hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Fűnyíróelv helyett ésszerűsítést vár a gyógyszeripar



| | |
 


Mint ismert, az Országos Gyógyszerészeti Intézet súlyos jogsértéseket fedett fel és 52 millió forintos bírságot szabott ki a thaiföldi orvos „utaztatásában” érintett cégcsoportra és kezdeményezte, hogy az OEP szüntesse meg a cég termékeinek TB támogatását. Az érintett Medico Uno bírósághoz fordul a határozat ellen. Egyben a hatóságok elé terjeszti javaslatát, nyilatkozatában felajánlja, hogy termékei árát olyan arányban csökkenti, hogy az 3 év alatt akár 30 milliárd forintos megtakarítást jelentsen az államháztartásnak. Tehát vannak még tartalékok a gyógyszergyártóknál.

A gyógyszerkassza jövő évi 80 milliárd forintos, 2013-ban és 2014-ben 120-120 milliárd forintos kormányzati tervezett csökkentése minden gyógyszergyártót érint, akár innovatív, akár generikus gyógyszereket gyártanak. Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének igazgatóhelyettesét, Dávid Tamást kérdeztük az egyesületnek a gyógyszerkassza tervezett kivonásával kapcsolatos elképzeléseiről.

Nem ismerjük pontosan a tervezett megszorítások mértékét és módszertanát, mi is a médiából tájékozódunk a hozzávetőleges számokról és elképzelésekről, ám erre nehéz érdemben reagálni. Jelenleg a legvalószínűbb és leghitelesebb verziónak a Széll Kálmán Terv angol változatában szereplő 120 milliárd forintos kivonás tűnik, melyet 3 év alatt akar végrehajtani a kormányzat. Ugyanakkor nagy a tét – a gyógyszeriparban dolgozó emberek ezreinek munkahelye, súlyos, eddig gyógyíthatatlan betegségek gyógyszereinek jövőbeli támogatása, vagy akár a már most is használt termékek további forgalmazása foroghat majd kockán. Ezért úgy éreztük, hogy nekünk is aktívan tennünk kell a mindenki számára kedvező megoldás létrejöttéért, és egy kilenc pontos javaslatcsomagot dolgoztunk ki a gyógyszertámogatás strukturális átalakítása érdekében – mondta Dávid Tamás.

- Kilenc pontos javaslatcsomagot dolgoztak ki az államadósság konszolidálására. Ismertetné javaslataikat?

Elsőként azt kérjük, hogy a kormányzat az iparágat már jelenleg is sújtó extra adókat és befizetéseket csak ésszerű mértékben és átmeneti jelleggel emelje, majd 2014-től vezesse ki azt más iparágak „válságadóihoz” hasonlóan. A gyógyszeripar 2003 óta fizet extra adót, mely Európában példátlanul magas, mértéke a gyógyszerkassza 1/7-e, és a teljes gyógyszerforgalom csaknem 9 százaléka volt 2010-ben.

-A generikumokkal is vannak terveik…

- Azonnali megszüntetését javasoljuk a lejárt szabadalmú eredeti termékek 6-9 hónapos „kegyelmi idejének”. Ha egy innovatív terméknek lejár a szabadalmi védettsége, akkor megjelennek az azonos hatóanyagot tartalmazó másolatok, a generikumok, így hamarosan 5-10, az eredetivel egyenértékű, de eltérő árú termék lesz elérhető a betegeknek. Ezen azonos hatóanyagtartalmú termékek támogatásának a „fixesítése” úgy működik, hogy a legolcsóbb termék árának adott százalékaként állapítja meg az OEP a csoport termékeinek fix összegű támogatását, míg a támogatás és a fogyasztói ár különbözetét térítési díj formájában a betegek fizetik. Tehát ha a legolcsóbb termék 2000 Ft és abból 50 százalék, azaz 1000 Ft a támogatás, akkor a hatóanyagcsoport összes terméke mindössze 1000 Ft támogatást kap, függetlenül attól, hogy fogyasztói ára esetleg jóval magasabb. Ezt a rendszer jelenleg a generikumok belépését követően 6-9 hónappal lép működésbe, ám úgy gondoljuk, hogy ez az átmeneti időszak teljesen megszüntethető, és akár már a szabadalom lejártát követő napon életbe léphetne.

