hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Jelentése van - interjú Anu Tali karmesterrel



| |
 

- Professzionalizmus és különleges hangzás jellemzi a Nordic Symphony Orchestrát. Tizenöt nemzet tagjaiból álló projekt alapú zenekarként, hogyan képesek mégis állandóan ezt a magas minőséget biztosítani? Hogy látja a zenekar fejlődését? Mesélne a nagy vállalkozás a megalapítás körülményeiről?

Eredetileg egyetlen koncertre álltunk össze, Finnország függetlenségének kikiáltásának nyolcvan éves évfordulóján, éppen tizenöt éve. Nem gondoltunk arra, hogy zenekart alapítsunk. Bolond ötlet lett volna. Akkor még csak észt és finn zenészek játszottak itt. Annyira szerettünk együtt játszani, hogy a zenészek javasolták, hogy egy zenei évadot játszunk végig. 1998-1999-er írtunk ekkor. Mára a Nordic Symphony Orchestra nemzetközivé vált.



Amikor vendégként karmesterkedem valahol, vagy a zenekar menedzsere (aki alapító is egyben, és hát az ikertestvérem) találkozik egy széplelkű zenésszel, aki a karrierje kezdetén áll, akkor mindig meghívjuk ezeket a csodálatos embereket velünk játszani. Sokat jelent számunkra, amit csinálunk. Annyi energiánk van, mint egy rockbandának, elképesztően szeretjük és élvezzük, amit csinálunk, és ez összekovácsol minket. Jelentése van.


- Grieg, Siubelius két ismert figura a zenetörténetben, de volna kedves bemutatni számunkra Arvo Pärtot? Mi a szerepe a kortárs zenében?

Arvo Pärt kétségtelenül korunk egyik kiemelkedő zeneszerzője, talán az egyik legkiválóbb. Észtként külön büszke vagyok erre. A sajátos és egyben személyes zenei nyelvezete nemcsak a klasszikus zenére hatott nagymértékben, hanem könnyűzenei műfajok, a popzene, a rockzene és a filmes szakma is figyelemmel kíséri munkásságát. Határtalan és nemzetközi, ám ugyanakkor sajátos jegyeiről összetéveszthetetlen. Számomra, és azok számára, akik együtt dolgozhatnak vele, sokkal többet jelent, mint egy zeneszerző. A zenéje, a személyisége, emberi kommunikációja továbblép a szerepén, mélyebbre hatol. Azt hiszem, ez végül eljut a közönséghez is.

A zenekarunk közeli és különösen jó kapcsolatot ápol Arvo Pärttal, de más alkotókkal is együtt dolgozunk Erkki-Sven Tüür or Tõnu Kõrvits is rendszeresen szerepel programjainkban.




- Visszatérve Arvo Pärtra, segítene megérteni a tintinnabuli jelentését?

Arvo Pärt zenei nyelve lélegzetelállítóan sokat változott az elmúlt években. Kezdeteben neo-klasszikus stílus volt rá jellemző később a kromatikus (twelve-tone technique) és a serialism, a hetvenes években pedig már elképesztő egyszerűséggel írható le a munkássága. Egyes hangok és a hármashangzatok jellemzik ezt a korszakot. Ő úgy fogalmazta meg, hogy rádöbbent, hogy egyetlen szépen eljátszott hang, vagy éppen egy pillanatnyi csönd, elégséges. Ennek tükrében minimális stílusban komponált, egy hangnem, változatlan ritmus. Ezt tintinnabulinak nevezte el, „kicsi harangok”-at jelent latinul, találó név mivel az egyes hangok a harang hangjára emlékeztetnek. Az első és talán legismertebb tintinnabuli a „Frates” és „Cantus”.


- Hogyan jellemezné a saját karmesteri stílusát? Italy Taglam „karmester-tipológiájában” hová sorolná önmagát?

Hogy őszinte legyek, fogalmam sincs. Úgy gondolom, hogy nagyon nehéz – ha nem lehetetlen – bárkit egy típus vagy stílus alapján kategorizálni. A legjobb tudásom szerint közvetítem a zenét, elérem és meghallgatom a zenészeimét és (a legjobb értelemben) megértettem velük magam. És remélek, illetve bízom benne, hogy mindez elég.


- A zeneterápia egy dinamikusan fejlődő terület a medicinában (bizonyos típusú alvászavarokra terápiás céllal és bizonyos pszichoterápiákban is használják). Hogy látja a zeneterápia, szerepét, jövőjét?

A zeneterápia felfedezésre váró terület, teljesen önálló világ a zene univerzumán belül. Bízom benne, hogy a jelenlegi kutatások csak a kezdetei a zene orvosi és pszichológiai hatásának, befolyásának. Szentül hiszek a zene erejében és azt hiszem, ezzel nem vagyok egyedül. A zene nemcsak a mindennapi gondokon vezet át, hanem megvan az a különös sajátossága – ha úgy tetszik tudása –, hogy elérje, megérintse a rendkívül összetett és különböző emberi személyiséget, az elmét és a lelket is.

Köszönöm az interjút!

Sas Gábor
eLitMed.hu

Fotók: Nordic Symphony Orchestra



Kapcsolódó anyagok

Előzetes rendelkezés

Biológiai terápiák hosszú távú terápiahűsége és a perzisztencia prediktorainak elemzése a teljes magyar psoriasisos betegpopulációban

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Az elmegyógyintézet csak ürügy - Horváth Csaba rendező a Száll a kakukk fészkére című előadásról

A székesfehérvári Vörösmarty Színház az egyik legizgalmasabb vidéki színház mostanában. Kiváló társulata magas művészi igényű, markáns, merész rendezésű, mégis széles közönség számára befogadható előadásokat játszik, számos műfajban. 2016 tavaszán mutatták be a Száll a kakukk fészkére című produkciót. Az előadás rendezőjével, Horváth Csabával beszélgettünk.

Tovább


A transzgenerációs tünetekről - interjú Olga Szuligával

Néha elég csak annyi, hogy megkérdezzük, hogy az ön szülei életében mi volt akkor, amikor olyan idősek voltak, mint amilyen idős volt ön, amikor a tünetei megjelentek. Persze a kliens nem mindig tud tünetekről. Életeseményekről, furcsaságokról, viselkedésről, ismétlődő eseményekről, főleg érzésekről érdemes kérdezni.

Tovább


Őrségváltás a LAM-nál

Prof.Dr.Kiss Istvánt és Dr.Kapócs Gábort főszerkesztőket kérdeztük a 25 éves Lege Artis Medicinae (LAM) folyóirat jövőjéről.

Tovább


A hitvilág és a fogyasztás – videointerjú Antal Z. Lászlóval

Antal Z. László akadémikust a SZVT-n tartott előadását követően az emberi hitvilág és a fogyasztási mintázatok összefüggéséről kérdeztük. A kutató meglátása szerint a fogyasztói társadalom az emberkép és a hitvilág, a halálon túli történésekről alkotott kép erőteljesen összefügg.

Tovább


Jelentése van - interjú Anu Tali karmesterrel