hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Az ellenségnél csak a járvány jelent nagyobb veszélyt a katonáknak



| | |
 


Gondolnák, hogy a katonai műveletek során soha nem sebesülések és sérülések miatt lett harcképtelen a legtöbb katona, hanem a hadszíntér és a táborok higiénés állapota miatt terjedő járványos betegségek következtében? A rendelkezésre álló adatok tükrében gyakorlatilag még a mai modern hadseregekre is nagyobb fenyegetettséget jelentenek a járványok, mint maga az ellenség.

A járványok megelőzésében és megfékezésében nem csak az érintett hadsereg katonaorvosai segítenek, hanem a modern technikai vívmányok segítségével, mint a műholdon át továbbított járványügyi adatok gyors feldolgozása és értékelése, bizonyos nemzetközi szervezetek is. A Budapesten működő NATO Katona - egészségügyi Kiválósági Központ funkcionális egységeként Münchenben működő ún. Műveleti Egészségügyi Surveillance Képesség Osztályon hamarosan használják a NATO egészségügyi szakemberei által kidolgozott új betegség figyelő - és jelentő rendszert, melyhez a kipróbálási időszak után minden nemzet katonasága csatlakozhat. A kiválósági központ munkájáról és az új rendszerről dr. Kopcsó István orvos ezredest, a központ igazgatóját kérdeztük.

- Mit kell érteni a kiválósági központ elnevezés alatt?

A magyarul még kissé sután hangzó elnevezés az angol (amerikai) centre of excellence tükörfordítása. A központ felállításakor többféle elnevezés is szóba került, úgy mint módszertani központ, tudásközpont, kiképző és továbbképző központ, illetve ezek különböző kombinációi. Mivel egyrészt fenti megnevezések egyike sem fedi le teljesen a központ tevékenységi területeit, másrészt zavaró és félrevezető lehet a Magyarországon már sok helyen meglévő és a fenti elnevezések valamelyikét használó civil intézettel vagy kutatóhellyel való esetleges névazonosság, így jobb híján maradtunk a tükörfordításnál, azzal, hogy egy pár év múlva talán már nem lesz ennyire furcsa ez az elnevezés. A kiválósági központok létrehozásának ötlete a NATO 2002-es prágai csúcstalálkozóra vezethető vissza, amikor is a szervezet tagországainak vezetői elhatározták a szövetség gyökeres átszervezését és megújítását. Ennek egyik gyakorlati eredményeként az első központ 2004-ben került akkreditálásra. Jelenleg 19 ilyen központ működik, amelyek tevékenységi körei átfogják a katonai képességek teljes skáláját. Az egészségüggyel foglalkozó budapesti székhelyű központ viszonylag újnak számít, hiszen „csak” 2009 októberében szerezte meg a NATO akkreditációt és a nemzetközi katonai szervezetté történő minősítést. A központ tevékenységében jelenleg hat ország vesz részt: Magyarország mellett Németország, Hollandia, Románia, Csehország és Olaszország. Reményeink szerint a közeljövőben sorainkban üdvözölhetjük Franciaország és az USA szakembereit is. A központ kapuja természetesen nyitva áll az összes NATO és békepartnerségi ország részére is.

- Mi a feladatuk?

Négy alapterületet fedünk le. Az első az elméleti és gyakorlati képzés, továbbképzés. A meglévő igényekből kiindulva a tavalyi év során négyféle kiképzési formát és kurzust fejlesztettünk ki és indítottunk el, melyeket a Semmelweis Orvostudományi Egyetem által is akkreditáltattunk. Ezek 50 kredit pontot érnek az orvos és az egészségügyi szakdolgozói képzés területén és kiegészítő ösztönzést jelentenek mind a hazai, mind pedig a külföldi hallgatók részére. A végzettségről hivatalos dokumentációt adunk, mely sok ország esetében alapfeltétele a műveleti területen történő alkalmazásnak és egy esetleges missziós kiküldetésnek. A kurzusok nyelve angol s bárki beiratkozhat nemzetiségtől függetlenül, aki műveleti területen szeretne dolgozni, rendelkezik az előírt képzettséggel és befizeti a tandíjat. Kurzust tartunk a műveleti katasztrófa szituációk egészségügyi menedzselésére, a műveleti területen történt sérülések ellátására, az egészségügyi szabványosításra, és az egészségügyi képességek felmérésére. A képzések részletes leírása és a jelentkezési feltételek a honlapunkon találhatók, www. coemed.hu cím alatt.

- Mit jelent az egészségügyi képességek felmérése?

Ha több nemzet egészségügyi személyzete dolgozik egy műveletben együtt, sokszor azért nem tudnak a kezdetektől fogva hatékonyan együttműködni, mert nem tisztázottak bizonyos alapfogalmak. Sokszor nem világos, hogy mit ért egy ország pl. a sebészcsoport, vagy sebészeti képesség alatt, Más kiképzéssel és kompetenciával rendelkező orvost ért pl. baleseti sebész alatt az egyik nemzet és mást a másik. Országról-országra változnak ezek a megnevezések és a kompetenciák s azért kell az említett kurzus, hogy minden, az adott műveletben résztvevő országok mindegyike egy bizonyos egészségügyi képesség alatt ugyanazt és ugyanúgy értse.

- Mi a további három alapterületük?

Nagyon fontos terület a műveletek során megszerzett megfigyelések feldolgozása és a tapasztalatok hasznosítása. Szerencsére Magyarországon kevés a harci esemény miatti sérült, sebesült vagy beteg, ezért csak saját adatainkra hagyatkozva nem lehet megbízható, vagy kellő számú elég tapasztalatra szert tenni és a szükséges következtetéseket levonni, hogy mik voltak a hibák az ellátás során, illetve mi bizonyult jó gyakorlatnak, amit a többieknek is ajánlani lehet. Bizonyos nemzeteknek, pl. az amerikainak nagyon sok tapasztalatuk van ezen a téren, amit készek a többi NATO országgal is megosztani, ezért központunk jelenleg egy olyan rendszer kidolgozásában játszik kulcsszerepet, ami lehetővé teszi, hogy minden érdeklődő ország hozzáférhessen a műveletben résztvevő országok összesített megfigyeléséhez és tapasztalatához. Ez egy speciális adatbázis létrehozását és működtetését jelenti, melynek koncepciója készen áll, jelenleg a kivitelezés ütemtervének összeállítása folyik. Ennek többek között része lesz egy un. NATO Trauma Regiszter is , mely elengedhetetlen eszköze és feltétele az un. evidencián alapuló orvoslásnak. A regiszter működtetése része lesz a fentiekben már említett müncheni osztályunk tevékenységi körének. Az adatokhoz természetesen személyek és országok említése nélkül, anonim módon lehet majd hozzá jutni és dolgozni belőlük. Hiba esetén le lehet vonni a konklúziót és szükség esetén azonnal módosítani lehet a kiképzésen. Feladatunk még a koncepciók kidolgozása, validálása, szabványosítása, amely lefedi az egészségügyi biztosítás teljes skáláját a prevención át a gyógyításig és az egészségügyi kiürítésig, ideértve az egészségügyi logisztikát és a vezetés irányítást is

- A müncheni központ milyen szerepet vállalt?

