hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Az egészséges munkavállaló jelentős gazdasági érték – Interjú a foglalkozás-orvostan tagozat tagjaival


Az egészséges munkavállaló jelentős gazdasági érték – Interjú a foglalkozás-orvostan tagozat tagjaival

| | |
 


A 15 éve működő rendszer szakmai értékeire építve kell meghatározni a jövő foglalkozás-egészségügyének világos, áttekinthető rendszerét, feladatait, finanszírozását – ismertette a foglalkozás-orvostan tagozat vezetője, Prof. dr. Cseh Károly egyetemi tanár, a MTA doktora, a Semmelweis Egyetem Népegészségtani Intézet igazgatója.

– Hogyan látja szakmája helyzetét?

A foglalkozás-egészségügy 1995-ben a korábbi üzem-egészségügyi szakmából alakult ki az Európai Uniós jogszabályokkal történő harmonizáció alapján. Az egészségügyi szakmák közül ez az egyetlen, amely biztosítását Magyarországnak az EU és nemzetközi egyezmények is előírják. A szakma feladatai a munka világához kapcsolódnak, középpontjában a munkavállalók egészségének megőrzése áll. A foglalkozás-egészségügyi szolgálat feladata a munkavégzésből és munkakörnyezetből származó egészségkárosító kockázatok megbecslése illetve ennek ismeretében döntés arról, hogy a munkavállaló egészségi állapota lehetővé teszi- e az adott munkakörben az egészségkárosodás illetve egészségromlás nélküli munkavégzést.

A foglalkozás-egészségügyi munkaköri alkalmassági vizsgálatokat éves gyakorisággal ismételni kell. Amennyiben az időszakos munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálat során a foglalkozás-egészségügyi orvos a munkával összefüggésbe hozható betegséget észlel, azt 24 órán belül a munkáltató telephelye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal munkavédelmi felügyelőségéhez foglalkozási megbetegedés gyanújaként be kell jelentenie. Az eset kivizsgálása után a dokumentációt az e feladatra szakosodott Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézetbe (továbbiakban OMFI) kell küldeni. A bejelentés teljeskörűségét, szakmai megalapozottságát az OMFI bírálja el.

A foglalkozás-egészségügyi ellátási kötelezettség az ún. szervezett munkavégzés keretében dolgozó alkalmazottakra kötelező. Jelenleg több mint 2 millió munkavállalót lát el a hálózat, amelynek óriási a népegészségügyi jelentősége. Ugyanakkor 1,5 millió, ún. nem szervezett munkavégzés keretében dolgozó munkavállaló (vállalkozó) kiesik ebből a szakellátásból.

– Népszerű szakma a foglalkozás-egészségügy?

Az egyik legnépszerűbb orvosi szakma, mivel finanszírozása az alapszolgáltatás tekintetében közvetlen munkáltatói, így független a központi költségvetéstől. Az ország négy orvostudományi egyetemén: Budapesten, Pécsett, Szegeden és Debrecenben folyik foglalkozás-orvostan szakorvos képzés. Az elmúlt tizenöt évben közel kétezren szereztek szakképesítést. A Nyugat-magyarországi Egyetemen munkahelyi egészségfejlesztőket képeznek.

– Milyen területen látja a legégetőbb gondokat?

A foglalkozás-orvostan szakorvosok kétharmada részállásban dolgozva végzi a foglalkozás-egészségügyi ellátást. El kellene érni a fenti arány megváltozását, azt hogy az orvosok legalább kétharmada főtevékenységként végezze a foglalkozás-egészségügyi ellátást. Szükségesnek látjuk a Területi Kamara Foglalkozás-egészségügyi Szekciójának bevonását a működési engedélyek kiadásába – folytatta dr. Hazay Balázs főorvos, a tagozat tagja, az I. sz. Üzemegészségügyi Kft. vezetője, a Magyar Orvosi Kamara Foglalkozás-egészségügyi Szekciójának vezetője. A foglalkozás-egészségügyi hálózat működése áttekinthetetlen, nincs a valóságnak megfelelő központi foglalkozás-egészségügyi regiszter arról, kinek, hova szól a foglalkozás-egészségügyi ellátásra szóló ÁNTSZ engedélye. A hálózatban működő országos szolgáltatok által létrehozott alvállalkozói rendszerben megalázóan alacsony összeget fizetnek ki annak, aki a munkát ténylegesen elvégzi.

