hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


A gyógyszergyártóknak a megszorításokra adott javaslatai


A gyógyszergyártóknak a megszorításokra adott javaslatai

| | |
 


A kormány behívta az összes Magyarországon jelen lévő gyógyszergyártó cég képviseletét, a gyógyszer nagykereskedők egyesületeit, az egészségügyi szakmai kamarákat és a betegszervezeteket és ismertette, milyen elvonásokat léptet hatályba a gyógyszergyártó cégek felé. Majd néhány nap határidőt kaptak a behívottak, hogy reagáljanak a kormányzati tervekre, dolgozzák ki elképzeléseiket. A gyógyszergyártó cégek képviselőit kértük, mondják el javaslataikat, melyeket a megszorításokra dolgoztak ki.

A strukturális átalakítás irányába haladnak a kormány elképzelései, szemben a hatósági árcsökkentéssel. Az irány mindenképp jó, hiszen a hatósági árcsökkentés ellátási nehézségeket okozhatna, parallel kereskedelem indulna el. Nem a fűnyíró elvnek, a minden gyártót érintő átalakításnak kellene megvalósulnia, hanem a strukturális átalakításnak – mondta Dávid Tamás, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének igazgatóhelyettese. – Az orvoslátogatógatónkénti 5 millió forintos befizetés 10 millió forintra történő emelése rendkívül magas. Ez az orvoslátogatók elbocsájtását vonhatja maga után, tovább rontva a hazai foglalkoztatási viszonyokat. A gyártók befizetései már így is rendkívül magasak, 2010-ben a gyógyszerkassza egyhetedét a cégek fizették be. A kormány álláspontja szerint a megszorítást az indokolja, hogy a GDP arányában sokat költ az állam gyógyszerre. Ennek oka azonban nem a magas gyógyszerköltés, hanem az alacsony GDP. A gyártói befizetésekkel csökkentett egy főre jutó gyógyszertámogatás tekintetében hazánk már most is Szlovákia, Csehország vagy Szlovénia mögött áll. A hatósági árcsökkentés gyakorlati megvalósíthatóságát az akadályozza, hogy amennyiben a magyar ár a nemzetközi listaár alá csökkenne, úgy a gyártók kénytelenek lennének kivonni a TB támogatásból a termékeiket. Ebből adódóan a kormányzat a szerkezeti reformok mellett 12 százalékról 18 százalékra kívánja növelni a gyógyszeripart sújtó extra adót, illetve megduplázná az orvoslátogatói díjat.


Dávid Tamás




- A 12 százalékos befizetési kötelezettség 18 százalékosra tervezett emelése hogyan érinti a gyártókat?

Igen súlyosan érintené a gyártókat, hiszen a gyógyszeripart sújtó extra adók és befizetések mértéke már most is messze meghaladja a többi iparágat sújtó extra adókét. Ugyanakkor ismerve hazánk pénzügyi helyzetét, az Innovatív Gyártók Egyesülete azon az állásponton van, hogy átmeneti jelleggel – maximum 1-2 éves időtartamra – tudomásul veszi az adóemelés szükségességét, melyet törvényi szinten kell rögzíteni. Ennek elmaradása, azaz az extrém mértékű adóterhelés korlátlan időre történő bevezetése a hatósági árcsökkentéshez hasonlóan szintén a gyártók kivonulásához vezethetne.

- Tisztában vannak-e azzal, hogy melyik betegségcsoportban mennyi betegnek kell gyógyszert gyártaniuk?

