hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Emberi sorsok



| |
 


A város szélén, már-már az ipari negyedben húzódik meg a kétszintes épület. Örökzölddel beültetett parkja rendezett, a játszótérről gyerekzsivaj hallatszik, a hintán egy pöttöm kislány kacagva száll a magasba. A zalaegerszegiek közül is csak kevesen tudják, hogy a szolid épületben átmeneti szálló, éjjeli menedékhely, nappali melegedő, népkonyha működik, azt pedig még kevesebben, hogy az itt élők milyen élethelyzetből kényszerültek az épülettömbbe.

- Hatalmas megterhelésnek veti alá a személyiséget, az önértékelést, ha valaki szociális baleset áldozata lesz. Megváltozik a korábbi látásmódja, gondolkodása, ami egész addigi életszemléletére rányomja a bélyegét - mondja bevezetőként Kardos Ádám, a Hajléktalanok Átmeneti Gondozási Központjának szakmai vezetője. - A viszonylag stabil egzisztenciával rendelkező emberek számára - még ha félnek is attól, hogy elveszítik a lakásukat - felfoghatatlan helyzet, hogy otthontalanná válhatnak. Stresszhelyzetet jelent annak is, aki az utcáról kerül be, de aki az otthonát veszíti el, az a hajléktalanságot fokozottan, tragédiaként éli meg.

Az 56 éves asszony pár napja költözött a szállóra. Akadozva, hosszú hallgatások közepette tud csak beszélni kálváriájáról. Adóssága miatt, jogerős bírói ítélettel lakoltatták ki abból a szociális bérlakásból, ahol korábban 43 esztendőn keresztül élt.
- Huszonhét éven át dolgoztam az építőiparban, aztán nyolc évig a volánnál - kezdi mesélni élettörténetét. - A nyugdíjamat 58 ezer forintban állapították meg, de lakbértartozás miatt a bíróság letiltotta a felét. A havi 28 ezer forintból már a gáz- meg a villanyszámlát sem tudtam kifizetni, négy év alatt egymillió forint körüli tartozás gyűlt össze. Kilakoltattak, nem volt más lehetőségem, csak ide tudtam jönni.
Szavaira nem vár választ, de nehéz is lenne bármit mondani. Kardos Ádám is csak rövid szünet után, útban a családok átmeneti otthona felé szólal meg.

- Egyre nagyobb az a réteg, amelyet csak egy hajszál választ el attól, hogy utcára kerüljön - jegyzi meg. - Hetente jelennek meg olyan családok, amelyek az adósságaik miatt veszítik el otthonaikat. Étkezést, szállást, tisztálkodási lehetőséget tudunk számukra biztosítani, de például a bútoraikat már nem tudjuk hol elhelyezni.
- Mennyi időre jelent megoldást, biztos lakhatást az átmeneti szálló?
- A gondozattak egy esztendeig tartózkodhatnak az átmeneti szállón, ami indokolt esetben meghosszabbítható - válaszolja a szakmai vezető. - Magasabb szintű ellátást nyújt, mint az éjjeli menedékhely, de ezért térítési díjat kell fizetni, ami többnyire a jövedelmük 20 százaléka, minimum 5 ezer, maximum 18 ezer forint. Ide csak úgy kerülhet valaki, ha kiszámíthatóbb, stabilabb jövedelemmel rendelkezik. A jelenlegi rendszerbe például nehezen juthatnak be az "utcások", mert nincs rendszeres jövedelmük, az intézménynek viszont szüksége van a térítési díjra.

Három kívánság

Közben a lezárt épületrészhez, a családok átmeneti otthonához érünk.
A gyermekjóléti ellátás keretében működő intézményben csak gyermekes családok élnek. A tizennégy szoba egyikében Melinda lakik élettársával és két év körüli kisfiukkal. Diósdról kerültek Zalaegerszegre, kezdetben minden jól alakult; mindketten munkába tudtak állni, váltott műszakban dolgoztak, így felváltva tudtak vigyázni a kicsire. Aztán egyik napról a másikra mindkettőjük munkaviszonya megszűnt.

