hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


A HIV-pozitívak transzplantálhatóságát is szabályozni kell! – Interjú dr. Langer Róberttel


A HIV-pozitívak transzplantálhatóságát is szabályozni kell! – Interjú dr. Langer Róberttel

| | |
 


Jövőre csatlakozunk az Eurotransplanthoz. Létre kell hozni addigra egy adatbázist, nemzeti transzplantációs regisztert, valamint a szakterülethez kötődő regiszterek felügyeletét. Ki kell alakítani egy adatbázist, amelyben össze lehet fogni a centrum adatokat és a donorszervek adatait – mondta dr. Langer Róbert, a Transzplantációs Szakmai Kollégium tagozatvezetője.

- Hogyan látja szakmája helyzetét?

A transzplantáció eseti finanszírozású, éppen ezért a szervátültetések nem érintettek a teljesítmény volumenkorlátban. A szervátültetések nagy részét kitevő veseátültetés alternatív költsége a dialízis, de a kezelés kezdetétől számított fél-egy év múlva olcsóbb a transzplantáció, mint a dialízis-kezelés. Nem aggódom a jövőért, a transzplantációval spórolunk – folytatta dr. Langer Róbert, a Semmelweis Egyetem Transzplantációs és Sebészeti Klinika igazgatója.

Évi kb. 450 transzplantációs műtétet végeznek az országban, és annak hozadékai még a járulékos költségek, az immunszupresszív kezelés, a kivizsgálás, utókezelés. A transzplantációs tagozatban feladatunk a szövet- és sejtátültetés kérdésköre is, és nagy felelősség, hogy azt a kérdést is megoldjuk.
A szaruhártya-átültetések, érgraftok, csontátültetések vonatkozásában, illetve a köldökzsinórvér felhasználás tekintetében nincs egységes nemzeti regiszter, pedig szabályozottan kellene ellenőrizni, hogy hány átültetés történik. Nemzetközi jelentési kötelezettségek is vannak, Magyarország évek óta nem jelent.


Langer Róbert




Magyarországon 1972-ben került sor először a szövet- és szervátültetés kérdéskörének átfogó jogi szabályozására. Ez Európában is az egyik első volt és a folyamatos módosítások révén ma is korszerű szabályozást jelent.

- Melyek a legégetőbb megoldandó feladatok?

A jelenlegi transzplantációs centrumok kapacitását kellene növelni. 1993-ban megtörtént a dializálás privatizációja, és megnövekedett a betegek száma. Míg 1988-ban 500 beteget dializáltak, napjainkban 6000 beteget, és ez a szám tovább növekszik. Zárt a kassza, ezért heroikus küzdelmet jelent a finanszírozás.

Az Eurotranszplanthoz való csatlakozás új reményt ad arra, hogy új dimenzióba kerül a szervátültetés országunkban. Ez elsősorban egy minőségi változást, esélyegyenlőséget jelent speciális betegcsoportok számára és fokozott immunológiai előnyt mindenkinek. Magyarán hosszabb ideig működhetnek majd a beültetett szervek. Természetesen azt várjuk, hogy az átültetések száma is nőni fog. A tüdő- és májátültetést illetően jelenleg is számíthatunk már külső segítségre, speciális egyezmények révén. Idén három sürgős májátültetés történt az Eurotransplant segítségével, átlagosan két napon belül itt volt a máj.

A jövő évben csatlakozunk az Eurotransplanthoz, és akkorra egy adatbázisra, gyakorlatilag nemzeti transzplantációs regiszterre van szükség, valamint a szakterülethez kötődő regiszterek felügyeletére. Ki kell alakítani egy adatbázist, amelyben össze lehetne fogni a centrumadatokat és a donorszervek adatait. Ezeknek a kompetenciaszintjét kellene meghatározni, azt, hogy ki milyen adatokhoz férhet hozzá. Az adatbázist ki akarjuk terjeszteni a szövet-és sejtátültetésre is, és tervezzük, hogy összefogunk a nephrologusokkal. Átjárható rendszernek kell lenni, biztosítani a technikai feltételeket az adatáramlás összehangolásához. Ki kell kérni a társszakmák véleményét.

Törvényi változtatásra van szükség, hogy a hazai törvények kompatibilisek legyenek az Eurotransplanttal. A szakma folyamatos változása miatt fel kell újítani a szakmai irányelveket is. Tervezetet adtunk be elképzeléseinkről, pl. arról, hogy jelenleg külföldi orvos nem vehet ki szervet, ez az Eurotransplant számára értelmezhetetlen, nincsenek határok. A régi szabályozás tarthatatlan! Azt a törvényt is módosítani kell, hogy csak érzelmi rokonnak lehet vesét adni. Annak érdekében kell megváltoztatni, hogy létre jöhessen a keresztdonáció vagy az úgynevezett dominó-transzplantáció. Aztán például új törvény kell a HIV-pozitív betegek transzplantálhatóságával kapcsolatban. Ezek a betegek eddig nem voltak transzplantálhatók, de ma már az az álláspont, ha szerológiailag negatívak, vagyis nem fertőznek, akkor lehetséges lenne az átültetés.

