hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Hazudnak a daganatsejtek


Hazudnak a daganatsejtek

| |
 
Interjú Kéri György, Széchenyi-díjas rákkutató professzorral
- „Ma egyre inkább úgy gondolja a tudomány, hogy a betegségek (nemcsak a daganatos betegségek, hanem az összes betegség) 80%-a mögött a jelátvitel hibája húzódik.”– olvasható az Ön kutatásaival kapcsolatosan a hírekben. Kicsit az az érzésünk támadhat, hogy a miazmákhoz, a stresszhez és a szabad gyökökhöz hasonlóan megint talált a tudomány egy elméletet, amely biztos érvényes bizonyos körülmények között, de a kezdeti lelkesedés ismét túl nagy jelentőség tulajdonításával, általános érvény kinyilatkoztatásával, a végső ok megtalálásának illúziójával jár együtt, amit később majd követ a „Bocsánat, mindig azért mégse….”

Tehát, tudományosan igaz-e ez a mondat a jelátviteli hibák univerzális szerepéről, és ha igen, mit hozhat ez a jövő betegei számára?


KG: A betegségek molekuláris mechanizmusaink hátterében tapasztalható jelátviteli hibák meghatározó jelentősége ma a tudományos közvéleményben és a szakirodalomban teljesen elfogadott nézet – ami nem tűnik „ideiglenes elméletnek”. A tumorok kialakulásáért felelős onkogenikus jeleket több mint 30 éve fedezték fel, és jelenleg például 380 kinázgátló molekula áll klinikai fejlesztés alatt (a kinázok a jelátvitel kulcsmolekulái) 140 kinázcélpont ellen, és 26 kinázgátló hatóanyag gyógyszerként már forgalomban van. Ugyanakkor 430 antitest van klinikai fejlesztés alatt 170 jelátviteli célpont ellen – ami eléggé bizonyítja, hogy ez nem csak egy divatos elmélet. A tumorokon kívül többek közt a krónikus gyulladásos kórképek és számos központi idegrendszeri betegség hátterében is jelátviteli zavar, hibás sejten belüli és sejtek közötti kommunikáció áll. De az utóbbi időkben az is kiderült hogy a vírusok és a baktériumok is a gazdasejt jelátviteli útjait programozzák át életkörülményeik optimalizálásához, ami e jelátviteli utak gátlása révén terápiás lehetőséget jelenthet. Ugyanakkor hangsúlyoznunk kell, hogy a jelátviteli terápia hosszabb távon és hatékonyan csak egyénre szabott molekuláris diagnosztikával együtt képzelhető el, és a jelátviteli zavarok hátterében sokszor komplex jelátviteli hálózatok hibája áll, ami terápiásan többféle támadáspontot („multiple target”) igényel.

A jövő betegei számára az egyénre szabott jelátviteli terápia molekuláris diagnosztikával együtt nagyon ígéretes terápiás lehetőségeket biztosít, de látnunk kell, hogy itt nem lehet általánosan ható csodagyógyszerekre számítani, a jelátviteli terápia molekuláris diagnosztikára épülő egyénre szabott terápia kell legyen. Külön gond még a rezisztencia kialakulása és a gyógyszerek hatására bekövetkező jelátviteliút-váltás (pathway switch) ami újabb problémákat és terápiás nehézségeket vet fel . Ez a probléma a tumorok esetében a tumorőssejtek elpusztításával lenne megoldható – ez ma a tumorgyógyszer-kutatás nagy kihívása! A hibásan kommunikáló („hazug”) sejteket, legalább is a tumorok esetében, el kell tudnunk pusztítani – ezért fontos, ha csak lehet, a tumor minél korábbi műtéti eltávolítása is!


- Az ismert karcinogének, például a dohányzás, hogyan vezetnek daganatképződéshez az Önök eredményei szerint?

KG: A dohányzás kétféle módon is daganatképződéshez vezethet, de ezek a felismerések nem a mi eredményeink hanem irodalmi adatok. Egyrészt kimutatták, hogy a dohányfüst, illetve a kátrány közvetlenül génkárosító hatású (és például onkogéneket aktivál és antionkogéneket kikapcsol) másrészt viszont újabb vizsgálatokban kimutatták, hogy a dohányfüstben lévő bizonyos nitrozó vegyületek a sejtkársosodással szemben ható legfontosabb védekező proteinnel, a p53-mal (amit egy antionkogen kódol) kémiai adduktot képeznek, ami kikapcsolja ennek a fehérjének az aktivitását. A jó hír az, hogy azokban a dohányosokban akikben még nem alakult ki génkárosítás, ha abbahagyják a dohányzást, ez a fehérje regenerálódik.

- Ismerjük-e eléggé ahhoz a jelátviteli útvonalakat, hogy biztonsággal beavatkozhassunk a betegségek gyógyítása érdekében, és biztosan ne veszélyeztessünk más, esetleg életfontosságú folyamatokat? Másként kérdezve, mennyire valósítható meg a jelátviteli útvonalakon keresztül a célzott terápia?

