TARTALOM

 VISSZA

 


Valóban a bennszülöttek voltak Ausztrália első lakói



| |
 

Az ausztrál Griffith Egyetem szakemberei az 1974-ben feltárt úgynevezett mungói ember (Mungo Man) maradványait vizsgálták meg újra, megállapítva, hogy a leleteken végzett korábbi DNS-vizsgálatok eredményei pontatlanok, mivel a minták szennyezettek voltak - írta az Australia Network portál.

"A mungói embertől származó minta, amelyet újra teszteltünk, öt különböző európai embertől való szekvenciákat tartalmazott, ami szennyezettségre utal" - mondta David Lambert, az ausztrál Griffith Egyetem Humánevolúciós Kutatóközpontjának (RCHE) professzora.

A szakemberek ugyanakkor a Willandra-tóvidékről származó több mint húsz másik ősi leletet is újra megvizsgáltak és a legújabb DNS-elemző technológiát alkalmazva sikerrel feltárták a Mungo-tó egyik legkorábbi lakójának genomszekvenciáját, bizonyítva, hogy a kontinens első lakói valóban a bennszülöttek voltak.

A mungói ember maradványait az Új-Dél-Wales állambeli Willandra-tóvidéken tárták fel. Egy 2003-as Nature cikk szerint a fosszíliák 40 ezer évesek. Korábbi vizsgálatok arra a megállapításra jutottak, hogy a mungói ember 50 évesen halt meg és ízületi gyulladástól szenvedett.

Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) közölt mostani tanulmány ausztrál bennszülöttek bevonásával készült.


Forrás: MTI
MTI 2016. június 7., kedd 19:19


Kulcsszavak

MTI, mungói ember, DNS, Ausztrália

Kapcsolódó anyagok

Kitartás, erő és igazságosság - Nagy Anikó egészségügyért felelős államtitkár

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Ritka Betegségek Világnapja a Szegedi Tudományegyetemen

A Szegedi Tudományegyetem a Ritka és Veleszületett Rendellenességgel Élők Országos Szövetségével (RIROSZ) együtt első alkalommal rendezi meg Szegeden a Ritka Betegségek Világnapja országos rendezvényét. A február 24-i program célja, hogy olyan fórumot teremtsen, ahol az érintett érdekcsoportok közösen tudják megvitatni a ritka betegségekkel élők helyzetét, terveit. Idén az egészségügy és a szociális ellátások közötti hídépítés, valamint a ritka betegségek kutatása, az új diagnosztikai és terápiás eljárásokat megalapozó fejlesztések kerülnek a fókuszba.

Tovább


Speciális invazív kardiológiai technikák

Hazánkban több, mint fél évszázada végzik szívritmus szabályozó eszközök beültetését, ma évente durván hat és félezer új pacemakert és körülbelül mintegy 1200 speciális újraélesztő funkcióval is összekapcsolt készüléket ültetnek be. A beültetett készülékek egy része a gyógyszeres kezelésen kívül a szívelégtelenség kezelésének egyik legfontosabb eszközévé vált az utóbbi közel 20 évben, évente több ezer ember életét mentik meg, s biztosítanak ezután kimutathatóan hosszabb és jobb minőségben töltött életéveket.

Tovább


Az e-cigaretta mégsem ártalmatlan alternatívája a dohányzásnak

Az e-cigarettázásnak súlyosabb egészségügyi konzekvenciái lehetnek, mint az korábban gondolták - állítják amerikai kutatók, akik szerint az e-cigarettázás rákkal kapcsolatba hozható genetikai változásokat indíthat el.

Tovább


Műanyagból származó adalékanyagot találtak északi-sarkvidéki madár tojásaiban

Az északi sirályhojszának (Fulmarus glacialis) a Kanada északi részén lévő Prince Leopold-szigeten rakott tojásait vizsgálva találtak hormonbontó ftalátokat. Ezeket a kémiai anyagokat műanyagkészítéshez használják, hogy az anyag rugalmas maradjon. Ez az első alkalom, hogy ilyen adalékanyagot találtak északi-sarkvidéki madarak tojásaiban.

Tovább