hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


A „hamburgeradó” kapcsán a finomított élelmiszerekről


A „hamburgeradó” kapcsán a finomított élelmiszerekről

| | |
 


- Nincs különbség a gyorséttermi és az otthon készített hamburger vagy bármely más étel között, ha az utóbbit iparilag feldolgozott, félkész vagy kész élelmiszerként vásároljuk meg az üzletben. Ugyanis ezek rengeteg adalékanyagot tartalmaznak – reagált dr. Benda Judit, egészség - tanácsadó, gyógyszerész, aki egészség - tanácsadói tanulmányait Németországban végezte, a Gesellschaft für Gesundheitsberatung GGB, Lahnstein, Dr. Max Otto Bruker Haus-ban. – Majd a Super size me című amerikai dokumentumfilmre hívta fel a figyelmet. Elmondta, hogy a film rendezője és egyben szereplője 30 napig kizárólag a Mc Donald s-okban kapható élelmiszereket fogyasztotta és figyelte magán a változásokat. Egy hónap alatt meghízott, megbetegedett és elment az életkedve is. Ugyanis az adalékanyagokon túl, ezen élelmiszerek alapanyagainak gyenge a minősége, és rendkívül magas a cukortartalma – indokolta a szakember.

- Az Európai Unióban engedélyezett étel adalékanyagok rövid jelöléseit E- számok formájában olvashatjuk az élelmiszereken. Nem szívesen vásárolunk olyat, amelyiken hosszú az E- lista, mert azt gondoljuk, ártalmasak. Milyen hatásai vannak a szervezetre?

- Külön-külön viszonylag ártalmatlanok vagy kevéssé ártalmasak, de együttesen felerősödik, összeszorzódik hatásuk. Megbetegíthetik a szerveket, szervrendszereket, nem csak kellemetlen közérzetet, hanem daganatos betegséget és magzatkárosodást okozhatnak. Az ipar az adalékanyagokat tudatosan keveri hozzá élelmiszereinkhez, a különböző nehézfémek, a permetező- és az ipari szermaradványok – amelyek éppúgy megtalálhatók az élelmekben – viszont a környezetszennyezés és nagyüzemi mezőgazdasági termelés elkerülhetetlen következményei. Ezek veszélyes keveréket alkotnak az adalékanyagokkal együtt.

- Mégis népszerűek, pedig veszélyeztetik az egészséget és még hizlalnak is.

Az elhízás olyan anyagcsere betegség, melynek oka, hogy táplálékunk nem tartalmazza azokat a tápanyagokat, melyekre szervezetünknek szüksége van. Sok esetben kémiailag is átalakítják iparilag feldolgozott, finomított élelmiszereinket, melyek kevés vitamint, ásványi anyagot, nyomelemet, rostot tartalmaznak. Például a pacalpörkölttől nem lehet elhízni, mert az természetes étel, de a margarin, a finomított étolaj mesterséges. Fontos, hogy ne finomított zsiradékkal főzzük, mert abból nem kapja meg szervezetünk a számára szükséges tápanyagokat. Helyettük inkább hidegen sajtolt olajat vagy házi zsírt használjunk. A sült krumpli önmagában ártalmatlan élelmiszer, s ilyen formában otthon is el tudjuk készíteni. De ha chips formájában vesszük, már adalékanyagokat is vásárolunk vele.

- Sokan nem bajlódnak a főzéssel, mondván, több időbe és pénzbe kerül, mintha készételt vennének. Nekik mit tanácsol?

- Ha összeadjuk az orvosnál és betegszabadságon töltött időt és a gyógyszerre költött pénzt, drágább, mintha természetes alapanyagokból főznénk. Egyébként sem kell minden nap háromfogásos ételt főzni, egyszerű és gyors ételeket is lehet készíteni.

- Már csecsemőkorban rászoktatják az anyák gyermekeiket a cukros teára, később az édességre, cukros üdítő italokra. Természetes, hogy sokan felnőtt korukban is rendszeres fogyasztói maradnak ezeknek. Ők milyen egészségkárosító hatásokkal számolhatnak?