Javasoljuk a generikus támogatás struktúrájának átalakítását, amely az árszint racionalizálása mellett megóvja a patikai árrések szintjét és megakadályozza a felesleges gyógyszerfelírásokat. Komoly ellentmondása a hazai támogatási rendszernek, hogy a gyógyíthatatlan betegségek kezelésére kifejlesztett új, innovatív termékeket csak a legalacsonyabb nemzetközi áron, és további 20 százalékos -30 százalékos támogatásvolumen-szerződés keretében történő visszafizetés esetén fogadja csak be a támogatási rendszerbe az OEP, ugyanakkor az utángyártott generikus termékek hazai árszintje sok esetben magasabb a nálunk jóval fejlettebb EGK országok árszintjénél is. Úgy látjuk, hogy a generikus termékek piacra jutása és térnyerése már megfelelő, azonban még mindig nem működik megfelelően az árverseny.

- Felröppent a hír olyan elképzelésről is, hogy csak akkor fizessen a biztosító, ha meggyógyul a beteg terápiájától.

Javasoljuk a súlyos betegségek kezelésében a terápiás eredményesség alapú finanszírozás kiterjesztését, és a gyártói érdekeltség megteremtését. Ezek a módszerek napjainkban egyre inkább teret nyernek a fejlett országokban, s a megfelelő feltételek teljesülése esetén mindenképp megfontolásra érdemes hazai bevezetésük is. A módszer lényege, hogy a gyártó bizonyos szempontból „garanciát vállal” termékéért, az egészségbiztosító a gyógyszerterápia eredményessége függvényében költ, azaz megfelelő alkalmazást feltételezve a terápia eredménytelensége esetén a gyártó részben visszafizeti a sikertelen kezelés költségét.

- Gondolkodnak prevenciós feladatokban?

- Javasoljuk a népbetegségek esetén a prevenció, a terápiás eredményesség és a finanszírozás összehangolását az egyén egészségérték érdekeltségének megteremtését. Úgy kellene átalakítani a támogatási rendszert, hogy a beteg érdekelt legyen a saját gyógyulásában. Ha valaki a nem megfelelő életvitelből fakadó betegségben szenved, melyet gyógyszeres terápiával kezelnek, ám a beteg ennek ellenére nem hagy fel a számára potenciálisan káros életvitellel, akkor nagy valószínűséggel a gyógyszeres terápia hatástalan lesz, azaz a kifizetett TB támogatás „kárba vész”. A beteget azzal lehet ilyen esetekben motiválni a helyes életmódra, hogy az életvitelének függvényében módosul az adott termékért fizetendő térítési díj. Mindenképp szem előtt kell tartanunk, hogy a nem megfelelően alkalmazott gyógyszeres terápia, vagy a gyógyszer be nem vétele miatti eredménytelenség bizonyos szempontból nem más, mint a gyógyszertámogatásra fordított közkiadások pazarlása. A nem megfelelő életvitel miatt feleslegesen kifizetett TB támogatás csökkenti a gyógyszertámogatásra fordítható keretet, és olyan új gyógyszerek magyarországi bevezetését lehetetleníti el, amelyekkel további életek lennének megmenthetők!

A gyógyszertámogatási rendszer mely területén a legsürgetőbb a változtatás?

A legtöbb tennivaló talán nem is az innovatív, hanem sokkal inkább a generikus termékek piacán van, ahol a több évtizede forgalomban lévő termékek versenyeznek a néhány éves, fejlettebb hatóanyagot tartalmazó, és csaknem azonos árú generikumokkal. Ezért kérjük a támogatási szerkezet felülvizsgálatát a terápiás haszon, illetve eredményesség szempontrendszere alapján. Szükségesnek látjuk a hazai támogatott gyógyszerkincs rendszeres felülvizsgálatát. A terápiás lehetőségek közül a költséghatékony készítményeket kell biztosítani a betegek számára, és a hatástalan, sok mellékhatással járó kezelésektől meg kell vonni a TB támogatást. Átláthatóbb, következetesebb gyógyszerbefogadási rendszer kialakítását kérjük a betegek új készítményekhez való hozzáférésének biztosítása érdekében. Jelenleg akár 2-3 év is eltelik egy-egy gyógyszer befogadásáig, ezért mielőbb felül kellene vizsgálni és felgyorsítani a rendszert.

- Milyen elképzeléseik vannak a gyógyszergyártók gyógyszerismertető tevékenységének optimalizálására?

