hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


A sok gyógyszergyár jelenlétének Magyarországon csak örülni lehet – Interjú dr. Antal Istvánnal




A sok gyógyszergyár jelenlétének Magyarországon csak örülni lehet – Interjú dr. Antal Istvánnal

| | |
 


A kollégium tagjainak feladata a szakmai kérdésekben való állásfoglalás, a szakember utánpótlás segítése – mondta dr. Antal István az ipari gyógyszerészeti tagozat elnöke.

– Mi a tagozat célja?

– Célunknak tekintjük, hogy a segítsük az egészségügyi ellátásban fontos szerepet betöltő ipari gyógyszerészet szakmai feltételrendszerének alakítását. A jövő számára fontos és ma kitűzhető reális cél, hogy a gyógyszeripar számára biztosítva legyen magasan képzett szakemberek utánpótlása. Ezzel segíthetjük az ország nehéz gazdasági helyzetében a hazai gyógyszeripar versenyképességét. A gyógyszeripar sokáig kiemelt konjunkturális helyzetben volt, amely sok más területhez képest még ma is irigylésre méltónak tűnhet. Azonban napjainkban fokozottan rá van kényszerítve az innovációra, a kutatás-fejlesztés fenntartására, ami jelentős erőforrásokat igényel – ismertette dr. Antal István a Semmelweis Egyetem Gyógyszerészeti Intézet docense, a Gyógyszerésztudományi Kar dékánhelyettese. –Hihetetlenül nagyok az elvárások a gyógyszeriparral szemben, ugyanakkor a régióban illetve nemzetközi szinten kell teljesíteni. Nehéz olyan egyensúlyt találni, amiben a hazai cégek egyrészről megőrizhetik pozícióikat, másrészről jelentős adót fizetnek. De mivel lehet fenntartani az ipart, ha nagyobbak a pénzügyi terhek? Megoldás lehet a magas hozzáadott szellemi értéket képviselő termékek előállítása. Nélkülözhetetlen nemcsak a szakértelem, hanem a kreativitás, az innováció támogatása. Ösztönözni kell az egyetemeken a jövő gyógyszeripari szakembereinek, a gyógyszerészeknek, orvosoknak, vegyészeknek, biológusoknak korszerű képzését. Követni kell az új kutatás-fejlesztési irányzatokat. Megerősödött a molekuláris szemlélet. Örvendetes, hogy hazai viszonylatban is megjelent a nanotechnológia és a biológiai gyógyszerek kutatása. A hazai gyógyszergyárak közül több is elindított olyan innovációt, beruházásokat, amelyek segítik ezeken a területeken a kutatás-fejlesztést.

A sok gyógyszergyár jelenlétének Magyarországon csak örülni lehet. Nemcsak a hazai piacra gyártanak, hanem exportálnak is mintegy 15.000 embernek adva munkát.

– Milyen feladatokat vállalt a tagozat?

– A tagozat fontos feladata a szakgyógyszerész képzés támogatása, racionalizálása. A szakgyógyszerészi képzéshez 3 év szükséges az alapképzés után. Eddig 25 szakterületen lehetett szakvizsgát szerezni, mely területek számát racionalizálni, csökkenteni lehet 13-16 területre a tudomány és a szakma fejlődésének megfelelően. A rokon területek, amelyek ismeretanyagai szorosan kapcsolódtak egymáshoz, összevonásra kerülhetnek, mint pl. a gyógyszerellenőrzés. A gyógyszerészi diploma értékének forrása, hogy megszerzéséig multidiszciplináris tudásra kell szert tenni a hallgatónak. Kevesebb tudással rendelkezik az emberi testről, mint az orvos vagy kémiából, mint a vegyész. De egyedülálló tudása a gyógyszerről, mert a gyógyszeranalitikai-, technológiai ismeretek mellett egészségügyi szemlélettel is bír.

– A Semmelweis Terv mit fogalmaz meg a gyógyszeriparnak?

Kiemelhető a kutatás-fejlesztés erősítése és a költséghatékonyság növelésének szemlélete. Nemzetközi viszonylatban elvárt, hogy a gyógyszeripar minél olcsóbban, hatékonyabban, kedvező áru gyógyszereket állítson elő. Nehéz feladat, mert a gyógyszer minősége szigorúan szabályozott, magasak az elvárások, magasan képzettek a szakemberek, és drága az infrastruktúra. A feltörekvő országok, mint India, Kína, az olcsó munkaerő révén óriási konkurenciát jelentenek a hazai és európai gyógyszeriparnak. Különösen a generikus gyártók helyzetét nehezítik, hogy fennmaradjanak az árversenyben. Az originális gyártók helyzete bizonyos szempontból a szabadalmi védettség miatt könnyebb néhány éven át, de a kutatás-fejlesztés költségigénye más nagyságrendű, mint a generikus gyógyszerek előállítása.

