hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Vándorlegények lesznek ma is a fiatal kutatók



| |
 


A tudomány versenyében a legfőbb erő az alkotó tudós elkötelezettsége, kíváncsisága, tudni akarása - hangsúlyozta Lovász László a Magyar Tudományos Akadémia 186. közgyűlésének hétfői ünnepi ülésén.

Mint az MTA elnöke rámutatott, tudomásul kell venni, hogy a tudomány is fontos része a versenyszférának. Része úgy is, mint eszköz a hatékony gazdaság létrehozásához, működtetéséhez, fenntartásához és fejlesztéséhez. A tudomány nemzetközi versenyének győztesei eredményeik és tanítványaik révén aktív befolyásolói és alakítói lesznek egy-egy nemzetgazdaság működésének, sikerének vagy sikertelenségének - tette hozzá Lovász László.

Lovász László, aki megnyitójában Eötvös Loránd 1889-ben elhangzott első elnöki beszédét idézte, rámutatott a nemzetközi együttműködés fontosságára.
"A versenyben való helytállásnak egyre inkább feltétele a legmodernebb felszerelés, az információ, a legújabb módszerek és elméletek ismerete. Ez vezet el az együttműködéshez, amelyről Eötvös Loránd is szólt több mint egy és negyed évszázada. Pontosan tudta, hogy az egyes nemzetek képviselőinek nemcsak hogy jut hely a tudomány épületében, hanem ugyanazon az építkezésen kell dolgozniuk" - mondta.

Megfogalmazása szerint néhány évtizede divat a globalizálódó világról beszélni, pedig a világ sok száz év óta globális világként működik, csak egyes nemzetek zárkóztak be időnként a maguk alkotta vagy rájuk erőltetett korlátok közé.

"A céhlegénynek az otthon befejezett tanulóévek után külhoni vándorutat kellett tennie és a fejlett technikák elsajátítása után hazatérve kellett elkészítenie a céhremeket, hogy felvételt nyerhessen a céhbe. A mai fiatal kutatók nagy része is külföldi vándorútra indul; tegyünk meg mindent, hogy itthon tudjanak céhremeket készíteni" - mutatott rá az MTA elnöke.

Lovász László kitért arra is, hogy a kutatóintézetek és a felsőoktatási intézetek nem vetélytársak, hanem egymást feltételező, erősítő és közös célért dolgozó szervezetek. Ugyanúgy nem vetélytársak a természettudományok, human tudományok és művészetek, hanem az emberi kultúra egymást kiegészítő dimenziói.

Az MTA elnöke beszélt a tudomány felelősségéről is, amely egyre közvetlenebb szerepet kap az élet szinte minden területén: a technikai fejlődésben, a társadalmi folyamatok megismerésében, a gyógyításban. Ezzel egyidejűleg az emberiség előtt álló kihívások is hatalmasabbak, mint bármikor korábban.

"Konfliktusainkat nem oldhatjuk meg többé világháborúval, gazdasági-technikai fejlődésünk káros következményei felett nem hunyhatunk szemet, túlnépesedési problémáinkat nem oldhatjuk meg tömeges kivándorlással, eszmék terjedését nem tudjuk moderálni, legyenek azok magasztosak vagy ordasak" - figyelmeztetett Lovász László, rámutatva, hogy ezek a kihívások kezelhetetlenek a tudomány részvétele nélkül.

"A tudósok felelőssége nemcsak az, hogy új eljárásokat dolgozzanak ki a társadalom és a gazdaság fenntartható működtetésére, de mindezt meg is kell értetniük, el kell fogadtatniuk a döntéshozókkal és a társadalommal. Ez az akadémia nagy feladata" - hangsúlyozta elnöki megnyitójában Lovász László.


MTI 2015. május 4., hétfő

Kapcsolódó anyagok

Kihívások a gyógyszertárak menedzselése során

Hasi fájdalom és anaemia differenciáldiagnózisa - egy ólommérgezett család esete

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Európa erdeinek több mint fele eltűnt az elmúlt hatezer évben

Európa erdeinek több mint a fele eltűnt az elmúlt 6000 évben a mezőgazdasági területek iránti megnövekedett igény és a fa tüzelőanyagként való hasznosítása miatt...

Tovább


Elhunyt Csák Máté humanista gondolkodó

Hetvenkilenc éves korában elhunyt Csák Máté, okleveles építészmérnök, festőművész, humanista gondolkodó, a magyar kortárs művészet támogatója és gyűjtője - közölte a család az MTI-vel csütörtökön.

Tovább


Teller Ede már 1959-ben a globális felmelegedés veszélyeire figyelmeztette az amerikai kőolajipart

Már 1959-ben a globális felmelegedés veszélyeire figyelmeztette az amerikai kőolajipar vezetőit, kormányilletékeseket, közgazdászokat Teller Ede atomtudós az amerikai kőolajipar létrejöttének 100. évfordulója alkalmából rendezett szimpóziumon.

Tovább


A valaha megfigyelt legtávolabbi szupernehéz fekete lyukat fedezték fel

A hatalmas fekete lyuk a Földtől 13 milliárd fényévnyire semmisíti meg a körülötte forgó anyagot, olyan messze, hogy a megfigyelők olyannak láthatják, amilyen az ősrobbanás után mindössze 690 millió évvel volt - írták a tudósok a Nature tudományos lap aktuális számában.

Tovább


Vándorlegények lesznek ma is a fiatal kutatók