A NATO régi óhaját elégíti ki. Ugyanis eddig a szövetség nem rendelkezett egy online és majdnem valós idejű betegségfigyelő rendszerrel. Bár általában minden nemzetnek van saját jelentő rendszere, de azok a teljes kép csak egy bizonyos részletére engednek rálátást és sok esetben ezek a nemzetek a fától nem látták az erdőt, ami adott szituációban nagyon komoly veszélyeket rejthet magában. Például ha 4-5 járványos megbetegedés volt mondjuk az „a” vagy a „b” nemzet táborban, ez alapján lehetetlen megítélni, hogy ez „csak” egy egyszerű járvány, vagy esetleg egy biológiai támadás előjele, mivel a „c” vagy a „d” nemzet megbetegedéseiről semmilyen adat sem állt rendelkezésre. A NATO különböző egészségügyi munkacsoportjai kidolgozták az elméleti megoldást, amit a németek nagylelkű felajánlásával lehetett a gyakorlatba átültetni A rendszer lényege, hogy nem diagnózisokat, hanem szimptómákat jelentenek, melyek titkosított műhold rendszeren át jutnak Münchenbe. Az ott dolgozó szakemberek az adatokat elemzik és intézkedési javaslataikat rövid időn belül visszajelzik az adott művelet parancsnokának és egészségügyi főnökének. Hangsúlyozni kell a rendszer gyorsaságát, hiszen itt az óráknak is nagy jelentőségük van, egy két napos késlekedés adott esetben életek ezreit is jelentheti. A rendszert többszörösen is kipróbálták a balkáni hadszíntéren a KFOR-ban, s hamarosan afrikai körülmények között is tesztelik. Ha minden várakozásunknak megfelelően működik a közeljövőben, „éles” műveleti területen is alkalmazható. Mint említettem, a müncheni osztály már jelenleg is központunk funkcionális egységeként működik, reményeink szerint hamarosan sor kerül a teljes szervezeti integrációra is, mely egyedülálló megoldás lesz a kiválósági központok világában.

- Korábban hogyan oldották meg ezeket a feladatokat?

A hidegháború alatt a katona - egészségügy feladata sok vonatkozásban egyszerűbb volt. A szembenálló NATO és a Varsói Szerződés tagállamai jól ismerték egymást, ideértve az egészségügyi képességeket is. Jól ismerték egymás lehetőségeit és korlátait, és a helyzet statikus volta miatt egy kis túlzással elég volt félévente leporolni és aktualizálni a háború esetére kidolgozott egészségügyi biztosítási terveket. Manapság ez ebben a formában nem működik, mert elsősorban és szerencsére nem a klasszikus háborúra kell felkészülni, hanem az un. aszimmetrikus kihívásokra. Például a reguláris hadsereggel szemben álló terrorista csoportokra, melyek kiszámíthatatlanok. További kihívásokat jelentenek a humanitárius műveletek, amikor valamilyen oknál fogva a szerencsétlen helyzetbe került országon próbálnak a többiek segíteni. Ezek a műveletek általában a katonaság és s katona-egészségügyi képességek jelentős mértékű bevonását igénylik. Napjainkra jellemző továbbá, hogy nőtt az egészségügy jelentősége és szerepe. A klasszikus besorolás szerint az egészségügy egy un. harctámogató, kiszolgáló funkció volt csupán. A közelmúlt eseményei bebizonyították, hogy az egészségügy túlnőtt ezen a szerepén és önmagában is, közvetlen eredmények elérésén keresztül képes hozzájárulni az adott művelet sikeres végkimeneteléhez.

- Ma hogyan készülnek az egészségügyi biztosításra?

Az utóbbi időben alapvetően megváltoztak az egészségügyi biztosítást a legmagasabb szinten szabályozó doktrínák. Például szabály, hogy bárhol is tartózkodik a katona hadműveleti célból, gyógykezelésének kimenetele nem lehet rosszabb, mintha hazájában gyógyítanák. Ez rendkívüli módon megnöveli a költségeket, mert nagyon drága a műszer és a szakember. Fenti elvárásnak való megfelelés érdekében például műveleti területen állandóan rendelkezésre kell állnia olyan speciális szakembereknek is, mint pl. idegsebész vagy mellkassebész, ami hosszú távon nem egyszerű feladat. Ezek rendkívül szigorú és sokszor nehezen betartható előírások, tetézve azzal, ha megsérül vagy meghal egy katona, a dolog nyilvánvaló politikai érzékenysége miatt másnap már az adott ország Parlamentje vizsgálja az ügyet és keresi az esetleges felelősöket. Ezt a szintű katonai egészségügyi ellátást hosszabb távon még a legnagyobb nemzeteknek is nagyon nehéz fenntartani, ezért egyre inkább előtérbe kerültek a többnemzeti megoldások, ami általában azt jelenti, hogy egy nagyobb nemzet által létesített kórházban 3-4, vagy akár több nemzet szakemberei dolgoznak együtt. Ezt nagyon könnyű így kimondani, de a gyakorlati megvalósítás rendkívüli erőfeszítéseket igényel. A megfelelő szintű kommunikáción túl gondot jelent a diplomák nem automatikus elismerése, a jelentős színvonalbeli különbségeket mutató kiképzettségi, jártassági szintek, az eltérő műszerezettség, műtéti technikák, nem beszélve a fentiekben már ismertetett képességek eltérő értelmezéséről. Visszatérve a nyelvre, a NATO műveleti nyelve az angol, amelynek a magas szintű szakmai ismerete esetünkben elengedhetetlen. Gondoljunk csak az esetleges katasztrófaszituációban fennálló sokszor kaotikus helyzetre, amikor sokszor még az azonos anyanyelvet beszélők kommunikációja is félreértésre adhat okot. Van ennek dolognak egy másik oldala is: ha egy beteg műtét után altatásból felébred, és még esetleg zavart vagy csak rosszul érzi magát akármilyen jól is beszél angolul, inkább saját anyanyelvén szeretne a nővérrel beszélni. S ha már minőségi ellátásról beszélünk, ezt a szempontot is figyelembe kell vennünk.

