hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Fóliánsok illusztrációi hatására kezdett orvostörténeti tárgyak gyűjtésébe


Fóliánsok illusztrációi hatására kezdett orvostörténeti tárgyak gyűjtésébe

| | |
 


Skinner féle kloroform-altatókosár, Ludwig-féle kymográf, az I. világháború idején tevékenykedő katonaorvos szülész-nőgyógyász eszközei is szerepeltek gyűjteményében dr. Nemes Csabának, az Überlingenben élő, korábban aneszteziológusként dolgozó, napjainkban orvostörténeti könyvek szerzőjének.



Skinner féle kloroform-altatókosár, F.Esmarch módosításában (19.sz.)




– Miért kezdett gyűjteni orvostörténeti eszközöket és műszereket?

A művelődés- és ezen belül az orvostörténet már gimnazista koromban is érdekelt. A döntő élményt az egri Főegyházmegyei Könyvtár rendszeres látogatása és az Eszterházy Károly püspök által a Schola Medicinalis Agriensis számára Olaszországból hozatott régi orvosi szakkönyvek lapozgatása jelentette. Elsősorban a fóliánsok illusztrációi sohasem látott sebészi műszerek ábázolásával.

– Mi volt gyűjteménye első darabja és hogyan jutott hozzá?

Anyai nagybátyám a századelőről származó orvosi táskája, benne egy összecsukható sztetoszkóppal és több fecskendő- és tűtartó paratus-szal. Ezek ma is birtokomban vannak. És Than Károlynak A kisérleti chemia elemei c. tankönyve 1897-ből.

– Utazott-e az orvostörténeti tárgyakért vagy más úton-módon vásárolta azokat? Hány darab eszközt és műszert mondhatott magáénak akkor, amikor leggazdagabb volt a gyűjteménye?

Csak kivételes esetben utaztam, ha egy-egy rendkívül ritka tárgyat ajánlottak fel megvételre. Így szereztem Isztambulból a krími háború idejében használt angol seborvosi készletet egy szentpétervári chirurgus hagyatékából, vagy Arezzoban egy 17. századi klistélyfecskendőt. Vagy a vohburgi Napóleon-szobából egy tábori műtőasztalt az 1870-es évekből. De rendre meglátogattam a bezárandó bajorországi és délnémet rendi kórházak és klinikák műtőit, pincéit és padlásait, ahonnan töredékes, de darabjaiban megmaradt eszközökkel tértem haza. Több tárgyat régiségkereskedésben vettem vagy bolhapiacokon találtam. Az utóbbi években azonban megnőtt a kereslet a műszaki régiségek iránt, ami felverte az orvosi eszközök árait is. Ez fokozatosan megnehezítette a célzott gyűjtőmunkát.

Orvostörténeti gyűjteményem 2000-ben 1340 darabból állt; 14 vitrinben kiállítva Medizin unserer Väter címmel múzeumként szerepelt a felsőbajorországi állami gyűjtemények listáján.

– Jelenleg hány tárgya van?

Csak 15-20 darab, ennyi maradt gyűjteményem 2002 – 2005 közötti felosztása után.

– Mindent befogad-e a gyűjteményébe vagy szelektál?

Igen is, nem is. Múzeumom laikus és orvos látogatói rendszeresen ajánlottak fel régi orvosi műszereket vagy betegápoláshoz hajdan használt eszközöket. Általában hiányosan. Ezeket elfogadtam, majd rekonstruálva kiállítottam, ha muzeális értékűnek bizonyultak. A válogatás tehát csak a kiállított tárgyakra vonatkozik.

– Hogyan képezte ki magát az orvosi eszközök értőjévé?

Régi gyári katalógusok, a berni Illustrierte Monatsschrift der ärztlichen Polytechnik 1878-tól megjelent közleményei mellett elsősorban a müncheni Német és Európai Szabadalmi Hivatal aktáinak tanulmányozása, valamint múzeumok restaurációs műhelyeinek látogatása és a hiányos, sérült tárgyak kiegészítése által évtizedek után bizonyos rutint szereztem a régi eszközök, diagnosztikus és terápiás készülékek típusának meghatározásában, funkcióik felderítésében.


