicinae (LAM) folyóirat jövőjéről.

Tovább


A hitvilág és a fogyasztás – videointerjú Antal Z. Lászlóval

Antal Z. László akadémikust a SZVT-n tartott előadását követően az emberi hitvilág és a fogyasztási mintázatok összefüggéséről kérdeztük. A kutató meglátása szerint a fogyasztói társadalom az emberkép és a hitvilág, a halálon túli történésekről alkotott kép erőteljesen összefügg.

Tovább


Későn, katasztrofális állapotban kerültek transzplantációra a tüdőbetegek