|
TARTALOM
A megspórolt pénzt kiveszik a kasszából – Interjú dr. Tomcsányi Jánossal   | | |
Naponta jönnek a fejvadászok, és keresik az orvosokat – mondta dr. Tomcsányi János, a szakmai kollégium kardiológiai tagozatvezetője. – Hogyan látja szakmája helyzetét? Nagyon rossz a helyzet. Infarktus után a betegek közel fele nem érkezik be a kórházba. Az infarktusos betegek katéterterápiás ellátása, szervezeti egysége jól működik, a betegek kezelésének korai eredményei jók, de a krónikus ischaemiás szívbetegek száma egyre nő – mondta dr. Tomcsányi János a Budai Irgalmasrendi Kórház Kardiológiai Osztályának vezetője. – Összekeveredtek a betegutak. Most, hogy új vezetése van az OMSZ-nak, próbálunk javítani a helyzeten, az akut betegellátás és a prehospitális ellátás terén. Az idekerülő betegnek számos gyógyszert kell szedni, nem csak koszorúér-betegségére, hanem cukorbetegségére, magas vérnyomására, magas koleszterinszintjére. Sokan nem tudják kiváltani gyógyszereiket. Az elmúlt években nem fogadott be új gyógyszert az OEP, pedig életmentő gyógyszerek vártak rá. Rendezetlen a kardiológiai osztályok helyzete. A szakma korábban kinyilvánította, hogy a kardiológiai osztályhoz tartozik a koronária őrző. De sok helyen nem így működik, ezért kaotikus a kardiológiai betegellátás. A betegek sok órát várakoznak, amíg megkapják az adekvát terápiát. – Melyek a legsürgetőbben megoldandó feladatok? Szeretnénk rendezni a betegutakat, ami nem kerül pénzbe, de a racionalizálás megkönnyíti a betegeknek és a mentőknek is az ellátást. Mivel kevés a pénz az egészségügyben, fontos a pénzelosztás racionalizálása. Ennek egyik módja a beszerzések központosítása. Minél több területen minél több központi tender indul, annál jobban lehet felhasználni a pénzeket. De semmit nem ér a központi tender és racionalizáció, ha a kormányzat az így megspórolt pénzt kiveszi az egészségügyi kasszából. Csak akkor történhet előrelépés, ha első körben a meglévő pénzek és a beszerzés központosítva lesznek és az elosztás nagyobb körben történik meg, így pl. a gyógyszerkibocsájtó stent elosztása. Míg Magyarországon az erre szoruló betegek 15-25 százaléka kap gyógyszerkibocsájtó stentet, addig Európában 55-60 százaléka. Továbbá megoldandó feladat az OEP támogatásokba beépíteni az orvosi gépek, műszerek, berendezések amortizációs díját. A humán területen a legfontosabb a paraszolvencia kiváltása a bérek rendezésével. Amíg ezek nem történnek meg, addig nem lehet rendet csinálni az egészségügyben. – A Semmelweis Terv hogyan segíti a kardiológiát? Attól függ, hogy mekkora a keret, a pálya, amin játszani tudunk? Elsődleges, hogy a szakma bebizonyítsa, becsületesen használja fel a rendelkezésére álló szakmai pénzeket. Ezek az összegek kevesek a betegellátásra. A társadalom tízszer annyit fizet azoknak, akikre a pénzét, mint akikre a szívét bízza. Fontos kérdés az orvosok, nővérek elvándorlásának megoldása, de ezt mi nem tudjuk megoldani. Egy egészségügyi dolgozó nem 80 kilogramm élő hús, aki külföldre megy. Köztük vannak egészen kiváló szakemberek, akik képesek megoldani a betegek szívritmuszavarát, koszorúérbetegségét és általuk megmaradnak emberéletek. Ezért az elvándorlás nem csupán annyi, hogy egy ember elmegy, de jön helyettes más. A jó szakemberekből kevés van és a külföldre távozók helyét be kell tölteni. Az is probléma, hogy nincs a szakmának elég önérvényesítő ereje. Mindig a Hippokratészi esküre hivatkoznak azok, akik az elvándorlást csökkenteni akarják. De Hippokratész nem azt mondta, hogy az orvos csak hazájában dolgozhat és a társadalomnak nem kell megbecsülnie. Ellenkezőleg, az orvosnak legyen része komoly társadalmi megbecsülésben és anyagi juttatásban. Emellett szoros kontrollt írt elő, hogy milyen felelősséggel tartoznak az orvosok a betegellátásban. Húsz évvel ezelőtt társadalmilag megbecsült szakma volt az orvosé Magyarországon, most nem az. Egy takarítónő ugyanúgy 120 ezer forintot keres, mint egy orvos szakvizsgával. Magyarországon a legalacsonyabb az orvosok fizetése a GDP-hez képest a környező országok között, Albániát is beleértve. Lengyelországban mára havi egy millió forintra nőtt az orvosok bére, ezért hazamennek a lengyel orvosok Angliából. Erdélyben is javultak annyit a fizetések, hogy oda is visszamennek az erdélyi orvosok. Itthon az ügyeletet évtizedeken át nem fizette ki senki, pedig jogszabály van rá.  Tomcsányi János
Kapcsolódó anyagok Neurofiziológiai agyújraélesztés Reflexiók a kibontakozó ökológiai krízisre az 1970-es évek művészetében Tudományos program Absztraktok |
Extra tartalom: ROVAT TOVÁBBI CIKKEI Az elmegyógyintézet csak ürügy - Horváth Csaba rendező a Száll a kakukk fészkére című előadásról A székesfehérvári Vörösmarty Színház az egyik legizgalmasabb vidéki színház mostanában. Kiváló társulata magas művészi igényű, markáns, merész rendezésű, mégis széles közönség számára befogadható előadásokat játszik, számos műfajban. 2016 tavaszán mutatták be a Száll a kakukk fészkére című produkciót. Az előadás rendezőjével, Horváth Csabával beszélgettünk. 
Tovább
A transzgenerációs tünetekről - interjú Olga Szuligával Néha elég csak annyi, hogy megkérdezzük, hogy az ön szülei életében mi volt akkor, amikor olyan idősek voltak, mint amilyen idős volt ön, amikor a tünetei megjelentek. Persze a kliens nem mindig tud tünetekről. Életeseményekről, furcsaságokról, viselkedésről, ismétlődő eseményekről, főleg érzésekről érdemes kérdezni.
Tovább
Őrségváltás a LAM-nál Prof.Dr.Kiss Istvánt és Dr.Kapócs Gábort főszerkesztőket kérdeztük a 25 éves Lege Artis Medicinae (LAM) folyóirat jövőjéről.
Tovább
A hitvilág és a fogyasztás – videointerjú Antal Z. Lászlóval Antal Z. László akadémikust a SZVT-n tartott előadását követően az emberi hitvilág és a fogyasztási mintázatok összefüggéséről kérdeztük. A kutató meglátása szerint a fogyasztói társadalom az emberkép és a hitvilág, a halálon túli történésekről alkotott kép erőteljesen összefügg.
Tovább
|
hirdetés  hirdetés  hirdetés  |