Egy másik szoba lakója, Éva - mint meséli - "pokollá vált" élettársi kapcsolatából menekült két gyermekével a biztonságot jelentő falak közé. A férfi a rozoga házban maradt. A rövid tőmondatokból mozaikszerűen áll össze a fiatal nő története. Mindössze öt osztályt tudott elvégezni, alig volt 17 esztendős, amikor megszülte első gyermekét. Csak akkor derül fel az arca, amikor arról beszél, hogy tanfolyamra megy, aztán munkába áll.
Arra a kérdésre, ha a "mesebeli tündér" teljesítené, mi lenne a három kívánságuk, szinte kivétel nélkül mindenki azonos választ ad: munka, legalább a megélhetéshez elegendő jövedelem, saját otthon.

Úgy tűnik, mindez Rolandnak már sikerült; ő "látogatóba" érkezik az átmeneti szállóra, ahol korábban közel két évig élt az élettársával. - Albérletben lakunk, két gyermekünket, akik korábban otthonban voltak, szintén sikerült magunkhoz venni - hadarja boldogan, de azt azért hozzáteszi, hogy szinte mindennap visszatérnek az átmeneti szállóra, mert "nehéz az élet", sok problémát kell megoldani.

Arra már Kardos Ádám világít rá, hogy azért nem ment minden zökkenőmentesen. Roland képzési programon vett részt, arra az időszakra támogatást kapott, majd utána 8 órás közmunkát vállalt. A szerződés lejárta után csak egy hónap múlva tudott ismét munkába állni. Ezt az időszakot nehéz volt tartalékok nélkül átvészelni, mert az albérlet drága, a megélhetés és a gyerekek ellátása is sokba kerül.

- Az intézmény, amiben tud, segít, talán így sikerül talpra állítani a családot - bizakodik Kardos Ádám. Magyarázatként beszél az uniós támogatással megvalósuló programról, amelybe Nagykanizsáról és Zalaegerszegről ötven főt tudtak bevonni. Biztosították a képzésüket, munkahelyet kerestek számukra. A lakhatási támogatási program keretében segíttek a családoknak albérletet találni, és a pályázati forrásból finanszírozni tudják a bérleti díj egy részét is.

Kardos Ádám tíz esztendeje dolgozik a Hajléktalanok Átmeneti Gondozási Központjában. Tapasztalatai szerint a gondozottakat képzéssel társuló, piacorientált fogalakoztatással, lakhatási programokkal és erős szociális munkával lehet csak "előbbre vinni".

- Ez nem azt jelenti, hogy minden utcán élőt önálló lakásban kell elhelyezni, hanem a személyiségüknek, lehetőségeiknek megfelelő lakhatást kell biztosítani számukra. A "hármas szempontrendszer", a foglalkoztatás, a lakhatás és az egyéni esetkezelés jól tudná kezelni a hajléktalanok problémáit - szögezi le meggyőződéssel a szociális szakember.

MTI 2011. december 20., kedd

Kolozsvári Ilona/MTI

Kapcsolódó anyagok

Pályázati Felhívás - Segítő szakmában dolgozó alkotók részére

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Szent-Györgyi Albert-emlékévet rendez a Szegedi Tudományegyetem

Jubileumi programokkal, köztük rangos természettudományi verseny megrendezésével emlékezik a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) arra, hogy egykori rektora, Szent-Györgyi Albert 80 éve vette át az orvosi és fiziológiai Nobel-díjat.

Tovább


Litvániában követik el a legtöbb öngyilkosságot az Európai Unióban

A 100 ezer főre jutó 19 öngyilkossal Magyarország, Szlovénia és Lettország osztozik a második helyezésen, "dobogós" még Észtország 18 öngyilkossággal, negyedik helyen Belgium és Horvátország (17) áll.

Tovább


Akár kilenc évig is szoptatja kicsinyét az orangután

Akár kilenc évig is szoptatja kicsinyét az orangután, hosszabb ideig, mint bármely más főemlős - állapították meg a vadon élő emberszabásúak fogainak elemzéséből amerikai és ausztrál tudósok.

Tovább


Az egész ország gazdaságának lökést adhat a szegedi lézerközpont

Évtizedekre lökést adhat a város és az egész ország gazdaságának a szegedi lézerközpont, amelynek épületeit kedden adják át - jelentette ki Botka László hétfőn a csongrádi megyeszékhelyen.

Tovább


Emberi sorsok