hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Zoothera salimalii



| |
 

A rigófélék családjába tartozó új madárfajt fedezett fel India észak-keleti részén, valamint a szomszédos kínai területeken egy nemzetközi kutatócsapat. Az új faj a himalájai erdei rigó nevet kapta a svéd, kínai, amerikai, indiai és orosz tudósokból álló csapattól, amelyet Per Alström, az Uppsalai Egyetem és a Svéd Agrártudományi Egyetem professzora vezetett. Zoothera salimalii, a madárfaj tudományos neve az indiai ornitológia fejlődésében játszott szerepéért és a környezet megóvásáért tett erőfeszítésért Szálim Ali (1896-1987) madártannal foglalkozó tudós előtt tiszteleg.

A himalájai erdei rigókat korábban a nepáli földirigó (Zoothera mollissima) elnevezésű madárfajba tartozónak gondolták. A tudósok azonban megfigyelték, hogy az egységesnek vélt faj tűlevelű és vegyes erdőségekben élő példányai jóval muzikálisabb éneket hallatnak, mint az ugyanebben a térségben, de az erdőhatár feletti sziklás területeken megtelepedett társaik, amelyeknek hangja jóval durvább, érdesebb.

A több ország múzeumaiban őrzött példányokon végzett vizsgálatok végül megmutatták, hogy tollazatukat és felépítésüket tekintve is jelentős különbségek figyelhetőek meg a nepáli földirigók két változata között. Megerősítést nyert az is, hogy a Kelet-Himalája erdőiben élő, a csapat által immáron külön fajnak tekintett rigónak még nem volt saját neve.

A tudósok az új faj leírása és elnevezése mellett javaslatot tettek arra is, hogy a magasabban fekvő, sziklás területeken élő madárfajt nepáli földrigó helyett nevezzék ezentúl alpesi rigónak. A változás nem érintené a faj tudományos elnevezését, amely, összhangban a nemzetközi tudományos szabályokkal, továbbra is Zoothera mollissima maradna.

Az átfogó vizsgálat rávilágított arra is, hogy a Kína középső területén élő, eddig a nepáli földirigó alfajaként számon tartott madarak szintén külön fajt alkotnak, amelynek egyedei még a himalájai erdei rigónál is dallamosabb éneket hallatnak. A kutatók ezen faj esetében a szecsuani erdei rigó elnevezést javasolták.

DNS-vizsgálatok alapján a tudósok egyébként úgy vélik, hogy genetikailag a három faj több millió évvel ezelőtt vált el egymástól. Három régebbi múzeumi példány genetikai vizsgálata alapján a kutatók feltételezik egy újabb, saját névvel jelenleg nem rendelkező rigófaj jelenlétét is Kínában, azonban ennek megerősítésére további kutatásokra lesz szükség.

A himalájai erdei rigó helyben meglehetősen elterjedt madárfajnak számít, megjelenésében szoros hasonlósággal bír az alpesi rigóhoz képest, éppen ezért nem vizsgálták korábban, hogy esetlegesen két külön fajról lehet szó.

Az új madárfajok felfedezése ritkának számít napjainkban, az elmúlt 15 évben évi átlagban öt új fajt fedeztek fel, többségüket Dél-Amerikában. A himalájai erdei rigó mindössze a negyedik új madárfaj Indiában az ország függetlenségének 1947-es kikiáltása óta.


Forrás: MTI
MTI 2016. január 21., csütörtök 13:40

Kulcsszavak

MTI, madárfaj, rigófélék, felfedezés, fajok

Kapcsolódó anyagok

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

A valaha megfigyelt legtávolabbi szupernehéz fekete lyukat fedezték fel

A hatalmas fekete lyuk a Földtől 13 milliárd fényévnyire semmisíti meg a körülötte forgó anyagot, olyan messze, hogy a megfigyelők olyannak láthatják, amilyen az ősrobbanás után mindössze 690 millió évvel volt - írták a tudósok a Nature tudományos lap aktuális számában.

Tovább


Szent Miklós korából származik egy neki tulajdonított csonttöredék

Szent Miklós korából származik egy neki tulajdonított csonttöredék - vetették fel az Oxford Egyetem kutatói radiokarbon-vizsgálatok segítségével.

Tovább


Megkezdődött a digitális nyelvstratégia kidolgozása

Megkezdődött a digitális nyelvstratégia kidolgozása - jelentette be a Magyar Nyelvstratégiai Intézet igazgatója a témával foglalkozó pénteki budapesti konferencián.

Tovább


Csaknem ötezer éve érkezett a pestis Európába az eurázsiai sztyeppéről

Már a késő újkőkor vége és a bronzkor kezdete között, 4800-3700 éve is jelen volt a pestis Európában - állapították meg német kutatók ősi maradványok vizsgálata során.

Tovább