2011. AUGUSZTUS 15.
Szöveg nagyítása:
Az Egészségügyi Világszervezet azt tanácsolja mindenkinek, hogy végezzen hetente legalább 150 perc mérsékelt intenzitású testmozgást, hogy ezzel is csökkentse az emlő- és a vastagbélrák kockázatát.
„A rák megelőzhető, és sok daganatos betegség elkerülhető” – nyilatkozta Eduardo Cazap, a Nemzetközi Rákellenes Unió (UICC) elnöke, a Global Recommendations on Physical Activity for Health címen kiadott új ajánlások egyik szerzője.
A UICC és a WHO szakértői a kutatások alapján úgy becsülik, hogy az emlő- és vastagbélrákos esetek mintegy 25 százaléka testmozgással megelőzhető lenne, és a mozgás más daganatos betegségeket is befolyásolhat.
„A szükséges testmozgás adagja heti 150 perc” – jelentette be Tim Armstrong, a WHO szakértője. „A legtöbb ember véghez tudja vinni ezt, mert hetente öt nap, naponta 30 perc mérsékelt testmozgást, például sétát követel meg.”
A WHO a testmozgás hiányát is az egészségügyi kockázatok közé sorolja a dohányzás, a cukorbetegség és a magas vérnyomás mellett, amelyek évente 3,2 millió ember halálához vezetnek.
„Világszerte az összes haláleset negyedik legfontosabb kockázati tényezője a testmozgás hiánya; a világ népességének 31 százaléka nem aktív fizikailag” – állítja Dr. Ala Alwan, a WHO nem fertőző betegségek és mentális egészségügyi részlegének igazgatóhelyettese.
Az ENSZ adatai alapján 2008-ban körülbelül 460 ezer nő halt meg emlőrákban, 610 ezer ember pedig vastagbélrákban. Cazap hangsúlyozta, hogy minden második ember esélyes arra, hogy életében valamilyen daganatos betegségben szenvedjen, és a valószínűség az életkor előrehaladtával nő.
A UICC úgy véli, hogy a testmozgás hiánya már nem csak az iparosodott, hanem a fejlődő országokra is kiterjed, amint ez utóbbi államok lakossága is egyre nagyobb jólétben kezd élni.
Az ajánlásokat a Rák Világnapja alkalmából adták ki.
Forrás: Medipress
Kapcsolódó anyagok: Késői rákdiagnosztika
Az emlőrák korai feliemeréséért
Séta a korai halál ellen
Gondolat
Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.
A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.
Gondolat
A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.
Gondolat
Tiltakozó közleményekkel „szavaznak” sorra az egyetemek az alapítványi átalakítás, illetve annak intézési módja ellen. Professzorok, munkatársak, hallgatók, legutóbb az MTA doktorai adtak ki hivatalos állásfoglalást. Megkérdeztünk „kívülállókat”, Freund Tamást, az MTA elnökét, Tillmann József filozófus, esztéta, egyetemi tanárt, Fleck Zoltán jogász, szociológust, tanszékvezető egyetemi tanárt a kialakult helyzetről, a folyamatról, illetve Fábián Istvánt, a debreceni egyetem korábbi rektorát is. Többen a tudományos és kutatómunka, az egyetemi autonómia ellehetetlenülésétől félnek, veszélyes ugyanis, ha ezek a szellemi műhelyek politikai irányítás alá kerülnek. Az MTA elnöke kiemelte az egyetemi autonómia tiszteletben tartásának és a döntések előtti tisztázó vitáknak a fontosságát.
Gondolat
Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.
Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).
A megfelelő kötszer kiválasztásának alapja és fő célja, hogy az gyors és optimális sebgyógyulást eredményezzen, csökkentse a fájdalmat, kontrollálja a seb bakteriális állapotát, védjen az infekció ellen, abszorbeálja a sebváladékot, a lehető legkevésbé zavarja a beteget és javítsa az életminőséget. Az alábbi cikkben a modern sebtisztítás, -fertőtlenítés és -kötözés metódusát és eszközeit ismertetjük.
Klinikum
A húgysav keletkezésének vannak endogen (purinszintézis, sejtpusztulás) és exogen (táplálkozás) forrásai. A kezelésnek tehát ennek megfelelően kell, hogy legyen nem csak endogen, hanem exogen útja is, ami magát a táplálkozást (és a helyes életvitelt is) foglalja magába.
Avagy mikor hagyhatja el a beteg a kórházat és mikor érhet véget az otthoni karantén? Az Európai Betegségmegelőzési és Ellenőrzési központ (ECDC) az EU/EGT-tagállamok felkérésére készített útmutatása azokra a szempontokra tesz ajánlásokat, amelyek alapján az igazoltan COVID-19-fertőzött beteg biztonságosan (azaz fertőzésveszély nélkül) kibocsátható a kórházból, vagy megszüntethető otthoni izolációja.
1.
2.
3.
4.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás