hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


A megspórolt pénzt kiveszik a kasszából – Interjú dr. Tomcsányi Jánossal


A megspórolt pénzt kiveszik a kasszából – Interjú dr. Tomcsányi Jánossal

| | |
 


Naponta jönnek a fejvadászok, és keresik az orvosokat – mondta dr. Tomcsányi János, a szakmai kollégium kardiológiai tagozatvezetője.


– Hogyan látja szakmája helyzetét?

Nagyon rossz a helyzet. Infarktus után a betegek közel fele nem érkezik be a kórházba. Az infarktusos betegek katéterterápiás ellátása, szervezeti egysége jól működik, a betegek kezelésének korai eredményei jók, de a krónikus ischaemiás szívbetegek száma egyre nő – mondta dr. Tomcsányi János a Budai Irgalmasrendi Kórház Kardiológiai Osztályának vezetője. – Összekeveredtek a betegutak. Most, hogy új vezetése van az OMSZ-nak, próbálunk javítani a helyzeten, az akut betegellátás és a prehospitális ellátás terén. Az idekerülő betegnek számos gyógyszert kell szedni, nem csak koszorúér-betegségére, hanem cukorbetegségére, magas vérnyomására, magas koleszterinszintjére. Sokan nem tudják kiváltani gyógyszereiket. Az elmúlt években nem fogadott be új gyógyszert az OEP, pedig életmentő gyógyszerek vártak rá. Rendezetlen a kardiológiai osztályok helyzete. A szakma korábban kinyilvánította, hogy a kardiológiai osztályhoz tartozik a koronária őrző. De sok helyen nem így működik, ezért kaotikus a kardiológiai betegellátás. A betegek sok órát várakoznak, amíg megkapják az adekvát terápiát.

– Melyek a legsürgetőbben megoldandó feladatok?

Szeretnénk rendezni a betegutakat, ami nem kerül pénzbe, de a racionalizálás megkönnyíti a betegeknek és a mentőknek is az ellátást. Mivel kevés a pénz az egészségügyben, fontos a pénzelosztás racionalizálása. Ennek egyik módja a beszerzések központosítása. Minél több területen minél több központi tender indul, annál jobban lehet felhasználni a pénzeket. De semmit nem ér a központi tender és racionalizáció, ha a kormányzat az így megspórolt pénzt kiveszi az egészségügyi kasszából. Csak akkor történhet előrelépés, ha első körben a meglévő pénzek és a beszerzés központosítva lesznek és az elosztás nagyobb körben történik meg, így pl. a gyógyszerkibocsájtó stent elosztása. Míg Magyarországon az erre szoruló betegek 15-25 százaléka kap gyógyszerkibocsájtó stentet, addig Európában 55-60 százaléka.

Továbbá megoldandó feladat az OEP támogatásokba beépíteni az orvosi gépek, műszerek, berendezések amortizációs díját. A humán területen a legfontosabb a paraszolvencia kiváltása a bérek rendezésével. Amíg ezek nem történnek meg, addig nem lehet rendet csinálni az egészségügyben.

– A Semmelweis Terv hogyan segíti a kardiológiát?

Attól függ, hogy mekkora a keret, a pálya, amin játszani tudunk? Elsődleges, hogy a szakma bebizonyítsa, becsületesen használja fel a rendelkezésére álló szakmai pénzeket. Ezek az összegek kevesek a betegellátásra. A társadalom tízszer annyit fizet azoknak, akikre a pénzét, mint akikre a szívét bízza. Fontos kérdés az orvosok, nővérek elvándorlásának megoldása, de ezt mi nem tudjuk megoldani. Egy egészségügyi dolgozó nem 80 kilogramm élő hús, aki külföldre megy. Köztük vannak egészen kiváló szakemberek, akik képesek megoldani a betegek szívritmuszavarát, koszorúérbetegségét és általuk megmaradnak emberéletek. Ezért az elvándorlás nem csupán annyi, hogy egy ember elmegy, de jön helyettes más. A jó szakemberekből kevés van és a külföldre távozók helyét be kell tölteni. Az is probléma, hogy nincs a szakmának elég önérvényesítő ereje. Mindig a Hippokratészi esküre hivatkoznak azok, akik az elvándorlást csökkenteni akarják. De Hippokratész nem azt mondta, hogy az orvos csak hazájában dolgozhat és a társadalomnak nem kell megbecsülnie. Ellenkezőleg, az orvosnak legyen része komoly társadalmi megbecsülésben és anyagi juttatásban. Emellett szoros kontrollt írt elő, hogy milyen felelősséggel tartoznak az orvosok a betegellátásban.
Húsz évvel ezelőtt társadalmilag megbecsült szakma volt az orvosé Magyarországon, most nem az. Egy takarítónő ugyanúgy 120 ezer forintot keres, mint egy orvos szakvizsgával. Magyarországon a legalacsonyabb az orvosok fizetése a GDP-hez képest a környező országok között, Albániát is beleértve. Lengyelországban mára havi egy millió forintra nőtt az orvosok bére, ezért hazamennek a lengyel orvosok Angliából. Erdélyben is javultak annyit a fizetések, hogy oda is visszamennek az erdélyi orvosok. Itthon az ügyeletet évtizedeken át nem fizette ki senki, pedig jogszabály van rá.


Tomcsányi János




– Mi a véleménye a rezidensek ösztöndíjáról?

Jól csinálja Szócska Miklós államtitkár, de 20-30 milliárd forinttal nem lehet megoldani az orvosok bérkérdését. Ez csak növeli a feszültséget a már gyakorló kollégák, és a gyakorlatot most szerző rezidensek között. A fiatalnak is annyi lesz a fizetése, mint a főorvosnak. De annyiból előnyös ez a megoldás, ha nő a feszültség, akkor nő a probléma megoldási késztetés is, tehát a bérek rendezésének késztetése is. Ha az orvostársadalom egységes lenne, és keményen kiállna érdekei mellett és szankciókat helyezne kilátásba arra az estre, ha nem oldaná meg a kormány a béremelést, a kivándorlás csökkentését, akkor eredményt érne el. Jelenleg naponta jönnek a fejvadászok és keresik az orvosokat. Azt is jó tudni, hogy míg az egyik oldalon nem tudják megoldani a rezidensek fizetését, addig a másik oldalon ömlik a pénz a privatizált egészségügybe. Gondolok itt arra, hogy a magánszolgáltatók megvették az OEP által jól finanszírozott szolgáltatásokat (pl. művesekezelés, képalkotó diagnosztika), melyek rengeteg pénzt kivisznek az egészségügyből.

– Milyen munkát tervez a tagozat és a tanács tagjaival?

A tagok különböző véleményeit a demokrácia játékszabályai szerint vesszük figyelembe. Fő célunk, hogy a magyar kardiológia előre haladjon, és ebben egység van köztünk, de hogy hogyan menjen előre, abban vannak nézetkülönbségek, de ez természetes. Ha csak arról a kérdésről kell dönteni, hogy hogyan látok el egy infarktusos beteget, akkor elég egy ember ennek a megválaszolására, de ha a progresszivitásról, betegutakról, ellátási szintekről beszélünk, akkor érdekekről van szó. És éppen úgy képviselni kell az egyetemi klinikák és városi kórházak érdekeit is.

– Ismertetné röviden szakmai életrajzát és mondana pár szót családjáról, hobbijáról?

1984 -ben szereztem általános orvosi diplomámat a Semmelweis Egyetem Általános Orvosi Karán,1984-1986 - ig tudományos segédmunkatárs voltam a Semmelweis Egyetem, kórélettanán, 1986-2000 között beosztott orvos a Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet, Kardiológiai Osztályán. 1990-ben tettem le a belgyógyász szakvizsgát, 1992-ben a kardiológus szakvizsgát. 1996-ben lettem az orvostudomány kandidátusa.
1998-2004 között a Cardiologia Hungarica főszerkesztője voltam. 2000 óta osztályvezető főorvos vagyok a Budai Irgalmasrendi Kórház kardiológiáján. 2004-2007 között a Magyar Kardiológusok Társaságának főtitkára voltam. 2009-ben habilitáltam a SZTE-n, 2011 óta egyetemi magántanár vagyok. 2011-ben lettem a szakmai kollégium kardiológiai tagozatának elnöke.

Feleségem, legfőbb társam a Budai Irgalmasrendi Kórház radiológus főorvosa, egyik meghatározó személyisége az ultrahang diagnosztikának. Büszke vagyok rá, komoly szakmai sikerei vannak. Három gyermekünk van. A nagyfiunk orvostanhallgató, a lányunk jelenleg a kórház diszpécserpultjánál dolgozik, de óvónőnek tanul. A legkisebb fiam magyar szakos egyetemista. Hobbim a teniszezés, bridge.

2011. 08. 25.

Császi Erzsébet


Kapcsolódó anyagok: Merre megy a magyar beteg?




„Az orvosi fizetés annyi, amennyi az utcaseprőé” - Interjú dr. Katona Gáborral




Ki kell dolgozni az orvosok itthon tartásának feltételeit! – Interjú dr. Fülesdi Bélával






Kapcsolódó anyagok

Előzetes rendelkezés

Biológiai terápiák hosszú távú terápiahűsége és a perzisztencia prediktorainak elemzése a teljes magyar psoriasisos betegpopulációban

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Az elmegyógyintézet csak ürügy - Horváth Csaba rendező a Száll a kakukk fészkére című előadásról

A székesfehérvári Vörösmarty Színház az egyik legizgalmasabb vidéki színház mostanában. Kiváló társulata magas művészi igényű, markáns, merész rendezésű, mégis széles közönség számára befogadható előadásokat játszik, számos műfajban. 2016 tavaszán mutatták be a Száll a kakukk fészkére című produkciót. Az előadás rendezőjével, Horváth Csabával beszélgettünk.

Tovább


A transzgenerációs tünetekről - interjú Olga Szuligával

Néha elég csak annyi, hogy megkérdezzük, hogy az ön szülei életében mi volt akkor, amikor olyan idősek voltak, mint amilyen idős volt ön, amikor a tünetei megjelentek. Persze a kliens nem mindig tud tünetekről. Életeseményekről, furcsaságokról, viselkedésről, ismétlődő eseményekről, főleg érzésekről érdemes kérdezni.

Tovább


Őrségváltás a LAM-nál

Prof.Dr.Kiss Istvánt és Dr.Kapócs Gábort főszerkesztőket kérdeztük a 25 éves Lege Artis Medicinae (LAM) folyóirat jövőjéről.

Tovább


A hitvilág és a fogyasztás – videointerjú Antal Z. Lászlóval

Antal Z. László akadémikust a SZVT-n tartott előadását követően az emberi hitvilág és a fogyasztási mintázatok összefüggéséről kérdeztük. A kutató meglátása szerint a fogyasztói társadalom az emberkép és a hitvilág, a halálon túli történésekről alkotott kép erőteljesen összefügg.

Tovább


A megspórolt pénzt kiveszik a kasszából – Interjú dr. Tomcsányi Jánossal