Cisztás fibrózisban szenvedő felnőttek gondozásával foglalkozom 1986. óta. Kb. tizenöt évvel ezelőtt már kongresszusokon hallottam a tüdőátültetés lehetőségéről és kerestem a módját, hogyan lehetne magyar betegeket tüdőtranszplantációhoz juttatni. Aztán megtaláltam a bécsi klinikát és Walter Klepetko professzort, a tüdőtranszplantáció vezetőjét – mondta dr. Csiszér Eszter az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet rehabilitációs osztályának vezetője, a Tüdőtranszplantációs Várólista Bizottság tagja. – 1996 óta 98 magyar beteg kapott új tüdőt. Közülük 27 cisztás fibrózisos felnőtt volt. – Magyarországon melyik a leggyakoribb betegség, ami miatt tüdőátültetést javasolnak? – A cisztás fibrózis. A legtöbb magyar betegnek, konkrétan 40-nek veleszületett cisztás fibrózis miatt volt szüksége tüdőátültetésre. Természetesen a műtét csak a légzési elégtelenséget oldja meg, a betegség egyéb szervi érintettsége megmarad, de azok nem veszélyeztetik az életet. – Hogyan alakították ki a tüdőátültetéssel kapcsolatos gondozói csoportot? – Bécsi példára, intézetvezetői támogatással 2000-2001-ben kialakítottuk a tüdőátültetésre javasoltak kivizsgáló, felkészítő és gondozó teamjét. Szinte minden magyarországi beteg ide került, akinek tüdőátültetésre volt szüksége. A teamnek tüdőgyógyász, mellkassebész, pszichológus, pszichiáter és gyógytornász volt a tagja. Ennek folytatása a 2004-ben kötelezően kialakított várólista bizottság volt. A műtét után szintén hozzánk jártak a betegek utógondozásra.