A támogatásvolumen szerződések újrakötése esetén elvárásunk, hogy valós adatokon alapuljanak. Ezen szerződések fő típusának értelmében - amennyiben az éves gyógyszerfogyasztás meghaladja a valós betegszámmal indokolható értéket – úgy a gyártók a túlköltést visszafizetik az Egészségbiztosítási Alapba. Ennek célja a promóció visszaszorítása. Ezzel szemben mi úgy látjuk, hogy mivel a támogatásvolumen-szerződéseket zömében a nagy értékű, súlyos, életveszélyes betegségek kezelésére szolgáló készítményekre köti az OEP, így a promóciónak csak igen korlátozott jelentősége van. Nem valószínű, hogy bárki alávetné magát egy kemoterápiás kezelésnek, ha nem szenved ilyen jellegű betegségben. Ennek alapján a kérésünk az, hogy az OEP a valós, az orvosszakma és a gyártók által is elfogadhatónak tartott betegszám alapján kösse meg ezeket a szerződéseket, és ennek túllépése esetén a gyártónak legyen joga megfontolni a további kiszállítást.

- Mi a véleményük a gyártók generikus ösztönzéséről?

Egyet értünk a generikus programmal, de nem kaptunk pontos információkat. Véleményünk szerint az innovatív gyógyszer szabadalmának lejártát követően az azonos hatóanyagtartalmú generikus készítményekből létrehozott fix támogatású csoportok referencia terméke nem élvez megfelelő piaci előnyöket, így a generikus termékek forgalmazói sem érdekeltek abban, hogy árcsökkentéssel referencia termékké váljanak. A licit elve korlátozott feltételekkel elfogadható, azonban garantálni kell, hogy mindig több választható termék maradjon a piacon, ugyanis ennek hiányában egy egyszerű gyártási probléma is országos hiányt okozhatna Magyarországon. Fontosnak tartjuk még azt is, hogy az árcsökkentés szerződés keretében történő visszafizetéssel kompenzálható legyen, így azok a termékek is lehetőséget kapnának, melyek esetén a gyártó nemzetközi árpolitikája nem teszi lehetővé az árcsökkentést.

- Nagyértékű terápiák esetén az eredményesség, tehát a beteg javulása mentén biztosítana támogatást az OEP. Hogyan lehetne követni a beteg egészségi állapotát?

Betegregisztereket kellene létrehozni, hogy követhető legyen, hatott-e a gyógyszer a betegre, javult-e az állapota, meggyógyult-e. Az OEP adatbázisaiból már most is megállapítható, hogy melyik orvos milyen gyógyszert írt ki a betegnek, azt mikor váltották ki, mikor feküdt be a beteg a kórházba és milyen betegséggel, stb. az viszont nem ismert, hogy eredményes volt-e a kezelés, hogyan változtak a laboratóriumi paraméterek, vagy az egyéb diagnosztikus eljárásokkal kapott eredmények. Természetesen ezek ismeretében azt is tisztázni kell majd, hogy a terápia esetleges eredménytelenségének mi volt az oka - a gyógyszer nem volt elég hatásos, a betegegyüttműködés terén voltak hiányosságok, vagy a beteg a rendelkezésre álló adatok alapján nem is lett volna bevonható a kezelésbe?

- A nemzetközi gyógyszer árakat szándékozik vizsgálni a kormány, összehasonlítani a hazai árakkal.

Nem értünk egyet azzal, hogy az egyéb költségcsökkentő intézkedésekkel érintett termékkör kimaradjon a nemzetközi referenciaárazásból. Ha ilyen intézkedést akar bevezetni a kormányzat, akkor nem diszkriminálhat egyetlen termékcsoportot sem, annak minden gyógyszerre egyformán érvényesnek kell lennie. Ugyanakkor külön hangsúlyt kell fektetni arra, hogy csak az azonos szabadalmi státuszú termékek árai kerüljenek összehasonlításra. Előfordulhat, hogy valamelyik európai országban hamarabb jár le az innovatív gyógyszer szabadalma, mint itthon, s ebben az esetben olcsóbb lehet a külföldi. Itthon ugyanakkor a nemzetközi árszabály miatt nem tudná csökkenteni terméke árát a gyártó, így adott esetben a támogatásból való kivonásra kényszerülhetne. Tenné ezt úgy, hogy a szabadalmi oltalom lejártáig nem lehet forgalomba hozni Magyarországon az utángyártott generikumot sem, tehát a nem megfelelő módon bevezetett nemzetközi árösszehasonlítás átmeneti gyógyszerhiányt eredményezhet.

