TARTALOM

 VISSZA

 


Zoothera salimalii



| |
 

A rigófélék családjába tartozó új madárfajt fedezett fel India észak-keleti részén, valamint a szomszédos kínai területeken egy nemzetközi kutatócsapat. Az új faj a himalájai erdei rigó nevet kapta a svéd, kínai, amerikai, indiai és orosz tudósokból álló csapattól, amelyet Per Alström, az Uppsalai Egyetem és a Svéd Agrártudományi Egyetem professzora vezetett. Zoothera salimalii, a madárfaj tudományos neve az indiai ornitológia fejlődésében játszott szerepéért és a környezet megóvásáért tett erőfeszítésért Szálim Ali (1896-1987) madártannal foglalkozó tudós előtt tiszteleg.

A himalájai erdei rigókat korábban a nepáli földirigó (Zoothera mollissima) elnevezésű madárfajba tartozónak gondolták. A tudósok azonban megfigyelték, hogy az egységesnek vélt faj tűlevelű és vegyes erdőségekben élő példányai jóval muzikálisabb éneket hallatnak, mint az ugyanebben a térségben, de az erdőhatár feletti sziklás területeken megtelepedett társaik, amelyeknek hangja jóval durvább, érdesebb.

A több ország múzeumaiban őrzött példányokon végzett vizsgálatok végül megmutatták, hogy tollazatukat és felépítésüket tekintve is jelentős különbségek figyelhetőek meg a nepáli földirigók két változata között. Megerősítést nyert az is, hogy a Kelet-Himalája erdőiben élő, a csapat által immáron külön fajnak tekintett rigónak még nem volt saját neve.

A tudósok az új faj leírása és elnevezése mellett javaslatot tettek arra is, hogy a magasabban fekvő, sziklás területeken élő madárfajt nepáli földrigó helyett nevezzék ezentúl alpesi rigónak. A változás nem érintené a faj tudományos elnevezését, amely, összhangban a nemzetközi tudományos szabályokkal, továbbra is Zoothera mollissima maradna.

Az átfogó vizsgálat rávilágított arra is, hogy a Kína középső területén élő, eddig a nepáli földirigó alfajaként számon tartott madarak szintén külön fajt alkotnak, amelynek egyedei még a himalájai erdei rigónál is dallamosabb éneket hallatnak. A kutatók ezen faj esetében a szecsuani erdei rigó elnevezést javasolták.

DNS-vizsgálatok alapján a tudósok egyébként úgy vélik, hogy genetikailag a három faj több millió évvel ezelőtt vált el egymástól. Három régebbi múzeumi példány genetikai vizsgálata alapján a kutatók feltételezik egy újabb, saját névvel jelenleg nem rendelkező rigófaj jelenlétét is Kínában, azonban ennek megerősítésére további kutatásokra lesz szükség.

A himalájai erdei rigó helyben meglehetősen elterjedt madárfajnak számít, megjelenésében szoros hasonlósággal bír az alpesi rigóhoz képest, éppen ezért nem vizsgálták korábban, hogy esetlegesen két külön fajról lehet szó.

Az új madárfajok felfedezése ritkának számít napjainkban, az elmúlt 15 évben évi átlagban öt új fajt fedeztek fel, többségüket Dél-Amerikában. A himalájai erdei rigó mindössze a negyedik új madárfaj Indiában az ország függetlenségének 1947-es kikiáltása óta.


Forrás: MTI
MTI 2016. január 21., csütörtök 13:40

Kulcsszavak

MTI, madárfaj, rigófélék, felfedezés, fajok

Kapcsolódó anyagok

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Kihalás fenyegeti az északi patkánykengurut

A szakemberek becslései szerint legfeljebb 2500 példány élhet még vadon és az állatok mindössze egyetlen populációja mondható stabilnak. A fajpusztulásban egyebek között az éghajlat változása, a mezőgazdasági művelés, a ragadozók jelenléte, a természetes élőhelyük eltűnése és az erdőtüzek gyakorisága is szerepet játszik.

Tovább


A tengeri teknősök minden fajában találtak mikroműanyagot

A tengeri teknősök minden fajában találtak mikroműanyagot a kutatók, akik két óceán és egy tenger mind a hét faját, több mint száz egyedet vizsgáltak meg - írta a Phys.org.

Tovább


Klímaegyezmény: nagy a tét, és jó néhány ország kihátrál

Nagy a tétje az ENSZ - a lengyelországi Katowicében zajló - klímakonferenciájának, több mint 180 ország egyezkedik a párizsi egyezmény szabálykönyvének megalkotásáról, és a jelek szerint jó néhány ország kihátrál - mondta Kőrösi Csaba, a Köztársasági Elnöki Hivatal Környezeti Fenntarthatóság Igazgatóság vezetője az M1 aktuális csatornán kedden.

Tovább


Konferenciával ünneplik a Valóság folyóirat alapításának 60. évfordulóját

A folyóirat történetét a kezdetektől napjainkig Pelle János és Kapronczay Károly foglalta össze, majd kerekasztal-beszélgetést rendeztek a tudományos ismeretterjesztő lapok jelenéről és jövőjéről Gózon Ákos, az Élet és Tudomány, valamint a Természet Világa főszerkesztője, Lőrincz Henrik, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) kollégiumi tagja, és Kucsera Tamás Gergely részvételével.

Tovább