hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Ígéretek, remények és a valóság


 Ígéretek, remények és a valóság

| |
 

– Az elhízás világszerte és hazánkban is igen nagy méreteket öltött. Egész iparág szerveződött a lefogyás eszközeinek és körülményeinek szolgálatára. Milyen szerepet töltenek be ebben a folyamatban az étrendkiegészítők?

– Mai ismereteink szerint az étrendkiegészítők önmagukban, a táplálkozási szokások és a fizikai aktivitás megváltoztatása nélkül nem eredményeznek tartós és gyors fogyást. Elképzelhető, hogy bizonyos hatóanyagok különböző mechanizmusokon keresztül hozzájárulhatnak, illetve elősegíthetik csökkent energiatartalmú étrend és megfelelő fizikai aktivitással kiegészített életmód mellett a testtömegcsökkenést, de erre sincs túl sok tudományos bizonyíték.

– Várható-e valóban gyors fogyás ezektől a szerektől?

– A rendelkezésünkre álló tudományos adatok szerint az étrend-kiegészítők önmagukban, az életmód, a táplálkozási szokások és a fizikai aktivitás megváltoztatása nélkül nem eredményeznek tartós és gyors fogyást.

– Ön szerint milyen tendenciák figyelhetők meg Magyarországon a fogyókúraipar terén?

– A fogyókúra jelenleg nagy divat, aminek tulajdonképpen van is létjogosultsága, hiszen az OÉTI legutóbbi országos reprezentatív táplálkozási felmérései alapján világosan látszik, hogy a hazai felnőtt lakosság jelentős része túlsúllyal, vagy elhízással küzd (erről bővebben olvashatunk az OÉTI weboldalán: http://www.oeti.hu/?m1id=16&m2id=169).

A felnőtt magyar lakosság közel kétharmada (61,8%) a testtömeg-index alapján túlsúlyos vagy elhízott. A BMI átlaga a felnőtt lakosságnál 27,3 kg/m2, melynek alapján a lakosság a túlsúlyos kategóriába tartozik. Minden harmadik felnőtt túlsúlyos és további 28,5% elhízott. Soványnak a felnőtt lakosság mindössze 1,8%-a mondható. Férfiaknál (63%) és nőknél (61%) közel azonos volt a túlsúly és elhízás együttes előfordulási aránya.

Ugyanakkor a fogyókúraipar igyekszik a lehető legegyszerűbb megoldásokat kínálni a fogyókúrázni vágyóknak, az éhezés nélküli étkezéstől a fizikai aktivitástól mentes mozgásig. Ugyanakkor nem kétséges, hogy az ideális testtömeg elérésének legfontosabb alappillére az energiafelvétel és -leadás közötti egyensúly helyreállítása. Ez pedig nem megy máshogy, csak kisebb energia-bevitellel és nagyobb fizikai aktivitással. Az elhízott, vagy túlsúlyos állapotból ideális testtömeget nem lehet elérni fotelban ülve, zsíros kenyeret eszegetve, és csodapirulákat kapkodva.

– Az EU-szabályozás milyen szinten érvényesül e termékeknél hazánkban?

– Egyrészt, lehetőség van piacra helyezni ún. testtömegcsökkentés céljára szolgáló, csökkentett energiatartalmú különleges táplálkozási célú élelmiszereket, melyek összetételét, forgalmazásának feltételeit a 27/2004. (IV. 24.) ESzCsM rendelet szabályozza, és ez harmonizál a vonatkozó EU rendelettel. A csökkentett energiatartalmú élelmiszerek lehetnek a teljes napi étrend helyettesítésére szolgáló termékek, illetve a napi étrend egy részét, egy vagy több étkezés helyettesítését szolgáló termékek.

Ez a termékspecifikus rendelet és a hozzá tartozó, a különleges táplálkozási célú élelmiszerekről szóló 36/2004. (IV. 26.) ESZCSM keretrendelet pontosan szabályozza, hogy milyen anyagok használhatók fel a termék előállítása során, milyen tápanyag-tartalommal kell rendelkezniük és mit kell, és mit tilos a termékek címkéjén feltüntetni.

-Milyen szabályozás alatt állnak a testtömegcsökkentést célzó élelmiszerek?