- Milyen javaslatai vannak a Semmelweis Tervre?

Pozitív visszajelzést kapott tavaly a szakma. Az államtitkár eljött az egyik konferenciára, ahol megfogalmazhattuk igényeinket. Valószínű ennek a következménye például, hogy szakmai kollégiumot kapott a transzplantáció. Nagy különbségek vannak az országban az ellátás terén, ezért nagy reményeket fűzök a nagytérségi ellátó központokhoz.

- Milyen munkát tervez a tagozat és a tanács tagjaival?

Szoros együttgondolkodást tervezek ennek az interdiszciplináris szakmának a jobbítása érdekében.

- Ismertetné szakmai és egyéni életútját?

A Semmelweis Egyetemen végeztem 1992-ben, 1997-ben sebészetből, 2008-ban nephrológiából tettem szakvizsgát. Németországban és Az Egyesült Államokban 3-3 évig dolgoztam a transzplantáció területén. 2003-ban PhD. fokozatot szereztem, 2009 óta igazgatója, 2010 óta professzora vagyok a Semmelweis Egyetem Transzplantációs és Sebészeti Klinikájának. Négy gyermekünk van. A családom a hobbim. Szeretek sportolni, különösen úszni, kajakozni és kerékpározni. Kedvelem a jó zenét és a jó könyveket.

2011. 06. 10.


eLitMed; Császi Erzsébet


Kapcsolódó anyagok: Hypertonia és nephrologia - 2010;14(5) A vesetranszplantáció helyzete Magyarországon, 2010




Az intézmény - összevonások is nehezítik a szervtranszplantációt




Koordinált donáció




Két élődonoros szervátültetés egy recipiensen




Hypertonia és nephrologia - 2010;14(1) Hemodializált vesebetegek transzplantációval kapcsolatos attitűdjének vizsgálata




Mi okozza az átültetett szervek kilökődését?





Az elhunyt teste nem a rokonok tulajdona





Szervadományozás – európai módra





LAM (Lege Artis Medicinæ) - 2004;14(8-9) A szervadományozással kapcsolatos lakossági vélemények Magyarországon




LAM (Lege Artis Medicinæ) - 2006;16(5) A kadáver donorokból történő szervkivétel jogi, etikai és társadalmi vonatkozásai Magyarországon












Kapcsolódó anyagok

In memoriam Dr. Hegedűs Katalin

Diabetológiai készítmény nyerte az Év Gyógyszere 2016 díjat

A cilostazol hatékony és biztonságos lehetőség a claudicatio intermittens kezelésére - A NOCLAUD vizsgálat eredményei

A rilmenidin vérnyomáscsökkentő hatása A hazai multicentrikus VERITAS vizsgálat eredményeinek értékelése

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Az elmegyógyintézet csak ürügy - Horváth Csaba rendező a Száll a kakukk fészkére című előadásról

A székesfehérvári Vörösmarty Színház az egyik legizgalmasabb vidéki színház mostanában. Kiváló társulata magas művészi igényű, markáns, merész rendezésű, mégis széles közönség számára befogadható előadásokat játszik, számos műfajban. 2016 tavaszán mutatták be a Száll a kakukk fészkére című produkciót. Az előadás rendezőjével, Horváth Csabával beszélgettünk.

Tovább


A transzgenerációs tünetekről - interjú Olga Szuligával

Néha elég csak annyi, hogy megkérdezzük, hogy az ön szülei életében mi volt akkor, amikor olyan idősek voltak, mint amilyen idős volt ön, amikor a tünetei megjelentek. Persze a kliens nem mindig tud tünetekről. Életeseményekről, furcsaságokról, viselkedésről, ismétlődő eseményekről, főleg érzésekről érdemes kérdezni.

Tovább


Őrségváltás a LAM-nál

Prof.Dr.Kiss Istvánt és Dr.Kapócs Gábort főszerkesztőket kérdeztük a 25 éves Lege Artis Medicinae (LAM) folyóirat jövőjéről.

Tovább


A hitvilág és a fogyasztás – videointerjú Antal Z. Lászlóval

Antal Z. László akadémikust a SZVT-n tartott előadását követően az emberi hitvilág és a fogyasztási mintázatok összefüggéséről kérdeztük. A kutató meglátása szerint a fogyasztói társadalom az emberkép és a hitvilág, a halálon túli történésekről alkotott kép erőteljesen összefügg.

Tovább


A HIV-pozitívak transzplantálhatóságát is szabályozni kell! – Interjú dr. Langer Róberttel