- Napirenden tartaná a kormány a hatósági ár bevezetésének lehetőségét.

A hatósági ár minden formáját elutasítjuk, nem tartjuk elképzelhetőnek, hogy csökkenjen a termelői ár, mert ez a többi ország árképzésre is hatással lenne, ebből adódóan a gyártók itthon a termékeik TB támogatásból való kivonására kényszerülnének.

- Mi a véleményük a válságadóról?

Nem javasoljuk a további válságadót. A MAGYOSZ kezdeményezéséhez közel sem tudna minden cég csatlakozni, hiszen az extra adók és befizetések mértéke az összes hazai ágazat közül már most is a gyógyszeriparban messze a legmagasabb, ebben az évben már közel 70 milliárd forinttal fogják refinanszírozni a gyártók az Egészségbiztosítási Alapot. A tervezett megszorítások miatt a jövő évi gyógyszerkasszából csaknem minden harmadik forintot a gyártók fognak fizetni, s ez a teher tovább már nem növelhető. Az egészségügyi dolgozók bérének emelése csak hosszú távon fenntartható intézkedéssel, az egészségügyi ellátórendszer egészét érintő szerkezeti reformokkal valósítható meg. A gyártói befizetés pedig nem ilyen. Az eddigi extra adón felül idén 25 milliárd forint többletet ró az állam a gyártókra, s ezen felül a MAGYOSZ által javasolt 5 százalékos adó néhány cég számára talán még kivitelezhető is lett volna, de jövőre már 83 milliárd forintot, azt követően pedig 120 milliárd forintot kíván elvonni az állam a gyógyszerkasszából, melynek nyomasztóan nagy részét a gyártókkal kívánják megfizettetni. Ilyen körülmények között az egészségügyi dolgozók béremelése – bármennyire is nemes volt a cél - csak néhány hónapig lett volna finanszírozható.

A Széll Kálmán Tervben leírtak szerint a gyógyszerkasszában elérni kívánt megtakarítás mértékét 2012 és 2013 vonatkozásában súlyosan eltúlzottnak, a betegellátás és a gyógyszerellátás biztonságát veszélyeztetőnek tartja a Generikus Gyógyszergyártók és Forgalmazók Magyarországi Érdekvédelmi Egyesülete. Mint képviselőjük elmondta, ez nem valósítható meg a támogatási kulcsok csökkentése, a betegterhek nagymértékű növekedése nélkül.

Valódi megtakarítást a generikus penetráció ösztönzésével érhetne el a kormány. A magasan, 80, 90, 100 százalékosan támogatott termékeknél nagy a támogatáskiáramlás, itt a térítési díjak viszonylag alacsonyak és nem beszélhetünk az orvosok és a betegek árérzékenységéről. Ellenben valódi árverseny esetén a beteg is érdekelt abban, hogy az azonos terápiát biztosító, azonos minőségű, de legolcsóbb gyógyszert kapja meg. Ez szolgálná a generikus gyógyszerek forgalmának növekedését – mondta az egyesület képviselője, Brázay André. – Jelenleg fogalmazhatunk úgy, hogy a patikus és az orvos is ellenérdekelt abban, hogy a legolcsóbb gyógyszert adja, ezért ezen a helyzeten változtatni kell. A kormány, ha valóban elkötelezte magát a generikus program mellett, akkor biztosítania kell az ennek megfelelő szabályozási környezetet és az orvoslátogatók pozitív szerepét ennek megfelelően kellene megítélnie. Nem értünk tehát egyet az orvoslátogatói díj emelésével, többek között amiatt sem, mert a generikus penetrációt csökkentené és ez az intézkedés leépítéseket fog eredményezni.


Brazay Andre




- Mit javasolnak a befizetési kötelezettség kiváltására?

