hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


A higiénia káros?


A higiénia káros?
Kis János Tibor
| |
 

A minap az egyik legnépszerűbb hírportálon, a www.origo.hu –n jelent meg egy írás a „Nő az érdeklődés a féregterápia iránt”. Hír valóban igaz, számos támogató adat létezik a különböző autoimmun jellegű betegségek és a túlzott higiénia kapcsolatáról. Elgondolkodtató, hogy az autoimmun jellegű és az allergiás betegségek előfordulása ugrásszerűen nő. A modern orvostudomány számos kiváló kezelési formát ismer, de ezeket a betegségeket jelenleg még nem lehet meggyógyítani, sőt az esetek szaporodását sem tudjuk lassítani.

A higiénia elméletet támogatja az allergiás jellegű asztma esetében az, hogy a két Németország egyesülése esetén a szegényebb, talán piszkosabb NDK-ban kevesebb asztmás beteg volt, mint az NSZK-ban, de a „nyugati” jólét általánossá válása, az egyesülés után rövidesen a keleti országrész utolérte a nyugati epidemiológiai adatokat. Ez az adat azért fontos, mert nyilvánvaló, hogy egy népről van szó, tehát genetikai különbségről nem beszélhetünk.

A higiénia-elméletet az 1-es típusú diabetes mellitus terjedésére is sokan érvényesnek tartják. Egyes mediterrán szigeteken a malária gyakori volt a II. Világháború előtt, majd az amerikai partraszállás előtt használt permetezőszerekkel elérték, hogy kevesebb katona kapjon fertőző betegséget, ugyanakkor feltételezések szerint az őslakos népességben az 1-es típusú diabetes mellitus száma emiatt nőtt meg ezután.

A gyulladásos autoimmun betegeknél a féregterápiáról szintén számos publikáció létezik.

Habár véleményem szerint már sokat tudunk az immunológiai folyamatok szabályozásáról, tudásunk még gyerekcipőben jár. Valószínűleg még évtizedeknek kell elmúlni, hogy tudásunk elegendő legyen ahhoz, hogy e folyamatokba speciálisan gyógyszerekkel bele tudjunk nyúlni, jelentős károkozás nélkül.

Tudjuk azt, hogy vannak olyan regulátoros sejtek, mely karmester módjára képesek irányítani, elsősorban gátolni az egyes immunreakciókat. Részben a regulátoros sejteknek köszönhetően az immunrendszer képes elsősorban a sejtes, esetleg paraziták ellenes immunitás, vagy a humorális immunitás irányába fejlődni. Feltételezések szerint, ha immunrendszerünk megkapja a megfelelő mennyiségű feladatot, a rendszer jobban működik.

Azt sem szabad elfelejteni, hogy törzsfejlődésünk során, azaz az elmúlt többszázezer, vagy millió évben e férgekkel együtt, talán szimbiózisban éltünk, illetve immunrendszerünk úgy alakult ki, hogy ezen élőlények bennünk élnek. Csupán jóléti társadalmakban, és csak az elmúlt 1-3 generáció során nem élnek velünk ezek a parazitáknak gondolt élőlények. Kétségtelen, hogy háborúkkal, éhínségekkel járt századunk első fele, mikor e férgek súlyosbíthatták a táplálkozási zavarokat, hiányállapotokat.

Véleményem szerint a jelen, „Nyugati” egészségügyi problémákra lehetséges, hogy a féregterápia hasznos lehet, hiszen számos adat támogatja, hogy a tehetetlenül szemlélt autoimmun és allergiás betegségek már-már járványszerű terjedését megállíthatja e férgek immunológiai kedvező hatása.

Jelenleg sokkal gyakoribbak a túlzott energia-bevitelhez társuló betegségek, mint a metabolikus szindróma, az elhízás, az ehhez társuló 2-es típusú diabetes mellitus és e betegségek minden következménye egészen az ízületi problémákig, és a szív-érrendszeri betegségekig. A férgektől várható fogyást szintén ki lehetne használni, természetesen szoros orvosi kontroll mellett. A féregkezeléstől való félelmet talán csökkentheti az, ha belegondolunk, hogy nincs még egy olyan terápia, mely több millió éves tapasztalatra tekint vissza.

Talán ivartalanított, szaporodásra képtelen férgeket kellene használni, mellyel a nem kívánt terjedést megelőzhetjük, természetesen szigorú orvosi ellenőrzés mellett, hogy az esetleges hiányállapotokat időben felismerhessük. A biológiában egyre több, korábban parazitizmusnak gondolt együttélésről derül ki, hogy valójában szimbiózisról van szó, talán így van ez a bélférgeinkkel is, és jövőben le kell küzdenünk a tőlük való viszolygásunkat.

Írta: eLitMed.hu, dr. Kis János Tibor

Forrás: Nő az érdeklődés a féregterápia iránt


Kapcsolódó anyagok

A statin használata növeli a diabestes kockázatát

A gyógyszerész által menedzselt vagy a gyógyszerész által asszisztált hepatitis C vírus ellenes kezelés a hatékonyabb?

Talajbaktériumok a perifériás és centrális gyulladás ellen

A csók története

A kifutó veszélyei

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

A statin használata növeli a diabestes kockázatát

A statint szedők körében különös hangsúlyt kell fordítani a diabetes megelőzésére.

Tovább


Képzelt diéta, valós fogyás – a placebo hatása a testsúlycsökkentésben

A fejlett országok statisztikái alapján az elmúlt években folyamatosan nő a túlsúlyosak, illetve elhízottak aránya. Az “elhízásjárvány” kezelésére az eddig ismert leghatékonyabb testsúlycsökkentő terápiaként az energiafogyasztás korlátozása (diéta) és az energiafelhasználás növelésére szolgáló protokollok (elsősorban alacsony és közepes intenzitású aerob edzés) bizonyultak. Elméletben egyszerű és betartható a képlet: ha a páciens kevesebb kalóriát visz be, mint amennyit eléget, fogyni fog.

Tovább


Krónikus koronária szindróma

Megjelent az Európai Kardiológus Társaság (ESC) “Krónikus koronária szindróma (CCS)” kezelésére vonatkozó új Klinikai Irányelve, amely a stabil koszorúér betegség terápiájával kapcsolatban 2013-ban megfogalmazott javaslatokat cseréli le.

Tovább


A légszennyezettség érelmeszesedéshez vezet

Az Eurostat-jelentés adatainak értékelését segíti a JAMA Network Open egy új tanulmánya, ami kimutatja: a légszennyezettségnek (ezen belül a szállópornak és a nitrogén-dioxidnak) való hosszú távú kitettség mértékével arányosan nő a szívkoszorús erek meszesedése, vagyis a légszennyezettség a coronariasclerosis kialakításán és súlyosbításán keresztül is növeli a cardialis eredetű halálozás kockázatát.

Tovább


A higiénia káros?