hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Zoothera salimalii



| |
 

A rigófélék családjába tartozó új madárfajt fedezett fel India észak-keleti részén, valamint a szomszédos kínai területeken egy nemzetközi kutatócsapat. Az új faj a himalájai erdei rigó nevet kapta a svéd, kínai, amerikai, indiai és orosz tudósokból álló csapattól, amelyet Per Alström, az Uppsalai Egyetem és a Svéd Agrártudományi Egyetem professzora vezetett. Zoothera salimalii, a madárfaj tudományos neve az indiai ornitológia fejlődésében játszott szerepéért és a környezet megóvásáért tett erőfeszítésért Szálim Ali (1896-1987) madártannal foglalkozó tudós előtt tiszteleg.

A himalájai erdei rigókat korábban a nepáli földirigó (Zoothera mollissima) elnevezésű madárfajba tartozónak gondolták. A tudósok azonban megfigyelték, hogy az egységesnek vélt faj tűlevelű és vegyes erdőségekben élő példányai jóval muzikálisabb éneket hallatnak, mint az ugyanebben a térségben, de az erdőhatár feletti sziklás területeken megtelepedett társaik, amelyeknek hangja jóval durvább, érdesebb.

A több ország múzeumaiban őrzött példányokon végzett vizsgálatok végül megmutatták, hogy tollazatukat és felépítésüket tekintve is jelentős különbségek figyelhetőek meg a nepáli földirigók két változata között. Megerősítést nyert az is, hogy a Kelet-Himalája erdőiben élő, a csapat által immáron külön fajnak tekintett rigónak még nem volt saját neve.

A tudósok az új faj leírása és elnevezése mellett javaslatot tettek arra is, hogy a magasabban fekvő, sziklás területeken élő madárfajt nepáli földrigó helyett nevezzék ezentúl alpesi rigónak. A változás nem érintené a faj tudományos elnevezését, amely, összhangban a nemzetközi tudományos szabályokkal, továbbra is Zoothera mollissima maradna.

Az átfogó vizsgálat rávilágított arra is, hogy a Kína középső területén élő, eddig a nepáli földirigó alfajaként számon tartott madarak szintén külön fajt alkotnak, amelynek egyedei még a himalájai erdei rigónál is dallamosabb éneket hallatnak. A kutatók ezen faj esetében a szecsuani erdei rigó elnevezést javasolták.

DNS-vizsgálatok alapján a tudósok egyébként úgy vélik, hogy genetikailag a három faj több millió évvel ezelőtt vált el egymástól. Három régebbi múzeumi példány genetikai vizsgálata alapján a kutatók feltételezik egy újabb, saját névvel jelenleg nem rendelkező rigófaj jelenlétét is Kínában, azonban ennek megerősítésére további kutatásokra lesz szükség.

A himalájai erdei rigó helyben meglehetősen elterjedt madárfajnak számít, megjelenésében szoros hasonlósággal bír az alpesi rigóhoz képest, éppen ezért nem vizsgálták korábban, hogy esetlegesen két külön fajról lehet szó.

Az új madárfajok felfedezése ritkának számít napjainkban, az elmúlt 15 évben évi átlagban öt új fajt fedeztek fel, többségüket Dél-Amerikában. A himalájai erdei rigó mindössze a negyedik új madárfaj Indiában az ország függetlenségének 1947-es kikiáltása óta.


Forrás: MTI
MTI 2016. január 21., csütörtök 13:40

Kulcsszavak

MTI, madárfaj, rigófélék, felfedezés, fajok

Kapcsolódó anyagok

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Nobel-díj - Závodszky Péter: a krio-elektronmikroszkópia az utóbbi évek egyik legnagyobb metodikai áttörése

Az utóbbi évek egyik legnagyobb módszertani áttörésének nevezte a krio-elektronmikroszkópiát Závodszky Péter. Ez a technikai eszköz lehetővé teszi, hogy az élettudomány "eddig fel sem tett kérdésekre" is válaszokat keressen - mondta biofizikus az MTI-nek az után, hogy Stockholmban szerdán bejelentették, a biomolekuláris kutatásokban, a biomolekuláris struktúrák nagyfelbontású vizsgálata során alkalmazott módszer kidolgozásáért ítélték oda az idei kémiai Nobel-díjat.

Tovább


A 3D-nyomtatás orvosi felhasználásáról tanácskoznak Pécsen

A háromdimenziós nyomtatással előállított protézisek, a személyre szabott medicina, a szövetnyomtatás és a rehabilitációs robotika témaköreit is felöleli a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai János Kutatóközpontjában csütörtökön kezdődő interdiszciplinális konferencia.

Tovább


Gének, etikák, génetikák

A minket körülvevő valóságnak kétféle megközelítése, leírása létezik egymás mellett: egy természettudományos, amelyben a számok, a függvények, a kiszámíthatóság, az ellenőrizhetőség, az igazolhatóság a fő szempontok, és egy humán, művészeti, amelyben a nyelvi megragadhatóság, a többszólamúság, az időbeli változékonyság, a képzelőerő domináns szerepe, a művészeti szabadság a meghatározó jellemzők.

Tovább


Növénybiológus és kutatóorvos kapta A nőkért és a tudományért díjat

Két kutató vehette át a Magyar Tudományos Akadémián az UNESCO A nőkért és a tudományért elnevezésű pénzdíjas elismerését, amely fiatal nőket ösztönöz tudományos munkájukban. A díjat Tóth Szilvia Zita növénybiológusnak és Wohner Nikolett kutatóorvosnak ítélte az akadémikusokból álló zsűri.

Tovább