Számológép a minőségi vérkép elkészítéséhez (1920-1945)




– Mért esett választása a Debreceni Egyetemre gyűjteménye egy részének ajándékozására?

2002 őszén meghívtak szabadon választható orvostörténeti előadások tartására, amely kurzust az elsőéves orvostanhallgatóknak három évig folytattam. Azon a klinikán, ahol feleségem született 1939-ben. Alapító tagként örömmel ajánlottuk fel múzeumunk megmaradt darabjait a Kenézy villában tavaly megnyílt Kenézy Orvostörténeti Gyűjtőhely számára. Összesen 300 tárgyat.


Nemes Csaba dolgozószobája




– Gyűjteménye többi darabja is megtekinthető a köz számára?

Feloszlatott múzeumunkból mintegy 1000 tárgy, eszköz és műszer az ingolstadti Deutsches Medizinhistorisches Museum, 41 a bonni Horst-Stoeckel-Museum für die Geschichte der Anästhesiologie tárlóiba és raktáraiba vándorolt, ahol tanulmányi gyűjteményként áll a kutatók rendelkezésére. Orvosi éremgyűjteményem a Santiago de Compostela-ban megnyílt aneszteziológiai múzeumba került, egy pár állatorvosi vonatkozású ex voto tárgy pedig a budapesti Állatorvosi Egyetem gyűjteményében található.

– Gyűjt-e még tárgyakat vagy inkább a gyűjtemény feldolgozásával foglalkozik?

Nem. Az utolsó évtizedben elsősorban orvostörténeti monográfiák írása és az orvostörténeti archívumon rendezése, bibliográfiák összeállítása töltötték ki napjaim.

– Hobbinak vagy tudományos érdeklődésnek mondható-e munkája?

Mindkettőnek. Ami szabadidőtöltésnek indult, idővel tudományos munkássággá fejlődött.

– Orvostörténeti könyveket írt. Milyen elhatározásból?

A múlt tárgyi emlékeinek szenvedélyes kutatásával eltöltött évtizedek és a Debreceni Egyetemen tartott orvostörténeti előadások. Elsőként egy egyetemi jegyzetet állítottam össze kb. 120 oldalon. Ez az orvostörténeti kompendium előadási vázlatokkal megtalálható A medicina kultúrtörténete c. kézikönyvem függelékében.


19. századi tábori sebészeti és az érvágáshoz használt eszközöket
tartalmazó készlet




– Kiknek szánta a könyveket?

A 2008-ban Debrecenben megjelent Orvostörténelem c. egyetemi segédkönyvet a medikusoknak, a 2009-ben Budapesten digitális formában, kisérő könyvvel megjelent 1500 oldalas A medicina kultúrtörténete c. kézikönyvet az orvostörténelem olvasóinak és a hazai orvostörténészek fiatal gárdájának, a 2011-ben Überlingenben német nyelven kiadott Kulturgeschichte der Anästhesie két kötetes monográfiáját pedig a műtéti érzéstelenítés előtörténete után érdeklődő kutatóinak. Az előbbi digitális mű javított, aktualizált és bővített kiadása elérhető a honlapomon is (www.medicine-history.de).


Recklinghausen féle combitonogramm 1945 előttről




– Hogyan gyűjtötte az anyagot hozzá?

Jelentős szakmai könyv- és különlenyomat-gyűjteményem mellett a budai Semmelweis Orvostörténeti Könyvtár és Levéltár Orvostörténeti Közleményeinek több mint 200 kötete, az Országos Széchenyi Könyvtár, a piliscsabai Magyar Tudománytörténeti Intézet könyvtára és 32 kiadványa mellett az überlingeni, lindaui szakkönyvtárak régi, többszáz kötetes orvosi könyvállománya, valamint a konstanzi egyetem és a zürichi egyetem orvostörténeti könyvtárának segítségével.

– Jelent-e meg hasonló összefoglaló munka?

Igen, 1939-ben Władysław Szumowszki krakkói orvostörténész kézikönyve, Herczeg Árpád fordításában. Németh László a Tanú-ban már 1934-ben sürgette egy magyar orvostörténeti monográfia összeállítását. A hazai és az egyetemes orvostörténet kimerítő, teljességre törekedő, de nem tudományos igénnyel írott monográfia írására Hints Elek több mint 70 évvel ezelőtt, de művét már nem tudta befejezni. Azóta hazai orvostörténészek tollából számos értékes kor- és életrajz, orvostörténeti lexikon, adattár és bibliográfia jelent meg, és több kísérlet történt egy átfogó orvostörténeti kézikönyv írására is. Sajnos a 70-es években tervezett több szerzős orvostörténet végül is nem készült el. Ugyanakkor egy rendszeres, valamennyi korszakot és kultúrkört átölelő, tudományos igénnyel írott, az egyetemes orvostörténelembe illesztett magyar orvostörténeti munka a második világháború után nem született. A medicina kultúrtörténete c. kézikönyvem ezt a hiányt óhajtotta pótolni, különös hangsúllyal az utolsó fél évszázad alapkutatásai és az orvosi praxis fejlődésének bemutatásával.

– Az első gazdagon illusztrált vaskos kötetet hamarosan egy második kiadás követte. Miben más ez a kiadás, mint az első?

A lényegében változatlan utánnyomás 2008-ban csak a Józsa László professzor úr által javasolt javításokat tartalmazza.


Nemes Csaba



– Jelenleg min dolgozik?

A Bodeni-tó városainak és régióinak vázlatos orvostörténetén az ókortól napjainkig. Nem kézikönyvként, csupán kronológikus áttekintéssel. Amellett gyűjtöm tovább az anyagot egy nagyobb lélegzetű mű összeállításához a reanimáció fejlődéstörténetéről, amelyről átfogó monográfia eddig egyetlen világnyelven sem jelent meg. Egy-egy terjedelmes bibliográfiát már mindkét témához elkészítettem.

2011. 09. 23.

Császi Erzsébet

Dr. Nemes Csaba önéletrajza

Kapcsolódó anyagok: LAM (Lege Artis Medicinæ) - 2001;11(8-9) Egy neves orvostörténész Herczeg Árpád






Kapcsolódó anyagok

A cilostazol hatékony és biztonságos lehetőség a claudicatio intermittens kezelésére - A NOCLAUD vizsgálat eredményei

A rilmenidin vérnyomáscsökkentő hatása A hazai multicentrikus VERITAS vizsgálat eredményeinek értékelése

A cilostazol hatékony és biztonságos lehetőség a claudicatio intermittens kezelésére - A NOCLAUD vizsgálat eredményei

Dr. Baloghy Mária Emlékkiállítás

A szív majdnem … gyilkosa

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Az elmegyógyintézet csak ürügy - Horváth Csaba rendező a Száll a kakukk fészkére című előadásról

A székesfehérvári Vörösmarty Színház az egyik legizgalmasabb vidéki színház mostanában. Kiváló társulata magas művészi igényű, markáns, merész rendezésű, mégis széles közönség számára befogadható előadásokat játszik, számos műfajban. 2016 tavaszán mutatták be a Száll a kakukk fészkére című produkciót. Az előadás rendezőjével, Horváth Csabával beszélgettünk.

Tovább


A transzgenerációs tünetekről - interjú Olga Szuligával

Néha elég csak annyi, hogy megkérdezzük, hogy az ön szülei életében mi volt akkor, amikor olyan idősek voltak, mint amilyen idős volt ön, amikor a tünetei megjelentek. Persze a kliens nem mindig tud tünetekről. Életeseményekről, furcsaságokról, viselkedésről, ismétlődő eseményekről, főleg érzésekről érdemes kérdezni.

Tovább


Őrségváltás a LAM-nál

Prof.Dr.Kiss Istvánt és Dr.Kapócs Gábort főszerkesztőket kérdeztük a 25 éves Lege Artis Medicinae (LAM) folyóirat jövőjéről.

Tovább


A hitvilág és a fogyasztás – videointerjú Antal Z. Lászlóval

Antal Z. László akadémikust a SZVT-n tartott előadását követően az emberi hitvilág és a fogyasztási mintázatok összefüggéséről kérdeztük. A kutató meglátása szerint a fogyasztói társadalom az emberkép és a hitvilág, a halálon túli történésekről alkotott kép erőteljesen összefügg.

Tovább


Fóliánsok illusztrációi hatására kezdett orvostörténeti tárgyak gyűjtésébe