KG: A jelátviteli terápia minden esetben célzott terápia, ahol – ahogy az előbbiekben kifejtettem – azonosítjuk a hibás jeleket és specifikusan (célzottan) gátoljuk ezeket. A jelátviteli utak és hálózatok feltérképezése és analízise valóban igen nagy feladat, és bár nagyon sokat tudunk már róluk, itt is érvényesül a tudás gömbje – minél többet tudunk, annál nagyobb felületen érintkezünk az ismeretlennel. A jelátviteli utak gátlása valóban felveti a mellékhatások lehetőségét (az én egyik hajdani professzorom azt mondta, hogy az a gyógyszer aminek nincs mellékhatása nem gyógyszer), de a terápiás hatás optimalizálása, illetve a dozírozás és a specifikus hordozó rendszerek csökkenthetik a mellékhatásokat. A tumorok jelátviteli terápiájának különös lehetősége, hogy a tumoroknak sokkal nagyobb a jelfüggősége (az onkogenikus jelek túlélési faktorként működnek), mint a normál sejteknek, ami terápiás szempontból nagy jelentőségű.

- Milyen nyitott kérdések megválaszolása várható a jövőben?

KG: A nyitott kérdések közül ki kell emelni a szerzett vagy indukált rezisztencia kérdését, és ehhez kapcsolódóan a tumorőssejtek azonosításának és elpusztításának a lehetőségét. Mi kifejlesztettünk néhány „stemkill”, bizonyos tumorőssejteket szelektíven elpusztító anyagot, amihez most egy EU-s program keretében specifikus markereket keresünk az egyénre szabott terápiához. Betegekből származó tumorsejteket osztrák partnerünk túlélő kultúrába visz, és ezeken teszteljük a célzott hatóanyagokat. Ez a megközelítés még nagyon sok munkát és persze szerencsét is igényel – de igazi áttörést jelenthet, ha sikerül, mert ha a tumorőssejtet elpusztitjuk, nem alakulhat ki rezisztencia és nem jön vissza a tumor.

Ugyancsak nyitott kérdés a jelátviteli hálózatok csomópontjainak azonosítása és a csomópontfehérjék specifikus fehérje-fehérje kölcsönhatásaink szelektív gátlása, illetve biomarkerként történő hasznosítása megint csak az egyénre szabott terápiához.

Másik fontos nyitott kérdés (amit manapság behatóan vizsgálnak és vizsgálunk mi is) a környező kötőszövet és a tumorszövet kommunikációjának kérdése, ami többek közt a krónikus gyulladások és az anyagcserezavarok miatt jelentősen hozzájárul a tumor kialakulásának és fenntartásának mechanizmusához, és újabb jelátviteli terápiás megközelítéseket igényel, de ezen a területen is fontos áttörések születtek az elmúlt időkben.

Még természetesen igen nagyszámú nyitott kérdés van, mert a sejten belüli és sejtek közötti kommunikáció nagyon komplex rendszer, de szerintem elképesztően izgalmas terület bontkozik most itt ki – és én irigylem a mai fiatal kutatókat, akik ezen a területen dolgozhatnak és beleláthatnak a kristálygömbbe.

eLitMed.hu
2013. 04. 03.
Dr. Lipták Judit

Kapcsolódó rádióinterjú:
Szétválasztható-e a racionális és a spirituális gondolkodás? - Rádióinterjú Kéri Györggyel

Kulcsszavak

jelátvitel, onkogenetika, interjú

Kapcsolódó anyagok

A Janus-kináz-gátlás alapjai – mi történik a sejten belül? - A Figyelő 2017;1

Csak másokért érdemes élni Beszélgetés Eckhardt Sándorral

A sclerosis tuberosa terápiájának és gondozásának újabb aspektusai

Őrségváltás a LAM-nál

A prostatarák korszerű gyógyszeres kezelése

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Az elmegyógyintézet csak ürügy - Horváth Csaba rendező a Száll a kakukk fészkére című előadásról

A székesfehérvári Vörösmarty Színház az egyik legizgalmasabb vidéki színház mostanában. Kiváló társulata magas művészi igényű, markáns, merész rendezésű, mégis széles közönség számára befogadható előadásokat játszik, számos műfajban. 2016 tavaszán mutatták be a Száll a kakukk fészkére című produkciót. Az előadás rendezőjével, Horváth Csabával beszélgettünk.

Tovább


A transzgenerációs tünetekről - interjú Olga Szuligával

Néha elég csak annyi, hogy megkérdezzük, hogy az ön szülei életében mi volt akkor, amikor olyan idősek voltak, mint amilyen idős volt ön, amikor a tünetei megjelentek. Persze a kliens nem mindig tud tünetekről. Életeseményekről, furcsaságokról, viselkedésről, ismétlődő eseményekről, főleg érzésekről érdemes kérdezni.

Tovább


Őrségváltás a LAM-nál

Prof.Dr.Kiss Istvánt és Dr.Kapócs Gábort főszerkesztőket kérdeztük a 25 éves Lege Artis Medicinae (LAM) folyóirat jövőjéről.

Tovább


A hitvilág és a fogyasztás – videointerjú Antal Z. Lászlóval

Antal Z. László akadémikust a SZVT-n tartott előadását követően az emberi hitvilág és a fogyasztási mintázatok összefüggéséről kérdeztük. A kutató meglátása szerint a fogyasztói társadalom az emberkép és a hitvilág, a halálon túli történésekről alkotott kép erőteljesen összefügg.

Tovább


Hazudnak a daganatsejtek