TARTALOM

 VISSZA

 


Valóban a bennszülöttek voltak Ausztrália első lakói



| |
 

Az ausztrál Griffith Egyetem szakemberei az 1974-ben feltárt úgynevezett mungói ember (Mungo Man) maradványait vizsgálták meg újra, megállapítva, hogy a leleteken végzett korábbi DNS-vizsgálatok eredményei pontatlanok, mivel a minták szennyezettek voltak - írta az Australia Network portál.

"A mungói embertől származó minta, amelyet újra teszteltünk, öt különböző európai embertől való szekvenciákat tartalmazott, ami szennyezettségre utal" - mondta David Lambert, az ausztrál Griffith Egyetem Humánevolúciós Kutatóközpontjának (RCHE) professzora.

A szakemberek ugyanakkor a Willandra-tóvidékről származó több mint húsz másik ősi leletet is újra megvizsgáltak és a legújabb DNS-elemző technológiát alkalmazva sikerrel feltárták a Mungo-tó egyik legkorábbi lakójának genomszekvenciáját, bizonyítva, hogy a kontinens első lakói valóban a bennszülöttek voltak.

A mungói ember maradványait az Új-Dél-Wales állambeli Willandra-tóvidéken tárták fel. Egy 2003-as Nature cikk szerint a fosszíliák 40 ezer évesek. Korábbi vizsgálatok arra a megállapításra jutottak, hogy a mungói ember 50 évesen halt meg és ízületi gyulladástól szenvedett.

Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) közölt mostani tanulmány ausztrál bennszülöttek bevonásával készült.


Forrás: MTI
MTI 2016. június 7., kedd 19:19


Kulcsszavak

MTI, mungói ember, DNS, Ausztrália

Kapcsolódó anyagok

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Francia-magyar együttműködés az immunrendszer kutatásában

Az embrionális idegrendszer részét képező ganglionléc szerepét vizsgálja az immunrendszer fejlődésében egy francia-magyar kutatócsoport.

Tovább


Új eredmények a pollen és a klímaváltozás kapcsolatáról

Ez az első olyan cikk a nemzetközi szakirodalomban, amelyik globálisan mutatja ki, hogy a hőmérsékleti minimumok és maximumok folyamatos emelkedése hozzájárul az éves pollenkoncentráció növekedéséhez és a pollenszezon meghosszabodásához, az állomásonkénti összes pollenfajta együttes vizsgálata alapján.

Tovább


A tartós betegséggel élők kerüljenek az Európai Unió egészségpolitikájának fókuszába!

2019-ben az európai polgárok új Európai Parlamentet választanak és új Európai Bizottság is alakul. Ezek a változások egy kihívásokkal teli politikai környezetben zajlanak, fennáll a lehetősége, hogy az Unióban csökken az egészségügy szerepe a 2020 utáni időszakban.

Tovább


Sikeres véradás a Szegedi Tudományegyetemen

Nem hiába nyerte meg néhány évvel ezelőtt a Szegedi Tudományegyetem az országos felsőoktatási véradóversenyt: a hallgatók, oktatók és az egyetem munkatársai között nagyon sokan vannak, akik fontosnak tartják az önkéntes véradást. Ezt bizonyította az is, hogy az év 100. napján, április 10-én, 252 fő jelent meg véradáson – közülük 187-en adtak vért. Ez volt az első olyan véradás, amelyen kiemelkedően magas volt a külföldi hallgatók száma.

Tovább