hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Világháborús centenárium



| |
 



Az első világháború idején drasztikusan csökkent a házasságkötések és az élve születések száma, s ahogy háborús években lenni szokott, megnőtt a fiú újszülöttek aránya. Az egészségügyi és a gazdasági helyzet romlása is megnövelte a halandóságot - derül ki abból a kiadványból, amelyben a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) azt mutatja be, milyen hatással volt a háború a magyarországi demográfiai helyzetre.

Közleményük szerint az első világháború kitörésének századik évfordulóján sorozatot indított a KSH, az első rész az 1914 és 1918 közötti időszakot tárgyalja.

A Nagy Háború című, 70 oldalas kötetben elöljáróban hangsúlyozzák: a világégés hatásai nem szűkíthetők le a harci cselekményekben bekövetkezett veszteségekre. A háborúnak halottakban elszenvedett vesztesége nem volt akkora, mint az elmaradt szülések miatti veszteség - tették hozzá.
Mint írták, a hadviselés közvetett hatásai is jelentősek voltak: a háború első éveiben drasztikusan csökkent a házasságkötések száma. A születésszám korábban a házasságkötések ingadozásait követte, de a háború ezt is megtörte. Az élve születések száma 1915 áprilisától meredeken zuhant, és 1917-től hiába élénkült kissé a házasságkötési kedv, az 1918-as élveszületési arányszám az utolsó békeév mutatójának felét sem érte el.

A KSH kitért arra is, hogy háborúban, békében egyaránt több fiú születik, mint lány, de háborús években nő a fiúgyermekek aránya az újszülöttek között. Emelkedik a szülők életkora, s körükben nagyobb valószínűséggel születnek fiúk, ez történt száz éve is. Emellett megugrott a "nem törvényes" szülöttek száma - tették hozzá.

A gazdasági és egészségügyi helyzet romlása is megnövelte a halandóságot, ehhez az 1918-ban spanyolnáthaként emlegetett influenza is hozzájárult. A KSH adatai szerint az Osztrák-Magyar Monarchián belül a Horvát-Szlavóniát is felölelő történelmi Magyarország népességarányos háborús veszteségei voltak a legsúlyosabbak: a lakosság 17,2 százaléka vonult be a bő négy év alatt, a háborús veszteségkimutatások és a szakértői becslések szerint a mozgósítottak közül 661 ezer volt az elesettek száma. Az első világháborúban a legnagyobb áldozatot a vidék népe hozta, elsősorban Csongrád, Csanád és Békés vármegyék lakossága.

A most elindított Háborúk, válságok, diktatúrák demográfiai hatásai című kötetsorozat célja, hogy statisztikai adatokkal mutassák be, "milyen mély és nehezen gyógyítható sebeket ejtenek a társadalmon azok az események, amikor ember emberre támad". A sorozat tervezett kötetei sorra veszik majd, milyen társadalmi és demográfiai lenyomatokat hagyott a második világháború, a trianoni békeszerződés, a világgazdasági válságok, valamint a kommunista diktatúra - olvasható a KSH közleményében.




MTI 2014. július 28., hétfő

Kapcsolódó anyagok

Megérkeztek az első külföldi felhasználók a szegedi lézeres kutatóintézetbe

Út a digitális orvosláshoz

Nosocomialis fertőzések profilaxisa az alapellátásban

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Az Északi-sarkot is veszélyezteti a műanyaghulladék

A műanyagszennyezés káros hatásait eddig a zooplanktonban, a halaknál, a tengeri madaraknál és az emlősöknél figyelték meg Evszázadokba telhet, amíg felül lehet kerekedni az elmúlt néhány évtized felelőtlenségén, amely miatt a tengerbe került a sok műanyaghulladék.

Tovább


Sikerült a CERN kutatóinak meghatározniuk a W-bozon tömegét

Először sikerült az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) kutatóinak nagy pontossággal meghatározniuk a W-bozonnak, a gyenge kölcsönhatás közvetítőrészecskéinek a tömegét az intézmény nagy hadronütköztetőjében

Tovább


Műanyag mikroszemcsék veszélyeztetik a tengeri emlősöket

A bálnákat, cápákat, delfineket és rájákat súlyosan veszélyeztetik az emberi hulladékból hátramaradó műanyag mikroszemcsék. Egy Franciaországban partra vetődött és elpusztult bálna szervezetében 800 kilogramm műanyagot találtak...

Tovább


A számítógépes biológiai képelemzésről szerveztek nemzetközi konferenciát Szegeden

Mintegy 250 biológus, képelemzéssel foglalkozó informatikus, valamint mikroszkópok építésével foglalkozó szakember részvételével szerveztek nemzetközi konferenciát a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Kutatóközpontjában.

Tovább


Világháborús centenárium