A gyógyszeripar már 2003 óta fizet extra adót. A 12 százalékos befizetési kötelezettség 18 százalékosra emelése kapcsán a 12 százalékosnak is ideiglenesnek kellett volna lenni, s most egy tollvonással 18-ra emelik. A gyógyszercégek tervezett költségvetése sem tud egyik napról a másikra ilyen típusú adminisztratív intézkedéseknek eleget tenni. Az is baj, hogy a kormány összehasonlítja a hazai árakat a külföldi árakkal, de a rárakodó adóterheket már nem veszik figyelembe. Így ennek nincs értelme. Inkább legyen valódi verseny, melyben a generikusok jó minőséggel és árral tudnának versenyezni.

- Van értéke a betegek számára a gyógyszereknek?

A krónikus betegségekre adott gyógyszereknek viszonylag alacsony a térítési díja s a betegek sok esetben nem követik az előírt terápiát. Számos gyógyszernek túlságosan alacsony a térítési díja és így nem érzékelik az orvosok, hogy miért kell a legolcsóbbat felírni. Például, a koleszterinszint csökkentő gyógyszerek támogatását mérsékelni akarják, és egy molekulával megoldani az összes beteg problémáját. A terápiás hatékonyság betegenként különbözhet. Az orvos kezéből ilyen módon kivenni a gyógyszer megválasztásának lehetőségét nem lenne szabad. Még az is lehet, ha kisebb támogatású a gyógyszer, és a beteg többet fizet érte, jobban tudatosul benne és rendszeresen be is szedi, figyel az életmódjára, diétázik, ahogy az orvos előírja neki.

Magas, illetve emelt támogatás van a nagyértékű terápiákra, melyeket megszoktak az orvosok és nem mindig vállalják az alternatív olcsóbb generikus megoldásokat. Pl. a daganatos betegségekre írt készítményeket ingyen kell adni a betegeknek s az orvost irányítani kellene a már itt is elérhető generikus készítmények felírása felé. Az originális készítményeket adják és nem próbálják ki a generikust, pedig azonos értékűek. Mindenképpen ösztönöznie kellene a kormánynak az orvost a generikus készítmények használatára itt is.
Nem értünk egyet azzal a kormányzati megállapítással, hogy a generikus gyógyszerárak a legmagasabbak a régióban. IMS összehasonlítás szerint regionálisan a legalacsonyabbak között vannak.

- Segítene a hatósági ár bevezetése?

Egyáltalán nem segítene, nem támogatjuk a generikus termékekkel már versengő piacon. A generikus termékek esetében egy drasztikus „fűnyíró elvű” árcsökkentés tönkretenné a gyógyszer kiskereskedelem 25-30 százalékát, a nagykereskedőket pedig 10-15 százalékos teljesítménycsökkentésre kényszerítené. Sok generikus gyártót tönkretenne, és meg jobban elriasztana bármilyen új szereplőt a piacról.

- Érdemes a referencia árat más országok áraival összehasonlítani?

A kormány referencia árakat akar számolni a környező országok áraiból, de ez nem jó megoldás, mert nem ismert, hogyan épül fel más országok árstruktúrája. Az új gyógyszerek szabadalmának lejáratakor legutóbb olyan árerózió következett be, hogy 60-70 százalékkal csökkentek az árak. Minden ilyen esetben elindult a verseny, és amikor érezhető a különbség, az orvos és a beteg az olcsóbb gyógyszert keresi. De itt ismét hangsúlyozni kell, hogy amíg az orvosok, a gyógyszerészek és a betegek sem igazán érdekeltek a generikusok tekintetében, vagyis a térítési díjon nem érzékelhető differencia és kár éri a patikust, addig nem következik be változás.

- Az eredményalapú támogatásnak megvannak a feltételei?
Nincsenek, s meg kellene teremteni például az információs rendszert, hogy lehessen követni a beteget és mérni a beteg állapotának változását.

