hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Van-e jövőjük az embrionális őssejtkutatásoknak?



| |
 


Közmeghallgatást tartott az Európai Parlament jogi, fejlesztési valamint ipari és tudományos bizottsága csütörtökön a One of Us vagyis Egy Közülünk elnevezésű európai polgári kezdeményezésről, ahol a szervezők kifejthették álláspontjukat, szándékaikat és motivációjukat.

A kezdeményezés azt szeretné elérni, hogy az Európai Bizottság tegyen javaslatot arra, hogy a jövőben ne lehessen uniós forrásból olyan tevékenységet finanszírozni, amely emberi embrió elpusztításával jár.

A meghallgatáson Patrick Gregor Puppinck, a szervezőbizottság elnöke kijelentette: azt követelik, hogy a kérdést az Európai Unió tagállamainak szakminisztereit tömörítő tanács és az Európai Parlament is megvitassa.

Az Egy Közülünk nagyjából 1,9 millió aláírást gyűjtött 20 uniós tagállamban, ezek közül a tagállamok hatóságai 1,7 milliót hitelesítettek, és az aláírások száma 18 országban haladta meg a minimálisan előírt mennyiséget. Egy európai polgári kezdeményezés sikeréhez egy év alatt kell legalább hét uniós tagállamban minimum egymillió aláírást összegyűjteni. Puppinck külön kiemelte, hogy eddig ezt a kezdeményezést támogatták a legtöbben. Az előző, az első sikeres európai polgári kezdeményezés a víz alapjoggá minősítését kérte, és 1,68 millió hitelesített aláírást tudott felmutatni.

Puppinck rámutatott, hogy a fogantatással kezdődő emberi élet minden formájának tiszteletben tartását kérik, minden olyan tevékenység ellen foglalnak állást, amely az emberi élet kioltásával jár.

"Minden emberi embrió egy közülünk, ezt üzeni az a két millió ember, akinek az aláírásait elhoztuk" - jelentette ki Puppinck, akinek beszédét a kezdeményezés támogatói a hallgatóság körében hosszas, álló tapsolással üdvözölték.

Az Európai Néppárthoz tartozó RMDSZ-es erdélyi magyar politikus, Sógor Csaba a meghallgatáson arra az álláspontra helyezkedett, hogy bár ő maga is szigorú protestáns nevelést kapott, és támogatja az élet védelmét, ám óvna attól, hogy az Európai Unió bármit is szigorúan betiltson. Felidézte, hogy a középkorban az egyház szigorúan tiltotta a boncolást, és ha ez ma is érvényben lenne, az orvostudomány nem tartana ott, ahol most, valamint, hogy egyes "magukat kereszténynek valló" egyházak ellenzik a gyermekbénulás elleni oltást, és ezzel kisgyerekek életét sodorják veszélybe.

Keményen bírálta a kezdeményezést a holland liberális Sophie in 't Veld, aki figyelmeztetett, hogy több mint 500 millióan vannak azok, akik nem írták alá a kezdeményezést. Szerinte az indítvány az őssejtkutatást és az unión kívüli humanitárius segítségnyújtást is ellehetetlenítheti, az emberi élet méltóságát pedig ürügyként használja fel.

"Személyesen fogom a legvégsőkig ellenezni ezt a kezdeményezést" - jelentette ki a liberális politikus, aki szerint, ha ez átmegy, a világon sok nő nem juthat majd legális és biztonságos művi terhesség-megszakításhoz.
A zöldpárti, osztrák Ulrike Lunacek szerint a kezdeményezés egy nagyon konzervatív keresztény értékrendet képvisel egy olyan kontinensen, amely minden tekintetben büszke a sokszínűségére, ahol élnek muszlimok, zsidók és ateisták is, és például a vallások közül sem mind tekinti egyöntetűen a fogantatást az élet kezdetének. Az osztrák politikus felhívta a figyelmet arra is, hogy naponta 800 nő hal meg a világon pusztán azért, mert nem kap rendes egészségügyi ellátást, nem tudja legálisan és biztonságosan megszakíttatni terhességét, és "angyalcsinálókhoz" fordul.

"Önök tényleg amellett állnak ki, hogy nekik meg kell halniuk?" - tette fel a kérdés Lunacek.
Hannes Swoboda, az európai szocialisták EP-frakciójának vezetője külön közleményt is kiadott, amelyben elítélte a kezdeményezést.