- Ha a japán atomkatasztrófához hasonló következne be itthon, mi lenne a feladatuk?

Reméljük, hogy egy ilyen szörnyű katasztrófa soha nem fogja hazánkat érinteni! Ha mégis bekövetkezne egy ilyen, vagy más jellegű szerencsétlenség, a központ, mint nemzetközi szervezet szerepét abban látnám, hogy felajánlanánk saját szakértői kapacitásunkat, vagy szükség setén speciális csatornáinkon keresztül gyorsan meg tudnánk találni a NATO legmegfelelőbb egészségügyi szakembereit.

eLitMed; Császi Erzsébet


Kapcsolódó anyagok: Az intelligens amerikai katonák tovább élnek - a leszerelés után is!










Kapcsolódó anyagok

„Kivisszük a betegséget, behozzuk az egészséget”: tavaszi gyógyító hiedelmek

A hypertonia története - Paul Dudley White (1886-1973)

Társasági hírek

Európai és hazai ajánlások preferált gyógyszercsoportjai, hatóanyagai, illetve kombinációi

Obesitas - hypertonia - mozgásprogramok

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Az elmegyógyintézet csak ürügy - Horváth Csaba rendező a Száll a kakukk fészkére című előadásról

A székesfehérvári Vörösmarty Színház az egyik legizgalmasabb vidéki színház mostanában. Kiváló társulata magas művészi igényű, markáns, merész rendezésű, mégis széles közönség számára befogadható előadásokat játszik, számos műfajban. 2016 tavaszán mutatták be a Száll a kakukk fészkére című produkciót. Az előadás rendezőjével, Horváth Csabával beszélgettünk.

Tovább


A transzgenerációs tünetekről - interjú Olga Szuligával

Néha elég csak annyi, hogy megkérdezzük, hogy az ön szülei életében mi volt akkor, amikor olyan idősek voltak, mint amilyen idős volt ön, amikor a tünetei megjelentek. Persze a kliens nem mindig tud tünetekről. Életeseményekről, furcsaságokról, viselkedésről, ismétlődő eseményekről, főleg érzésekről érdemes kérdezni.

Tovább


Őrségváltás a LAM-nál

Prof.Dr.Kiss Istvánt és Dr.Kapócs Gábort főszerkesztőket kérdeztük a 25 éves Lege Artis Medicinae (LAM) folyóirat jövőjéről.

Tovább


A hitvilág és a fogyasztás – videointerjú Antal Z. Lászlóval

Antal Z. László akadémikust a SZVT-n tartott előadását követően az emberi hitvilág és a fogyasztási mintázatok összefüggéséről kérdeztük. A kutató meglátása szerint a fogyasztói társadalom az emberkép és a hitvilág, a halálon túli történésekről alkotott kép erőteljesen összefügg.

Tovább


Az ellenségnél csak a járvány jelent nagyobb veszélyt a katonáknak