– Ismertetné röviden szakmai önéletrajzát s mondana pár szót családjáról, hobbijáról?

– A SOTE-n szereztem gyógyszerészi oklevelem 1987-ben, 1992-ben gyógyszertechnológus szakgyógyszerészi vizsgát tettem, 2003-ban habilitáltam. Szakmai utam annak idején a Kőbányai Gyógyszergyárban indult, majd tudományos ösztöndíjat nyerve a SOTE Gyógyszerészeti Intézetébe kerültem. Fontosnak tekintem kapcsolatom az ipari gyógyszerészettel, a kutatás-fejlesztésben folyó együttműködések nélkülözhetetlen tapasztalatot jelentenek. A Semmelweis Egyetemen oktatok magyar és idegen nyelven, doktoránsok kutatómunkáját irányítom, a gyógyszeriparral együttműködésben is.

Kutatási tevékenységem a gyógyszertechnológia, a gyógyszerforma-tervezés, módosított hatóanyag-leadású készítmények, biofarmácia és in vitro-in vivo korreláció, matematikai modellezés témakörét öleli fel.


Antal István




Ha adatokat kell mondanom, akkor közleményeim száma meghaladja a 100-at, több könyvnek és könyvfejezetnek, egyetemi jegyzetnek vagyok szerzője, 5 szabadalomban feltaláló. Munkáimra több mint 300-szor hivatkoztak függetlenül. Tanulmányutakon vettem részt az USA-ban és Németországban. Több tudományos szakmai társaság tagja vagyok, szakmai folyóiratok szerkesztésében veszek részt. Elismeréseim között szerepel az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíj, AESCULAP Alapítvány Kutatói-díj, Kiváló oktató kitüntetés.

Három gyermekem van, egy fiú és két lány. Legnagyobb örömmel tölt el, ha a családommal lehetek, pl. kirándulhatunk. Szeretek kertészkedni, olvasni, fotózni, zenét hallgatni.

2011. 09. 06.

Császi Erzsébet


Kapcsolódó anyagok: Olcsóbb kombinációs készítmények, referenciaárazás




Kevés veszteséggel zárt az E-alap az első negyedévben




Gyógyszerügyi döntések




Fűnyíróelv helyett ésszerűsítést vár a gyógyszeripar




A gyógyszergyártóknak a megszorításokra adott javaslatai






Kapcsolódó anyagok

Twitter használatába a gyógyszerészi oktatás

Dénes Tamás: El kell döntenünk, mennyire fontos a magyar társadalomnak az egészségügy

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Az elmegyógyintézet csak ürügy - Horváth Csaba rendező a Száll a kakukk fészkére című előadásról

A székesfehérvári Vörösmarty Színház az egyik legizgalmasabb vidéki színház mostanában. Kiváló társulata magas művészi igényű, markáns, merész rendezésű, mégis széles közönség számára befogadható előadásokat játszik, számos műfajban. 2016 tavaszán mutatták be a Száll a kakukk fészkére című produkciót. Az előadás rendezőjével, Horváth Csabával beszélgettünk.

Tovább


A transzgenerációs tünetekről - interjú Olga Szuligával

Néha elég csak annyi, hogy megkérdezzük, hogy az ön szülei életében mi volt akkor, amikor olyan idősek voltak, mint amilyen idős volt ön, amikor a tünetei megjelentek. Persze a kliens nem mindig tud tünetekről. Életeseményekről, furcsaságokról, viselkedésről, ismétlődő eseményekről, főleg érzésekről érdemes kérdezni.

Tovább


Őrségváltás a LAM-nál

Prof.Dr.Kiss Istvánt és Dr.Kapócs Gábort főszerkesztőket kérdeztük a 25 éves Lege Artis Medicinae (LAM) folyóirat jövőjéről.

Tovább


A hitvilág és a fogyasztás – videointerjú Antal Z. Lászlóval

Antal Z. László akadémikust a SZVT-n tartott előadását követően az emberi hitvilág és a fogyasztási mintázatok összefüggéséről kérdeztük. A kutató meglátása szerint a fogyasztói társadalom az emberkép és a hitvilág, a halálon túli történésekről alkotott kép erőteljesen összefügg.

Tovább


A sok gyógyszergyár jelenlétének Magyarországon csak örülni lehet – Interjú dr. Antal Istvánnal