hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


„Az orvosi fizetés annyi, amennyi az utcaseprőé” - Interjú dr. Katona Gáborral


„Az orvosi fizetés annyi, amennyi az utcaseprőé” - Interjú dr. Katona Gáborral

| | |
 


A legfontosabb a HR minden vonatkozása, a célok, a fizetés, az életpálya, a perspektíva, a vonzó munkakörülmények, a terheltség elfogadhatóvá tétele, az ügyeletek elviselhető keretben tartása – mondta dr. Katona Gábor a szakmai kollégium fül-orr-gégészet tagozatvezetője.

- Hogyan látja szakmája helyzetét?

Nincs elég fül-orr-gégész az országban. A fiatalok külföldre mennek dolgozni, a rezidensek tömegesen adják be felmondásukat. Ez az elmúlt 50 év bérfejlesztésének, illetve annak elmaradásának az eredménye. Nehéz számon kérni ezt a mostani a kormánytól, és nem ez a kormány a hibás, de tenni ez tudhat ellene. A bérfeszültség akkor kulminált, amikor megnyílt az osztrák, német és svájci munkaerőpiac. Szemben más szakmákkal, az orvosoknak 5-10-szeres fizetést kínálnak. A piaci kereslet-kínálat vastörvényei uralkodnak. Itthon csak annyi fizetést tudnak adni az orvosoknak, amennyit az utcaseprőknek, ezért nehéz megtartani az egészségügyi szakembereket – foglalta össze dr. Katona Gábor, a Heim Pál Gyermekkórház Fül-Orr-Gége és Bronchológiai Osztálya osztályvezető főorvosa.

De nem csak a pénz számít, a szakmai célok, a munkakörülmények, az életpálya-modell mind-mind fontosak, hogy lássa a szakember, hová fog eljutni 5-10 év múlva. Ezeket kell kidolgozni. Jelenleg a humánerőforrás alacsony megbecsülése a legfőbb baj. Jobban kellene szervezni a betegellátást, a betegutakat és a szakmáknak a progresszivitási szinteknek megfelelően kellene felépülniük.

- Melyek a legégetőbb gondok jelenleg?

A legfontosabb a HR minden vonatkozása, a célok, a fizetés, az életpálya, a perspektíva, a vonzó munkakörülmények, a terheltség elfogadhatóvá tétele, az ügyeletek elviselhető keretben tartása. Gondot okoz a betegellátásban, hogy a betegek sokszor indokolatlanul jelennek meg ügyeletben és ezért kevés idő és energia jut a súlyos esetekre. Ezért koncentráltan kellene fellépni, centrumokba szervezni az orvosokat. A fül-orr-gégészeti minőségi munkához komoly diagnosztikai és terápiás műszerpark, infrastruktúra szükséges és ezt nem tudja egy kisváros fenntartani. Nem kell minden faluba CT és szakorvos. A bértábla jelenleg csupán az életkortól függ, pedig különbségek vannak egy nagy centrumban, pl. egyetemi klinikán, nagy központban dolgozó oktató, kutató és egy kis szakrendelőben dolgozó fül-orr-gégész teljesítménye között. Nem becsülve le az utóbbit, de a súlyos esetek ellátása nagyobb felkészültséget, több tudást, nagyobb tapasztalatot feltételez, és ezt honorálni kellene.

Rendkívül fontos az életpályakép kialakítása, az orvosok, szakdolgozók megbecsülése. Milyen követelményeket lehet támasztani azzal a szakápolóval szemben, aki 23 évnyi munka után, két szakápolói vizsgával 83000 forintot visz haza? Csak meg lehet köszönni, hogy bejön dolgozni. A nővérek bérével kapcsolatban nagyon sürgős tűzoltó munkára lenne szükség. A leterheltség elfásultságot eredményez, feljelentgetéseket, tettlegességig fajuló vitákat a fáradt, kiégett emberek között.

- Milyen munkát tervez a tagozat, a tanács tagjaival?

A tagozatnak, mint a kormányzat tanácsadójának az lehet a feladata, hogy a döntéshozatalt támogassa szakmai véleményével. Ehhez szükséges a szakma elitjét jelentő tanács, amely szakmai műhelyként kidolgozza az egyes problémák legjobb megoldásait. Mint a tagozat elnökének, e munka és kapcsolat koordinálását tartom feladatomnak. Olyan perspektívát és jövőt felvázolni, hogy az egészségügyi dolgozók itthon akarjanak érvényesülni és ne külföldre készüljenek dolgozni.

- Milyen javaslatai voltak a Semmelweis Tervre?

A progresszív betegellátás a legfontosabb és a nagytérségi centrumok. A koncepcióval egyetértek, de csak akkor, ha a megfelelő képzettségű, kvalifikációjú orvosokat és szakdolgozókat hozzá tudja tenni a kormány. Csak akkor lesz működőképes a rendszer.