- A különleges élelmiszer, így a testtömeg-csökkentés céljára szolgáló, csökkentett energiatartalmú élelmiszer gyártása során is az összetevők felhasználása csak olyan módon történhet, hogy az biztonságos terméket eredményezzen, és az általánosan elfogadott tudományos ismeretek alapján kielégítse azon személyek táplálkozási igényét, akik részére a terméket előállítják.

Ez azt jelenti, hogy a termék összetételét úgy kell kialakítani, hogy az valóban csökkentett energiatartalmú legyen, és hozzájáruljon a testtömeg-csökkentő étrend, életmód eredményességéhez. Fontos azonban, hogy a csökkentett energiatartalmú élelmiszer jelölése, reklámozása és megjelenítése semmilyen módon nem utalhat a használata révén elérhető testtömeg-csökkenés mértékére, éhségérzet-csökkenésre vagy jóllakottság érzés fokozódásra. E termékeket jelenleg nem kell intézetünknél bejelenteni. 2004-et megelőzően, az étrend-kiegészítőkhöz hasonlóan, ezek forgalmazása is OÉTI engedélyhez volt kötve. Így nincs információnk arról, milyen és hány termék van a piacon.

Az étrend-kiegészítők azonban piacra kerülhetnek előzetes engedélyezés nélkül, a terméket csak be kell jelenteni intézetünknél. A termék hatásosságának kötelező bizonyítását a vonatkozó 37/2004. (IV. 26.) ESZCSM rendelet nem írja elő, tehát piacra helyezhető akkor is, ha nem igazolt, hogy hatásos lenne például a testtömeg-csökkenésben. Ugyanakkor a terméken olyan állítás, reklám, vagy bármi más kommunikáció, ami kapcsolódik az egészséghez, így akár az egészséges testsúly eléréséhez, vagy megtartásához, kizárólag abban az esetben alkalmazható, ha ez tudományos vizsgálatokkal alá van támasztva.

Ezt pedig az élelmiszereken megjeleníthető, tápanyagösszetételre és egészségre vonatkozó állításokról szóló 1924/2006/EK rendelet határozza meg, és szabályozza, meglehetősen szigorúan. E rendelet szigorúan tiltja olyan állítások alkalmazását, melyek a testtömegcsökkenés mértékére vagy ütemére utalnak, tehát azok a reklámok, melyek szerint az adott terméktől x nap alatt 2 kilót fogyunk, nemcsak, hogy nem igazak, de súlyosan sértik a hivatkozott rendelet előírását.

A rendeletből tehát egyértelműen következik, hogy komoly tudományos háttérrel kell rendelkeznie egy adott összetevőnek, vagy konkrét élelmiszernek ahhoz, hogy testtömeg-csökkentéssel kapcsolatos állítást lehessen vele kapcsolatban alkalmazni.

– Az EU-csatlakozás óta eltelt hat évben hányféle termékkel került kapcsolatba az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet?

– Az elmúlt hat évben összességében több mint 6400 étrend-kiegészítőt jelentettek be intézetünknél. Ennek kb. 10 %-a hozható összefüggésbe a testtömeg-csökkenéssel, mintegy 620-650 esetben a termék nevében, vagy a címkén megjelenő információ, ill. bizonyos összetevők jelenléte miatt feltételezhető, hogy ezen a területen javasolja a gyártó a termék alkalmazását.

– Biokémiai mechanizmusuk alapján hogyan lehetne csoportosítani e termékeket?

- Az alábbi feltételezett hatásmechanizmusok jelentek meg a szakirodalomban:
Energiafelhasználás fokozása, pl. koffein, a szénhidrát metabolizmus módosítása, pl. króm, teltségérzés növelése, pl. guar, psyllium, zsírszintézis csökkentése, pl. karnitin, hidroxi-citromsav, étrendi zsír felszívódásának gátlása, pl. kitozán, fokozott vizelet-kiválasztás, pl. gyermekláncfű, tápanyagok fokozott emésztése, pl. papain, bromelain.
Ez a csoportosítás az elméleti elveken alapszik, de a konkrét hatásmechanizmusok nem, vagy nem kellő mértékben igazoltak.

– Áll-e a termékek mögött tudományos igényességgel kivitelezett klinikai vizsgálat?

