hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Világháborús centenárium



| |
 



Az első világháború idején drasztikusan csökkent a házasságkötések és az élve születések száma, s ahogy háborús években lenni szokott, megnőtt a fiú újszülöttek aránya. Az egészségügyi és a gazdasági helyzet romlása is megnövelte a halandóságot - derül ki abból a kiadványból, amelyben a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) azt mutatja be, milyen hatással volt a háború a magyarországi demográfiai helyzetre.

Közleményük szerint az első világháború kitörésének századik évfordulóján sorozatot indított a KSH, az első rész az 1914 és 1918 közötti időszakot tárgyalja.

A Nagy Háború című, 70 oldalas kötetben elöljáróban hangsúlyozzák: a világégés hatásai nem szűkíthetők le a harci cselekményekben bekövetkezett veszteségekre. A háborúnak halottakban elszenvedett vesztesége nem volt akkora, mint az elmaradt szülések miatti veszteség - tették hozzá.
Mint írták, a hadviselés közvetett hatásai is jelentősek voltak: a háború első éveiben drasztikusan csökkent a házasságkötések száma. A születésszám korábban a házasságkötések ingadozásait követte, de a háború ezt is megtörte. Az élve születések száma 1915 áprilisától meredeken zuhant, és 1917-től hiába élénkült kissé a házasságkötési kedv, az 1918-as élveszületési arányszám az utolsó békeév mutatójának felét sem érte el.

A KSH kitért arra is, hogy háborúban, békében egyaránt több fiú születik, mint lány, de háborús években nő a fiúgyermekek aránya az újszülöttek között. Emelkedik a szülők életkora, s körükben nagyobb valószínűséggel születnek fiúk, ez történt száz éve is. Emellett megugrott a "nem törvényes" szülöttek száma - tették hozzá.

A gazdasági és egészségügyi helyzet romlása is megnövelte a halandóságot, ehhez az 1918-ban spanyolnáthaként emlegetett influenza is hozzájárult. A KSH adatai szerint az Osztrák-Magyar Monarchián belül a Horvát-Szlavóniát is felölelő történelmi Magyarország népességarányos háborús veszteségei voltak a legsúlyosabbak: a lakosság 17,2 százaléka vonult be a bő négy év alatt, a háborús veszteségkimutatások és a szakértői becslések szerint a mozgósítottak közül 661 ezer volt az elesettek száma. Az első világháborúban a legnagyobb áldozatot a vidék népe hozta, elsősorban Csongrád, Csanád és Békés vármegyék lakossága.

A most elindított Háborúk, válságok, diktatúrák demográfiai hatásai című kötetsorozat célja, hogy statisztikai adatokkal mutassák be, "milyen mély és nehezen gyógyítható sebeket ejtenek a társadalmon azok az események, amikor ember emberre támad". A sorozat tervezett kötetei sorra veszik majd, milyen társadalmi és demográfiai lenyomatokat hagyott a második világháború, a trianoni békeszerződés, a világgazdasági válságok, valamint a kommunista diktatúra - olvasható a KSH közleményében.




MTI 2014. július 28., hétfő

Kapcsolódó anyagok

Kollegiális Vezetés -- az új Háziorvosi Szakfelügyelői Rendszer

Tízpárti egészségügyi vállalás született Magyarországon

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Nobel-díj - Závodszky Péter: a krio-elektronmikroszkópia az utóbbi évek egyik legnagyobb metodikai áttörése

Az utóbbi évek egyik legnagyobb módszertani áttörésének nevezte a krio-elektronmikroszkópiát Závodszky Péter. Ez a technikai eszköz lehetővé teszi, hogy az élettudomány "eddig fel sem tett kérdésekre" is válaszokat keressen - mondta biofizikus az MTI-nek az után, hogy Stockholmban szerdán bejelentették, a biomolekuláris kutatásokban, a biomolekuláris struktúrák nagyfelbontású vizsgálata során alkalmazott módszer kidolgozásáért ítélték oda az idei kémiai Nobel-díjat.

Tovább


A 3D-nyomtatás orvosi felhasználásáról tanácskoznak Pécsen

A háromdimenziós nyomtatással előállított protézisek, a személyre szabott medicina, a szövetnyomtatás és a rehabilitációs robotika témaköreit is felöleli a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai János Kutatóközpontjában csütörtökön kezdődő interdiszciplinális konferencia.

Tovább


Gének, etikák, génetikák

A minket körülvevő valóságnak kétféle megközelítése, leírása létezik egymás mellett: egy természettudományos, amelyben a számok, a függvények, a kiszámíthatóság, az ellenőrizhetőség, az igazolhatóság a fő szempontok, és egy humán, művészeti, amelyben a nyelvi megragadhatóság, a többszólamúság, az időbeli változékonyság, a képzelőerő domináns szerepe, a művészeti szabadság a meghatározó jellemzők.

Tovább


Növénybiológus és kutatóorvos kapta A nőkért és a tudományért díjat

Két kutató vehette át a Magyar Tudományos Akadémián az UNESCO A nőkért és a tudományért elnevezésű pénzdíjas elismerését, amely fiatal nőket ösztönöz tudományos munkájukban. A díjat Tóth Szilvia Zita növénybiológusnak és Wohner Nikolett kutatóorvosnak ítélte az akadémikusokból álló zsűri.

Tovább


Világháborús centenárium