- Yudkin professzor, a Londoni Egyetem Táplálkozástudományi Intézetének igazgatója mondta: „ha bármely élelmiszer csak fele annyira lenne káros, mint a cukor, már rég be lenne tiltva”. A finomított cukor semmi másból nem áll, mint a szacharóz nevű diszacharid molekulából. A cukor kulcsszereplő a táplálkozás okozta civilizációs betegségek kialakulásában. Az elhízás nagyon látványos képviselője ezeknek. De ez csak egy, a tucatnyi, a bizonyítottan táplálkozás okozta betegség közül. A szív- és érrendszeri, az anyagcsere, a mozgásrendszeri betegségek, a legtöbb allergia s számos idegrendszeri betegség többsége idesorolható. E betegségek oka, hogy az élelmiszerekben nincs elegendő tápanyag, mert az ipari feldolgozás során elvesznek. Emellett az intenzív mezőgadasági termelés, a műtrágyázás is csökkenti tápértéküket, melyet a következő táblázat is jól szemléltet:

A trágyázás okozta különbségek minőségi mutatóinak változása a zöldségeknél, komposztált illetve trágyázott területeken a műtrágyázott területen termeltekkel szemben, 12 éves átlagban:

Szárazanyag-tartalom + 23 %
Fehérje tartalom + 18 %
C vitamin tartalom + 28 %
Cukor tartalom + 19 %
Methionin + 23 %
Kálium + 18 %
Calcium + 10 %
Foszfor + 13 %
Vas, magnézium + 77 %

Friss súly – 24 %
Nitrát – 93 %
Szabad aminosavak – 42 %
Nátrium – 12 %


(Forrás: Manfred Hoffmann, Lebensmittelqualität)

A föld kizsákmányolása miatt kevés a növények és áttételesen a növényekkel táplálkozó állatok húsának ásványi anyag és vitamintartalma. A nagyüzemi gazdálkodásban az állatok húsa nem elsősorban a tápanyaghiánytól rossz minőségű, hanem a gyorsított hizlalástól. Attól válik vizessé és ízetlenné húsuk. Visszatérve a cukorra, az ugyanúgy függőséget okoz, mint bármelyik függőséget okozó szer. Magyarországon fejenként évente 40-60 kilogramm cukrot fogyasztunk. Fogyasztásakor felszalad a vércukorszint, majd rövid időn belül leesik és mivel a szervezet újra fel akarja pumpálni a vércukorszintet, újra édeset kívánunk. Ezért fel-le ingázik vércukorszintünk.

- Milyen alternatívát ajánl az iparilag feldolgozott élelmiszerek fogyasztása helyett?

- Térjünk vissza dédapáink táplálkozásformájához, a teljes értékű táplálkozáshoz, amelyből hiányoztak az iparilag feldolgozott élelmiszerek és a nyersanyagokat természetes formájukban készítették el. Így cukor helyett az évezredek óta létező természetes édesítőszereket, a mézet, a friss és szárított gyümölcsöket, az iparilag előállított zsiradékok helyett a hidegen sajtolt olajokat és vajat, a finomított lisztek helyett (legyen az búza, rozs, vagy akár tönköly) pedig teljes őrlésű lisztet használtak. Ez a táplálkozásforma sem időráfordításában, sem árában nem tér el lényegesen a mai magyar konyhától, hiszen csak az alapanyagokat kell kicserélnünk a teljes értékű változatokra. Ez biztosítja egészségünk megőrzését, illetve sok esetben visszanyerését. Az emberiség évezredeken át így étkezett és ismeretlenek voltak mai civilizációs betegségeink.

- Mi a kormány felelőssége az élelmiszerek összetevőivel kapcsolatban?

- „ Nagy a mindenkori kormányok felelőssége, de nem csak Magyarország dönti el, hogy mi kerülhet az élelmiszerekbe, hanem az Európai Unió illetve az ENSZ Codex Alimentarius nevet viselő bizottsága. Mivel azonban ebben a két döntéshozó fórumban az élelmiszeripar és a vegyipar emberei is bent ülnek tanácsadóként, tulajdonképpen világos, hogy nem a polgárok, hanem az ipar érdekeit fogják képviselni. A rendeletek a cigaretta, az alkohol, a gyorséttermi ételek megadóztatásáról azt a látszatot keltik, mintha a kormány törődne a lakosság egészségével. Pedig ez nem oldja meg a problémát. Ma ez emberek életük egyharmadát betegen töltik, orvoshoz járnak, gyógyszereken élnek. Minden második ember valamilyen daganatos betegségben szenved s minden negyedik belehal betegségébe. Természetesen ezt nem lehet csak a táplálkozásra fogni, közrejátszanak a környezeti hatások is. Ha kiiktatjuk az iparilag feldolgozott élelmiszereket étrendünkből, már nagy lépést tettünk egészségünkért” – foglalta össze a szakember.