Helyes a betegutakat úgy szabályozni, hogy a háziorvos irányítsa a szakorvosokhoz a beteget és csak a kórházi ellátást igénylők kerüljenek kórházba. A kórházban rendelkezésre kell állnia elegendő ágyszámnak, eszköznek, műszernek, gépnek, orvosnak, szakdolgozónak. Európai Uniós támogatással sok szakrendelő épült korábban, de nincs bennük elegendő orvos és nővér. Az életből kell kiindulni úgy, mint a kertépítész, aki utólag építi meg a parkban az utat ott, ahol kitapossák az emberek.

A fül- orr-gégészeti szakma, szemben más szakmákkal egységes és belső konfliktusoktól nem terhelt, összetartó, konzultatív, kollegiális, baráti és bajtársi szakma, mely nagy érték.

- A tagozat és a tanács tagjaival milyen kapcsolatot kíván kiépíteni?

Teljes konzultációt és egyeztetést kívánok megvalósítani, közös javaslatokat kidolgozni. Koordináló szerepnek fogom fel a feladatom, a legjobb teljesítményt szeretném nyújtani.

- Kérem, ossza meg velünk szakmai életútját!

1980-ban végeztem a Semmelweis Egyetemen, summa cum laude. Végzés óta a Heim Pál Gyermekkórházban dolgozom, 1984 óta vagyok főosztályvezető. Négy szakvizsgát szereztem: gyermekgyógyászat, fül-orr-gége gyógyászat, gyermek fül-orr-gége gyógyászat és audiológia tárgyakból.

A szakmai kollégiumnak három cikluson át voltam tagja, 1992-ben PhD. fokozatot szereztem. A Magyar Fül-Orr-Gége Orvosok Egyesületének három cikluson át főtitkára voltam illetve vagyok jelenleg is. A Gyermek Fül-Orr-Gége szekció elnöke voltam 4 évig. Az Európai Gyermek Fül-Orr-Gégészeti Társaság elnökségi tagja vagyok, az Amerikai Gyermek-Fül-Orr-Gégészeti Társaság nemzetközi tagja, több folyóirat szerkesztőbizottsági tagja vgyok

152 közleményem jelent meg, több mint 380 előadást tartottam itthon illetve Európában, Amerikában és Brazíliától Japánig számos helyen. Továbbképzéseken, tanfolyamokon, tanulmányutakon vettem részt a világ számos országában. Jelenleg habilitációmon dolgozom.

- Fontos lehet a kiegyensúlyozott családi háttér is az Ön pozíciójában.

Felségem, három felnőtt lányom, négy unokám van. Hobbim a szőlészet-borászat, a turisztika, a kerékpározás, a síelés, a fitness és az utazás.

2011. 06. 03.

eLitMed; Császi Erzsébet


Kapcsolódó anyagok: Merre megy a magyar beteg?



Megoldásra vár az egészségügyi humán erőforrás problémája




Vissza kellene állítani a szakdolgozók társadalmi megbecsültségét
- Interjú Halmosné Mészáros Magdolnával




Egészségügyi műveletlenség





Kapcsolódó anyagok

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Az elmegyógyintézet csak ürügy - Horváth Csaba rendező a Száll a kakukk fészkére című előadásról

A székesfehérvári Vörösmarty Színház az egyik legizgalmasabb vidéki színház mostanában. Kiváló társulata magas művészi igényű, markáns, merész rendezésű, mégis széles közönség számára befogadható előadásokat játszik, számos műfajban. 2016 tavaszán mutatták be a Száll a kakukk fészkére című produkciót. Az előadás rendezőjével, Horváth Csabával beszélgettünk.

Tovább


A transzgenerációs tünetekről - interjú Olga Szuligával

Néha elég csak annyi, hogy megkérdezzük, hogy az ön szülei életében mi volt akkor, amikor olyan idősek voltak, mint amilyen idős volt ön, amikor a tünetei megjelentek. Persze a kliens nem mindig tud tünetekről. Életeseményekről, furcsaságokról, viselkedésről, ismétlődő eseményekről, főleg érzésekről érdemes kérdezni.

Tovább


Őrségváltás a LAM-nál

Prof.Dr.Kiss Istvánt és Dr.Kapócs Gábort főszerkesztőket kérdeztük a 25 éves Lege Artis Medicinae (LAM) folyóirat jövőjéről.

Tovább


A hitvilág és a fogyasztás – videointerjú Antal Z. Lászlóval

Antal Z. László akadémikust a SZVT-n tartott előadását követően az emberi hitvilág és a fogyasztási mintázatok összefüggéséről kérdeztük. A kutató meglátása szerint a fogyasztói társadalom az emberkép és a hitvilág, a halálon túli történésekről alkotott kép erőteljesen összefügg.

Tovább


„Az orvosi fizetés annyi, amennyi az utcaseprőé” - Interjú dr. Katona Gáborral