hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Vízen úszó, önműködő szemetes



| |
 

Vízen úszó, önműködő szemetessel oldaná meg az óceánok szennyezettségének egyre súlyosbodó problémáját két ausztrál szörfös.

A kikötők vizének megtisztítására szánt Seabin, vagyis tengeri kuka nevű szerkezet egy hengeralakú tartályból, egy természetes anyagból készült "szemeteszsákból" és egy partról működtethető szivattyúból áll - írja a LiveScience című ismeretterjesztő hírportál

A nap huszonnégy órájában üzemelő szerkezetet a kikötői dokkokhoz lehet erősíteni. A szivattyú folyamatosan pumpálja a vizet a szemetesbe, amely felfogja a hulladékot és az olajat, majd a megszűrt víz visszakerül az óceánba.

A világ tengereinek műanyagokkal és egyéb hulladékokkal való szennyezettsége egyre súlyosbodó problémát jelent. A kutatók becslései szerint 2010-ben 4,4-13,2 millió tonna közötti mennyiségben sodródott partra műanyag hulladék világszerte.

A Seabin feltalálóit, Pete Ceglinskit és Andrew Turtont a vízi sportok iránti rajongásuk hozta össze. A fiúk az Indiegogo nevű közösségi finanszírozási oldalon gyűjtöttek pénzt közös projektjükre. A január elején véget ért kampányukkal több mint 267 ezer dollárt gyűjtöttek össze.

A kikötők és vízi utak takarításának több módja is van: az egyik a hálókkal felszerelt hajók alkalmazása, a másik a dokkok sarkaiban felgyülemlő szemétszigetek kimerése. A hajók fenntartása és üzemelése azonban nagyon költséges, a kikötők dolgozói pedig nem tudnak lépést tartani a hulladékmennyiséggel.

A fejlesztők reményei szerint a tengeri kukák gyártása még idén beindul. Fontosnak tartják továbbá, hogy helyi vállalkozásokkal gyártassák le a szerkezeteket, és az előállításuk során idővel az óceánokból kihalászott műanyaghulladék egészét újrahasznosítsák.

Forrás: MTI
MTI 2016. március 7., hétfő 15:47

Kulcsszavak

MTI, környezetszennyezés

Kapcsolódó anyagok

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Nobel-díj - Závodszky Péter: a krio-elektronmikroszkópia az utóbbi évek egyik legnagyobb metodikai áttörése

Az utóbbi évek egyik legnagyobb módszertani áttörésének nevezte a krio-elektronmikroszkópiát Závodszky Péter. Ez a technikai eszköz lehetővé teszi, hogy az élettudomány "eddig fel sem tett kérdésekre" is válaszokat keressen - mondta biofizikus az MTI-nek az után, hogy Stockholmban szerdán bejelentették, a biomolekuláris kutatásokban, a biomolekuláris struktúrák nagyfelbontású vizsgálata során alkalmazott módszer kidolgozásáért ítélték oda az idei kémiai Nobel-díjat.

Tovább


A 3D-nyomtatás orvosi felhasználásáról tanácskoznak Pécsen

A háromdimenziós nyomtatással előállított protézisek, a személyre szabott medicina, a szövetnyomtatás és a rehabilitációs robotika témaköreit is felöleli a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai János Kutatóközpontjában csütörtökön kezdődő interdiszciplinális konferencia.

Tovább


Gének, etikák, génetikák

A minket körülvevő valóságnak kétféle megközelítése, leírása létezik egymás mellett: egy természettudományos, amelyben a számok, a függvények, a kiszámíthatóság, az ellenőrizhetőség, az igazolhatóság a fő szempontok, és egy humán, művészeti, amelyben a nyelvi megragadhatóság, a többszólamúság, az időbeli változékonyság, a képzelőerő domináns szerepe, a művészeti szabadság a meghatározó jellemzők.

Tovább


Növénybiológus és kutatóorvos kapta A nőkért és a tudományért díjat

Két kutató vehette át a Magyar Tudományos Akadémián az UNESCO A nőkért és a tudományért elnevezésű pénzdíjas elismerését, amely fiatal nőket ösztönöz tudományos munkájukban. A díjat Tóth Szilvia Zita növénybiológusnak és Wohner Nikolett kutatóorvosnak ítélte az akadémikusokból álló zsűri.

Tovább