eLitMed.hu, Császi Erzsébet


Kapcsolódó anyagok

Kollegiális Vezetés -- az új Háziorvosi Szakfelügyelői Rendszer

Tízpárti egészségügyi vállalás született Magyarországon

Hozzászólások:

1.,   Kelemen Judit mondta   2011. Június 23., Csütörtök 16:11:14
Ez a cikk sajnálatos módon számos tárgyi tévedést tartalmaz.
A teljesség igénye nélkül: " a pacalpörkölttől nem lehet elhízni, mert az természetes étel, de a margarin, a finomított étolaj mesterséges" továbbá: "A sült krumpli önmagában ártalmatlan élelmiszer, s ilyen formában otthon is el tudjuk készíteni. De ha chips formájában vesszük, már adalékanyagokat is vásárolunk vele"
Tisztázzuk: elhízni akkor lehet, ha több kalóriát viszünk be a szervezetbe (tartósan), mint amennyit leadunk. E tekintetben sem a sült krumpli, sem a pacal nem ártalmatlan (persze nem is ártalmas), minden a mennyiségtől függ. Ha több sült krumplit és pacalt eszünk, mint amennyi a szükségletünk, bizony el fogunk hízni, akármilyen természetes volt, amit megettünk.
Az adalékanyagok (többnyire) önmagukban nem hizlalnak, hanem az adott termék állagát, konzisztenciáját, eltarthatóságát stb. stb. befolyásolják.
A cukorról azt állítani, hogy ugyanúgy függőséget okoz, mint "bármelyik függőséget okozó szer" pedig végképp káros és nevetséges.
Nem szeretném egyenként cáfolni a tudománytalan és népszerűség-hajhászó mondanivalót. Összességében nagyon károsnak tartom azonban, hogy megalapozatlan, ellenőrizetlen információk kikerülnek, publikussá válnak, és növelik a tájékozatlanságot, a tévhiteket ezen a területen. Valóban nagyon fontos lenne felhívni a figyelmet az egészséges táplálkozásra, az elhízás számos veszélyére és így tovább (ahogy ezt számos hiteles forrásból megszerezhetjük). Ezt a módot azonban nem tudom támogatni!

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Nobel-díj - Závodszky Péter: a krio-elektronmikroszkópia az utóbbi évek egyik legnagyobb metodikai áttörése

Az utóbbi évek egyik legnagyobb módszertani áttörésének nevezte a krio-elektronmikroszkópiát Závodszky Péter. Ez a technikai eszköz lehetővé teszi, hogy az élettudomány "eddig fel sem tett kérdésekre" is válaszokat keressen - mondta biofizikus az MTI-nek az után, hogy Stockholmban szerdán bejelentették, a biomolekuláris kutatásokban, a biomolekuláris struktúrák nagyfelbontású vizsgálata során alkalmazott módszer kidolgozásáért ítélték oda az idei kémiai Nobel-díjat.

Tovább


A 3D-nyomtatás orvosi felhasználásáról tanácskoznak Pécsen

A háromdimenziós nyomtatással előállított protézisek, a személyre szabott medicina, a szövetnyomtatás és a rehabilitációs robotika témaköreit is felöleli a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai János Kutatóközpontjában csütörtökön kezdődő interdiszciplinális konferencia.

Tovább


Gének, etikák, génetikák

A minket körülvevő valóságnak kétféle megközelítése, leírása létezik egymás mellett: egy természettudományos, amelyben a számok, a függvények, a kiszámíthatóság, az ellenőrizhetőség, az igazolhatóság a fő szempontok, és egy humán, művészeti, amelyben a nyelvi megragadhatóság, a többszólamúság, az időbeli változékonyság, a képzelőerő domináns szerepe, a művészeti szabadság a meghatározó jellemzők.

Tovább


Növénybiológus és kutatóorvos kapta A nőkért és a tudományért díjat

Két kutató vehette át a Magyar Tudományos Akadémián az UNESCO A nőkért és a tudományért elnevezésű pénzdíjas elismerését, amely fiatal nőket ösztönöz tudományos munkájukban. A díjat Tóth Szilvia Zita növénybiológusnak és Wohner Nikolett kutatóorvosnak ítélte az akadémikusokból álló zsűri.

Tovább


A „hamburgeradó” kapcsán a finomított élelmiszerekről