hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Végleg búcsút mondott a Philae-nek a Rosetta




| |
 

Végleg búcsút mondott a 67P/Csurjumov-Geraszimenko üstökös felszínén lévő Philae leszállóegységnek szerdán a Rosetta űrszonda, amikor megszakította a kommunikációs kapcsolatot a kicsiny robottal - közölte az Európai Űrügynökség (ESA).

"Ma elvágtuk az összeköttetést a Philea-vel. Ez egy csodálatos és sikerekkel teli küldetés végét jelenti" - jelentette be Andreas Shütz, az ESA darmstadti földi irányítóközpontjának szóvivője.

A Rosetta a repülésirányítók tervei szerint még két hónapig követi az üstököst, szeptember 30-án azonban befejeződik küldetése, becsapódik az üstökös felszínébe.

Az űrszonda jelenleg mintegy 520 millió kilométerre van a Naptól, ami azt jelenti, hogy napelemei egyre kevésbé képesek működtetni műszereit. Ahhoz, hogy a következő két hónapban folytathassa tudományos kutatásait, csökkenteni kellett azoknak a berendezéseknek az energiafogyasztását, amelyek mára szükségtelenné váltak.

Múlt év júliusa óta nem érkezett jel a Philae-ről, eredményteleneknek bizonyultak az erőfeszítések életre keltésére, ezért döntött az irányítóközpont a kapcsolat megszakításáról - olvasható az ESA honlapján.

A Rosetta kutatásai a 4,6 milliárd éve keletkezett Naprendszer kezdeti időszakából igyekeznek új információkat szerezni.

Forrás: MTI, ESA
MTI 2016. július 27., szerda 14:13

Kulcsszavak

MTI, ESA, üstökös

Kapcsolódó anyagok

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Nobel-díj - Závodszky Péter: a krio-elektronmikroszkópia az utóbbi évek egyik legnagyobb metodikai áttörése

Az utóbbi évek egyik legnagyobb módszertani áttörésének nevezte a krio-elektronmikroszkópiát Závodszky Péter. Ez a technikai eszköz lehetővé teszi, hogy az élettudomány "eddig fel sem tett kérdésekre" is válaszokat keressen - mondta biofizikus az MTI-nek az után, hogy Stockholmban szerdán bejelentették, a biomolekuláris kutatásokban, a biomolekuláris struktúrák nagyfelbontású vizsgálata során alkalmazott módszer kidolgozásáért ítélték oda az idei kémiai Nobel-díjat.

Tovább


A 3D-nyomtatás orvosi felhasználásáról tanácskoznak Pécsen

A háromdimenziós nyomtatással előállított protézisek, a személyre szabott medicina, a szövetnyomtatás és a rehabilitációs robotika témaköreit is felöleli a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai János Kutatóközpontjában csütörtökön kezdődő interdiszciplinális konferencia.

Tovább


Gének, etikák, génetikák

A minket körülvevő valóságnak kétféle megközelítése, leírása létezik egymás mellett: egy természettudományos, amelyben a számok, a függvények, a kiszámíthatóság, az ellenőrizhetőség, az igazolhatóság a fő szempontok, és egy humán, művészeti, amelyben a nyelvi megragadhatóság, a többszólamúság, az időbeli változékonyság, a képzelőerő domináns szerepe, a művészeti szabadság a meghatározó jellemzők.

Tovább


Növénybiológus és kutatóorvos kapta A nőkért és a tudományért díjat

Két kutató vehette át a Magyar Tudományos Akadémián az UNESCO A nőkért és a tudományért elnevezésű pénzdíjas elismerését, amely fiatal nőket ösztönöz tudományos munkájukban. A díjat Tóth Szilvia Zita növénybiológusnak és Wohner Nikolett kutatóorvosnak ítélte az akadémikusokból álló zsűri.

Tovább