A gyógyszeripar – mind az originális, mind a generikus gyártók – éves szinten 100-120 milliárd forint értékben járul hozzá az ellátórendszer működéséhez, a kórházi gyógyszerellátás biztosítása (rabattok, adománygyógyszerek), a kórházi adósságállomány finanszírozása, klinikai vizsgálatok, valamint az orvosok továbbképzése révén. Ez ugyanakkora összeg, mint amit a Széll Kálmán Terv most ki akar vonni a gyógyszertámogatásból. Az ily módokon az egészségügybe fektetett összegek nem korrupciót vagy piacbefolyásolást jelentenek, hanem olyan feladatok finanszírozását, amelyeket az államnak kellene ellátnia.

Leadta véleményét a kormányzatnak a gyógyszerkasszát érintő megszorításokról a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetsége (MAGYOSZ). A szövetség abban bízik, hogy további egyeztetések következnek.

Egyik javaslatukat, miszerint 5 százalékkal csökkentsék a termelői áron számított támogatói forgalmat, s az így keletkezett 25 milliárd forintot az orvosok és a szakdolgozók bérezésére fordítsák, elvette a kormány. Az adósságtörlesztés bír prioritással és utána a bérrendezés a kormány tájékoztatása szerint– ismertette Bogsch Erik, a MAGYOSZ elnöke.


Bogsch Erik





Hozzátette, további javaslataikra várják a kormányzat válaszait. A MAGYOSZ részéről csak olyan megoldás fogadható el, amely a Széll Kálmán Tervben megfogalmazott elsőbbség mellett a GDP növekedését eredményezi. Remélik, hogy a beruházás, a foglalkoztatottság és a kutatás-fejlesztés terén megfogalmazott javaslataikat elfogadja a kormány, mely az adósság rendezést és a GDP növekedést is figyelembe veszi.
2011. 04. 19.

eLitMed; Császi Erzsébet


Kapcsolódó anyagok: Fűnyíróelv helyett ésszerűsítést vár a gyógyszeripar







Kapcsolódó anyagok

Twitter használatába a gyógyszerészi oktatás

Dénes Tamás: El kell döntenünk, mennyire fontos a magyar társadalomnak az egészségügy

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Az elmegyógyintézet csak ürügy - Horváth Csaba rendező a Száll a kakukk fészkére című előadásról

A székesfehérvári Vörösmarty Színház az egyik legizgalmasabb vidéki színház mostanában. Kiváló társulata magas művészi igényű, markáns, merész rendezésű, mégis széles közönség számára befogadható előadásokat játszik, számos műfajban. 2016 tavaszán mutatták be a Száll a kakukk fészkére című produkciót. Az előadás rendezőjével, Horváth Csabával beszélgettünk.

Tovább


A transzgenerációs tünetekről - interjú Olga Szuligával

Néha elég csak annyi, hogy megkérdezzük, hogy az ön szülei életében mi volt akkor, amikor olyan idősek voltak, mint amilyen idős volt ön, amikor a tünetei megjelentek. Persze a kliens nem mindig tud tünetekről. Életeseményekről, furcsaságokról, viselkedésről, ismétlődő eseményekről, főleg érzésekről érdemes kérdezni.

Tovább


Őrségváltás a LAM-nál

Prof.Dr.Kiss Istvánt és Dr.Kapócs Gábort főszerkesztőket kérdeztük a 25 éves Lege Artis Medicinae (LAM) folyóirat jövőjéről.

Tovább


A hitvilág és a fogyasztás – videointerjú Antal Z. Lászlóval

Antal Z. László akadémikust a SZVT-n tartott előadását követően az emberi hitvilág és a fogyasztási mintázatok összefüggéséről kérdeztük. A kutató meglátása szerint a fogyasztói társadalom az emberkép és a hitvilág, a halálon túli történésekről alkotott kép erőteljesen összefügg.

Tovább


A gyógyszergyártóknak a megszorításokra adott javaslatai