– Melyik szervezet ellenőrzi a foglalkozás-egészségügyi szolgálatokat?

A fővárosi és megyei kormányhivatal munkavédelmi felügyelőségének felügyelői a munkáltatóknál azt ellenőrzik, hogy a munkavédelmi törvényben előírt egyes feladataihoz igénybe veszik-e a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást – válaszolt dr. Grónai Éva főorvos, a tagozat tagja, az Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet Foglalkozás-egészségügyi Főosztály vezetője, a Magyar Üzemegészségügyi Tudományos Társaság Főtitkára. A megye/főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve az orvosi rendelőkre ad ki működési engedélyt, amely során azt vizsgálja, hogy a rendelő és a személyzet képesítése megfelel-e a hatályos rendeleteknek.

A foglalkozás-egészségügyi hálózat szakmai irányítását az OMFI látja el. Alapítása óta egyedüli intézményként végzi a foglalkozási betegek klinikai kivizsgálását és foglalkozási betegségük gyanújának igazolását, szükség esetén kezelését. A foglalkozási megbetegedettek kivizsgálására, gyógykezelésére az ország területén az OMFI-ban működő egyetlen fekvőbeteg osztályt bezárták és a járó beteg részleget az OEP nem finanszírozza.

A foglalkozás-egészségügy területén működő tudományos társaság a Magyar Üzemegészségügyi Tudományos Társaság 65 éve alakult meg, jelenleg 710 fő a tagok száma. A Társaság a foglalkozás-orvostan tudományos munkáját koordinálja, segítő és szakmai érdekvédelmet lát el. A szakma eredményeit az évente megrendezésre kerülő kongresszusán mutatja be.

– Milyen prioritásokat állítottak fel a megoldandó problémák tekintetében?

A 15 éve működő rendszer szakmai értékeire építve kell meghatározni a jövő foglalkozás-egészségügyének világos, áttekinthető rendszerét, feladatait, finanszírozását. A háromszintű foglalkozás-egészségügyi szolgálat (alapellátás, szakellátás, OMFI) minőségi indikátorainak az egységesítése szükséges. Szükséges a szakmai felügyelet, irányítás és minőségbiztosítás egységesítése és hatékony szankcionálás megvalósítása. Korszerű foglalkozás-egészségügyi informatikai rendszer kialakítása, az OMFI-ban központi regisztrációs rendszer létrehozása elengedhetetlen. Az ellátásban a megelőzés, az egészségfejlesztés, szűrővizsgálatok végzése mellett a gondozás és rehabilitáció elvének kell érvényesülnie.
Fontos a Foglalkozás-egészségügyi Központok hálózatának kialakítása a multidiszciplináris feladatok szükségességességéből eredően - egészítette ki a fentieket dr. Felszeghi Sára egyetemi docens, a Foglalkozás-orvostan Országos Szakfelügyelő Főorvosa.


Cseh Károly



– A Semmelweis Terv keretében mit javasol a szakmai kollégium részéről?

Alapvetőnek tartjuk, hogy a foglalkozás-egészségüggyel kiemelten, esetleg külön fejezetben foglalkozzon a Semmelweis Terv – ismertette dr. Cseh Károly. Szükségesnek látjuk, hogy a Semmelweis Terv foglalkozás-egészségügyi szempontból kapcsolódjon a Kormány Széchenyi tervéhez, amely fő célkitűzésként a foglalkoztatás dinamikus bővítését határozta meg és egyértelműeknek tartja, hogy az egészséges munkavállaló gazdasági értéket jelent, ezért írja elő feladatként a 42. oldalon, hogy „az élőmunka karbantartását meg kell oldani.” Ez kizárólag a foglalkozás-egészségügyi orvosokkal oldható meg.

Az elmúlt hetekben a Semmelweis Terv tekintetében a szakmánk progresszivitási szintjeit határoztuk meg, megadva az egyes szintek kompetenciáját. A három egymásra épülő szint: alapellátás, szakellátás, országos intézet (OMFI). Kiemelten fontosnak tartjuk az egészségügyi dolgozók foglalkozási kockázatainak csökkentését. Az egészségügyi dolgozók átlagos életkora messze alulmarad más munkavállalói populációtól. Gyakoriak a foglalkozási megbetegedések: a vírus hepatitiszek, tbc mozgásszervi megbetegedések. Magas munkahelyi egészségi kockázatot jelent a citosztatikummal végzett munka, ionizáló sugárzás, formalin, etilénoxid expozíció, melyek foglalkozási rákkeltők. Az egészségügyi dolgozók körében növekvő számban jelentkeznek a mentális megbetegedések és a kiégési (burn out) szindróma.
Az egészségügyi dolgozók egészség karbantartásában meghatározó szerepe van a foglalkozás-egészségügyi szolgálatoknak. Az egészségügyi dolgozók életpálya modelljéből hiányzik a munkavállalók egészségének karbantartása, amelyet célszerű lenne külön megjelölni.