Csiszér Eszter

– Mitől függ a műtét sikere? – Szemléletünk szerint a műtét sikerében fontos a beteg helyes kiválasztása, a gyakorlott műtéttechnika és posztoperatív ellátás, valamint a gondos utókezelés. A betegkiválasztás gondozotti körből a legeredményesebb. A cisztás fibrózisos betegeké szigorú protokoll alapján történik, ezzel magyarázható, hogy ez a vezető diagnózis a magyar tüdőtranszplantáltak között.. Eleinte limitált volt a tüdőátültetések évi száma, ez is magyarázhatta a szigorú betegkiválasztást. Ma már nincs ilyen határ. Egyre nő a tüdőátültetésen átesett gondozottak száma, ami egyre nehezebb kihívás az ellátó intézetnek. Korábban patronálta kórházunk menedzsmentje a tüdőátültetésre való felkészítést és gondozást, de személyi változások ebben változást eredményeztek. – Egyezik a véleménye Lang Györgyével, miszerint későn kerülnek a hazai betegek tüdőátültetésre? – Az 1990-es évek végére gondolhatott. Az azóta eltelt idő eredményeinek tükrében én nem úgy látom. A nemzetközi statisztika szerint a betegek 30-40 százaléka meghal a várólistán. A hazai betegeknél ez az arány 20 százalék alatt van. Ma (augusztus 23-án – a szerk.) 7 ember található a várólistán. A várólistára való helyezés komoly munka az OEP, az AKH (Allgemeines Krankenhaus, azaz Általános Kórház, Bécs), a Korányi Intézet és a kivizsgáló osztály között. A hazai betegek a tüdőgondozói hálózaton belül mozognak, klinikai állapotuk szerint tartják nyilván őket. Teszünk érte, hogy minél több beteg kerüljön a várólistára, a hálózaton belül dolgozókban tudatosítjuk ezt a terápiát, minden szakmai fórumon hirdetjük ezt a lehetőséget. De azok az egészségügyi egységek, akik napi anyagi problémákkal küzdenek, nehezen gondolnak ilyen drága beavatkozásra. Pedig nem szabad lemondani róla. Akkor aktuális a szervátültetés, ha már minden terápiás lehetőséget kimerítettünk. Ugyanis operáció után van egy átlagos túlélési idő, amit nem szabad lerövidíteni. Ugyanis, ha túl korán történik műtét, az elveszített életéveket jelenthet a betegnek. A hazai cisztás fibrózisos felnőtt betegek 5 éves túlélése 85% feletti, ami nagyon jó eredménynek számít. – Mi az útja-módja az operáció előkészületeinek? – Nagyon részletes betegdokumentációt készítünk, széleskörű vizsgálatok történnek, ezek eredményeit összegezzük Mérlegeljük az indikációt és az esetleges kontraindikációkat. Megnézzük, hogy valóban a légzési elégtelenség végstádiumában van-e a beteg, megfelelőek-e a gyógyszerei és kimerítettünk-e minden terápiás eljárást. Ha dohányzik a beteg, legalább fél évvel a felmerülő műtét előtt le kell szokni róla, s ugyanígy az alkoholról is és nem lehet droghasználó. És jó, ha optimális a testsúlya. Elküldjük a leleteket Bécsbe, konzultációs időpontot kérünk a fogadó intézettől, ugyanis minden beteget előzetesen be kell mutatnunk az operáló teamnek. A konzílium és a műtét költségeit az OEP vállalja. Ha minden együtt van, várólistára kerülhet a beteg. Ha romlik a beteg állapota, sürgősségi listára lehet tenni és állapotjavulás vagy más betegség miatt le lehet vagy le kell venni átmenetileg a várólistáról. – Türelmetlenek az átültetésre váró betegek? – Igen. Mindegyikük sürgeti az operációt és sűrűn kérdezi, hogy mikor kerül rá sor. Ilyenkor azt szoktam mondani, hogy valakinek meg kell halni ahhoz, hogy ő új tüdőt kapjon. – Hogyan vélekednek arról, hogy az államtitkárság haza akarja hozni a tüdőátültetést? – Félelmeik vannak, hogy itthon is sikeres lesz-e a gyógyulás, kezelés. – Önök hogyan készítik elő a hazai operációt? – Azon dolgozunk, hogy több beteget tegyünk a várólistára, mert ez feltétele lehet a hazai tüdőátültetés megvalósításának. Nagy nehézség azonban, hogy a magyar emberek sokkal betegebbek, mint a nyugatiak. A magyar 50-60 éves COPD-s beteg sokkal több társbetegségben szenved, mint a nyugati. Például a dohányzás miatt sok szervet érintő polimorbiditásuk van, ezért nagyobb az operáció kockázata. Ugyanis hiába cseréljük ki a tüdejét, ha vese-, szív érintettsége is van, az nem oldja meg az állapotát. – Milyen feltételekkel kell rendelkezni annak az intézménynek, ahol elvégezhetők az operációk? – Én ebben nem vagyok kompetens, de úgy gondolom, hogy olyan egyetemi intézetben, ahol van mellkassebészeti ellátás. Az ideális az lenne, ha szívsebészet is lenne a mellkassebészet mellett. Eredetileg a Korányi Intézetben akarták végezni az operációkat, több sebész készült is erre. Jelenleg más tervekről hallottam. Miután beszélhettem két tüdőátültetésre váró beteggel kórtermükben, orvosi szobájában Csiszér főorvosnő hozzáteszi, hogy mindkét betege a krónikus légzési elégtelenség végstádiumában van. Fiatalabb betegét lélegeztetőgépre is kellett már tenni és többször súrolta a sürgősségi listára vétel határát. Őt fia kísérte ki a bécsi konzíliumba és lesz vele Bécsben is, amikor eljön az idő. – Lehet, hogy hazaengedjük a riasztásig, mert itt lassan elkényelmesedik, s nem tornázik annyit, amennyit kellene –gondolkodik el a főorvosnő. – Élettársával talán aktívabban készül majd az operációra. 2011. 09. 12. Császi Erzsébet Kapcsolódó anyagok: LAM (Lege Artis Medicinæ) - 2009;19(03) Cisztás fibrosis: felnőttellátás 20 év tapasztalattal

LAM (Lege Artis Medicinæ) - 2003;13(6) A tüdőtranszplantáció helyzete Magyarországon

Későn, katasztrofális állapotban kerültek transzplantációra a tüdőbetegek

A mellkassebészetet az európai élvonalban kell tartani – Interjú dr. Lang Györggyel