"Amit európai polgári kezdeményezésként mutatnak be, az úgy tűnik, mintha valójában szélsőséges vallási és politikai csatornákon keresztül, a leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű közösség, valamint a nők jogai ellen fellépő amerikai és afrikai lobbicsoportokhoz volna köthető" - közölte Swoboda, aki szerint, ha az indítvány sikerrel jár, abba anyák fognak belehalni, és olyan kutatások lehetetlenülnek el, amelyek a cukorbetegség, az Alzheimer- vagy a Parkinson-kór gyógyítását szolgálják.

Frivaldszky Edit, aki a projekt magyarországi tevékenységét irányította, elmondta: Magyarországon a szükségesnél majdnem háromszor több, 46 ezer aláírás gyűlt össze, az Európai Parlament képviselőinek pedig a polgárok akaratát kell képviselniük. Frivaldszky szerint az embrionális őssejtkutatások tudományos szempontból sem kifizetődőek, a felnőtt szövetekből nyert őssejtekkel végzett kísérletek sikeresebbek, így a morális szempontokat félretéve is kijelenthető, hogy az embrionális őssejtkutatásoknak hosszú távon nincs jövőjük.

A magyar aláírásgyűjtés szervezője elmondta: gyakorlatilag szavazásra kész jogszabály-tervezetet tesznek le az Európai Bizottság asztalára. Elmondta azt is, hogy bízik abban, hogy a jogászok az uniós szerződéssel összhangban álló szöveget írtak, és módosításokat elfogadnak ugyan, de félmegoldásokat nem.
Az Európai Bizottság legkésőbb május 28-ig köteles válaszolni a kezdeményezésre, addig közleményt kell elfogadnia arról, hogy milyen jogalkotási javaslatot tesz majd az ügyben. Dönthet úgy is, hogy semmilyet, ám bárhogy határoz is, döntését meg kell indokolnia.

Egy korábbi európai polgári kezdeményezéssel összefüggésben egy bizottsági forrás úgy nyilatkozott, hogy ennek a jogintézménynek nem az a célja, hogy az uniós döntéshozatalt átruházza a népesség 0,2 százalékára - ennyit tesz ki a minimálisan szükséges egymillió aláíró - hanem, hogy olyan eszköz legyen, amely tematizálja a közbeszédet, és beleszólást enged a döntéshozatal napirendjébe.




MTI 2014. április 10., csütörtök

Kapcsolódó anyagok

Kollegiális Vezetés -- az új Háziorvosi Szakfelügyelői Rendszer

Tízpárti egészségügyi vállalás született Magyarországon

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Nobel-díj - Závodszky Péter: a krio-elektronmikroszkópia az utóbbi évek egyik legnagyobb metodikai áttörése

Az utóbbi évek egyik legnagyobb módszertani áttörésének nevezte a krio-elektronmikroszkópiát Závodszky Péter. Ez a technikai eszköz lehetővé teszi, hogy az élettudomány "eddig fel sem tett kérdésekre" is válaszokat keressen - mondta biofizikus az MTI-nek az után, hogy Stockholmban szerdán bejelentették, a biomolekuláris kutatásokban, a biomolekuláris struktúrák nagyfelbontású vizsgálata során alkalmazott módszer kidolgozásáért ítélték oda az idei kémiai Nobel-díjat.

Tovább


A 3D-nyomtatás orvosi felhasználásáról tanácskoznak Pécsen

A háromdimenziós nyomtatással előállított protézisek, a személyre szabott medicina, a szövetnyomtatás és a rehabilitációs robotika témaköreit is felöleli a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai János Kutatóközpontjában csütörtökön kezdődő interdiszciplinális konferencia.

Tovább


Gének, etikák, génetikák

A minket körülvevő valóságnak kétféle megközelítése, leírása létezik egymás mellett: egy természettudományos, amelyben a számok, a függvények, a kiszámíthatóság, az ellenőrizhetőség, az igazolhatóság a fő szempontok, és egy humán, művészeti, amelyben a nyelvi megragadhatóság, a többszólamúság, az időbeli változékonyság, a képzelőerő domináns szerepe, a művészeti szabadság a meghatározó jellemzők.

Tovább


Növénybiológus és kutatóorvos kapta A nőkért és a tudományért díjat

Két kutató vehette át a Magyar Tudományos Akadémián az UNESCO A nőkért és a tudományért elnevezésű pénzdíjas elismerését, amely fiatal nőket ösztönöz tudományos munkájukban. A díjat Tóth Szilvia Zita növénybiológusnak és Wohner Nikolett kutatóorvosnak ítélte az akadémikusokból álló zsűri.

Tovább


Van-e jövőjük az embrionális őssejtkutatásoknak?