– Milyen tervei vannak a szakmai kollégiumi tagsággal kapcsolatban?

Az örömteli, egészséges és biztonságos munkavégzés jelentős humántőkét jelent a munkáltatók és a társadalom számára egyaránt, hisz ezek garantálják a munkavállalók egészségének megőrzését és jó élet és munka minőségüket. Az egészséges munkavállaló jelentős gazdasági értéket jelent. Célszerű, ha a munkáltató mindent megtesz annak érdekében, hogy dolgozói egészséges és biztonságos munkahelyen dolgozhassanak. Ez a gazdasági fejlődés egyik motorja. Az egészséges munkahely megteremtésében való közreműködés és az egészséges munkavállaló garantálása a foglalkozás-egészségügyi orvos (szolgálat) alapvető feladata. A foglalkozás-orvostani szakmai testületeinek, a tagozatnak, a tanácsnak, az országos intézetnek, a szakfelügyeletnek, a kamarai szekciónak, a tudományos társaságnak, a foglalkozás-orvostan oktatásával foglalkozó egyetemi intézményeknek, a szakápoló képzéssel foglalkozó intézményeknek közös célja és feladata a foglalkozás-egészségügy szakmai fejlődésében (fejlesztésében) való közreműködés, hogy a munkavégzésből eredő új egészségi kockázatok kihívásainak is eleget tudjon tenni a szakma. Ehhez a szakmai evidenciák mellett a működési anomáliákra is megoldásokat kell találnunk, meg kell határozni a kompetenciák mellett, a foglalkozás-egészségügy minőségi, etikai, képzési, finanszírozási kritériumokat is.

2011. 09. 09.

eLitMed

Kapcsolódó anyagok: Szinte minden ellenőrzött munkáltatónál tártak fel szabálytalanságot




Felrobban az időzített bomba – Interjú dr. Hajnal Ferenccel






Kapcsolódó anyagok

Kiállításajánló: A természet fogaskerekei

Hogyan tekintenek a vidéki páciensek a gyógyszerészi szolgáltatásokra?

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Az elmegyógyintézet csak ürügy - Horváth Csaba rendező a Száll a kakukk fészkére című előadásról

A székesfehérvári Vörösmarty Színház az egyik legizgalmasabb vidéki színház mostanában. Kiváló társulata magas művészi igényű, markáns, merész rendezésű, mégis széles közönség számára befogadható előadásokat játszik, számos műfajban. 2016 tavaszán mutatták be a Száll a kakukk fészkére című produkciót. Az előadás rendezőjével, Horváth Csabával beszélgettünk.

Tovább


A transzgenerációs tünetekről - interjú Olga Szuligával

Néha elég csak annyi, hogy megkérdezzük, hogy az ön szülei életében mi volt akkor, amikor olyan idősek voltak, mint amilyen idős volt ön, amikor a tünetei megjelentek. Persze a kliens nem mindig tud tünetekről. Életeseményekről, furcsaságokról, viselkedésről, ismétlődő eseményekről, főleg érzésekről érdemes kérdezni.

Tovább


Őrségváltás a LAM-nál

Prof.Dr.Kiss Istvánt és Dr.Kapócs Gábort főszerkesztőket kérdeztük a 25 éves Lege Artis Medicinae (LAM) folyóirat jövőjéről.

Tovább


A hitvilág és a fogyasztás – videointerjú Antal Z. Lászlóval

Antal Z. László akadémikust a SZVT-n tartott előadását követően az emberi hitvilág és a fogyasztási mintázatok összefüggéséről kérdeztük. A kutató meglátása szerint a fogyasztói társadalom az emberkép és a hitvilág, a halálon túli történésekről alkotott kép erőteljesen összefügg.

Tovább


Az egészséges munkavállaló jelentős gazdasági érték – Interjú a foglalkozás-orvostan tagozat tagjaival