Javasoljuk a közhasznú orvostovábbképzés kontrolljának növelését, a szürke promóciós tevékenység szankcionálásának jelentős emelését, a promóciós etikai elvárások szigorítását, erőteljesebb kontrollját. Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete és a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetsége által létrehozott Kommunikációs Etikai Bizottság (KEB) Etikai Kódexe az egyik legszigorúbb Európában. Számos cég azonban nem tagja a KEB-nek, így annak önszabályozó ereje a gyógyszeripar egésze szempontjából csak korlátozottan érvényesül.

- Mi a véleményük a „hamburgeradó tervezett bevezetéséről?

Támogatjuk a „hamburgeradó” típusú népegészségügyi járulék bevezetését. A magyar lakosság egészségi állapota európai szinten a legkedvezőtlenebb, s ennek költségeit jelenleg az Egészségbiztosítási Alap fizeti. Olyan esetekben, amikor egy betegség kialakulása és egy termék fogyasztása között egyértelmű ok-okozati összefüggés van, akkor úgy gondoljuk, hogy jogos elvárás lehet a kormányzat részéről, hogy a termék árának egy meghatározott része forrásként szolgáljon a kiváltott betegség kezeléséhez. A népegészségügyi járulék bevezetése az egészségtudatosság hazai térnyerésének az irányába hat, s ezen túlmenően hozzájárul az egészségbiztosítási kiadások fenntarthatóságához.

- Mit várnak a kormányzati intézkedésektől?

Bízunk benne, hogy a kormányzat intézkedései nem fűnyíróelvszerűek lesznek, és ott történik majd meg az ésszerűsítés, ahol arra valóban szükség van. Az elmúlt két évtizedben a gyógyszertámogatási rendszer mindig a makrogazdasági kényszer hatására módosult, s nem egy hosszú távú, szakmai alapokon nyugvó stratégia részeként. Ebből a szempontból a 2007-ben életbe lépett Gyógyszergazdaságossági törvény sem jelentett kivételt. Az általunk felvázolt strukturális átalakítás megvalósításában az orvostól a betegig a rendszer valamennyi szereplőjének ki kell vennie a részét. Ebből adódóan úgy gondoltuk, hogy a hitelesség érdekében először nekünk, a tervezet kidolgozóinak kell megtennünk a felajánlásainkat. A fixesítést megelőző 6-9 hónapos időszak megszüntetése, vagy a terápiás eredményesség alapú finanszírozás kiterjesztésének bevezetése önmagában is több tízmilliárd forintos megtakarítást eredményezne a 2012-14-ig terjedő időszakban.

eLitMed; Császi Erzsébet


Kapcsolódó anyagok: LAM (Lege Artis Medicinae) - 2010; 20(03-04) A kockázatmegosztás szerepe a gyógyszerek finanszírozásában





Kapcsolódó anyagok

Pszichiátriai és az orvostudomány mainstream kutatásai

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Tízből két magyar érintett valamilyen légúti betegségben

Magyarországon a népesség csaknem 25 százalékánál fordul elő légúti allergiás megbetegedés, az asztmás és COPD-s betegek száma pedig közel 1 millióra tehető. Többlépcsős, nagyszabású kampányt indított „Mozdulj Oxigénnel” elnevezéssel a Törökbálinti Tüdőgyógyintézet hátterével létrehozott Légzéssel a Lélekért Alapítvány, hogy felhívják a figyelmet a súlyos légúti betegségekre a betegek mobilitásának lehetőségeire, a megelőzés és a terápiás együttműködés kiemelkedően fontos szerepére. A kampány megkoronázásaként filmvászonra illő kisfilm készült Magyarország legkülönlegesebb kórusáról, mely bemutatja hogyan készült fel a kórus első nagy fellépésére.

Tovább


Global Generic, Biosimilar and Value Added Medicines Conference

Industry leaders from the generic, biosimilar and value added medicines industries discuss challenges and opportunities in ensuring sustainable, worldwide patient access to pharmaceuticals.

Tovább


Öt új nemzeti kutatás-fejlesztési program indul

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) támogatásával öt nemzeti kutatás-fejlesztési program indul tíz új projekttel, összesen öt milliárd forint támogatással - hangzott el az M1 aktuális csatorna hétfői műsorában.

Tovább


Elemzés az élelmiszertermelés környezeti hatásairól

Az élelmiszertermelés környezeti hatásainak eddig legátfogóbb elemzését készítették el brit és svájci kutatók, adataik alapján megállapították, hogy a hús- és tejtermékek fogyasztásának visszafogása az egyedüli leghatásosabb mód a bolygónkra gyakorolt környezeti hatás csökkentésének.

Tovább


Fűnyíróelv helyett ésszerűsítést vár a gyógyszeripar