– Nem kétséges, hogy vannak ígéretes vizsgálati eredmények, de a felhasznált aktív hatóanyagok döntő hányadának hatásossága, humán klinikai vizsgálatokban nem bizonyított. A korábban említett 1924/2006/EK rendelet szerint a tagállamoknak 2008. januárjáig össze kellett gyűjteniük, és el kellett küldeniük az Európai Bizottsághoz a területükön alkalmazott egészségre vonatozó állításokat, ill. az azokat alátámasztó tudományos adatokat. A 27 tagállamból összesen több mint 4200 tétel került el a Bizottsághoz.
Ennek kb. 4%-a hozható összefüggésbe a testtömeg-csökkenéssel, számos összetevő kapcsán, pl. algák, moszatok, növényi rostok, gyógynövények (Fraxinus excelsior - kőrisfa, Ilex paraguariensis – maté tea, Cissus quadrangularis, Gymnema sylvestre), egyéb hatóanyagok. Tudományos szempontból az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) értékeli a beadott anyagokat, azaz megállapítja, hogy van-e összefüggés az adott összetevő és az egészség között, és hogy az összefüggés tudományosan igazolt-e.

Az EFSA több szakmai állásfoglalást is kiadott már a benyújtott állításokkal összefüggésben. Ezek között számos volt olyan, amely a testtömeg-csökkenéssel függ össze, pl. barna alga, guar gumi, α-liponsav α-ciklodextrin β-glukán, mezei zsúrló, magas kőris, Caralluma fimbriata, és valamennyivel kapcsolatban megállapította, hogy tudományosan nem igazolt az anyag (összetevő) és a testtömeg-csökkenés közötti összefüggés. Tény, hogy számos benyújtott állítást még nem vizsgált meg az EFSA, de az eddigi tapasztalatok alapján a jövőben sem várható túl sok pozitív állásfoglalás.
Azt gondolom, ezek az adatok is azt jelzik, hogy nagyon gyenge lábakon állnak a tudományos igazolások, és sokkal több, megfelelő minőségű, tudományosan megtervezett és jól dokumentált randomizált, kontrollált klinikai vizsgálat szükséges ahhoz, hogy ajánlani lehessen az étrend-kiegészítőket a testtömeg-csökkentésben.
Így jelenleg a kiegyensúlyozott étrendnek és a fizikai aktivitásban gazdag életmódnak nincs igazi alternatívája az egészséges testtömeg elérésében és megtartásában.

- Köszönöm az interjút.

Nagy Zsuzsanna


Kapcsolódó anyagok

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Az elmegyógyintézet csak ürügy - Horváth Csaba rendező a Száll a kakukk fészkére című előadásról

A székesfehérvári Vörösmarty Színház az egyik legizgalmasabb vidéki színház mostanában. Kiváló társulata magas művészi igényű, markáns, merész rendezésű, mégis széles közönség számára befogadható előadásokat játszik, számos műfajban. 2016 tavaszán mutatták be a Száll a kakukk fészkére című produkciót. Az előadás rendezőjével, Horváth Csabával beszélgettünk.

Tovább


A transzgenerációs tünetekről - interjú Olga Szuligával

Néha elég csak annyi, hogy megkérdezzük, hogy az ön szülei életében mi volt akkor, amikor olyan idősek voltak, mint amilyen idős volt ön, amikor a tünetei megjelentek. Persze a kliens nem mindig tud tünetekről. Életeseményekről, furcsaságokról, viselkedésről, ismétlődő eseményekről, főleg érzésekről érdemes kérdezni.

Tovább


Őrségváltás a LAM-nál

Prof.Dr.Kiss Istvánt és Dr.Kapócs Gábort főszerkesztőket kérdeztük a 25 éves Lege Artis Medicinae (LAM) folyóirat jövőjéről.

Tovább


A hitvilág és a fogyasztás – videointerjú Antal Z. Lászlóval

Antal Z. László akadémikust a SZVT-n tartott előadását követően az emberi hitvilág és a fogyasztási mintázatok összefüggéséről kérdeztük. A kutató meglátása szerint a fogyasztói társadalom az emberkép és a hitvilág, a halálon túli történésekről alkotott kép erőteljesen összefügg.

Tovább


Ígéretek, remények és a valóság