hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Valóban a bennszülöttek voltak Ausztrália első lakói



| |
 

Az ausztrál Griffith Egyetem szakemberei az 1974-ben feltárt úgynevezett mungói ember (Mungo Man) maradványait vizsgálták meg újra, megállapítva, hogy a leleteken végzett korábbi DNS-vizsgálatok eredményei pontatlanok, mivel a minták szennyezettek voltak - írta az Australia Network portál.

"A mungói embertől származó minta, amelyet újra teszteltünk, öt különböző európai embertől való szekvenciákat tartalmazott, ami szennyezettségre utal" - mondta David Lambert, az ausztrál Griffith Egyetem Humánevolúciós Kutatóközpontjának (RCHE) professzora.

A szakemberek ugyanakkor a Willandra-tóvidékről származó több mint húsz másik ősi leletet is újra megvizsgáltak és a legújabb DNS-elemző technológiát alkalmazva sikerrel feltárták a Mungo-tó egyik legkorábbi lakójának genomszekvenciáját, bizonyítva, hogy a kontinens első lakói valóban a bennszülöttek voltak.

A mungói ember maradványait az Új-Dél-Wales állambeli Willandra-tóvidéken tárták fel. Egy 2003-as Nature cikk szerint a fosszíliák 40 ezer évesek. Korábbi vizsgálatok arra a megállapításra jutottak, hogy a mungói ember 50 évesen halt meg és ízületi gyulladástól szenvedett.

Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) közölt mostani tanulmány ausztrál bennszülöttek bevonásával készült.


Forrás: MTI
MTI 2016. június 7., kedd 19:19


Kulcsszavak

MTI, mungói ember, DNS, Ausztrália

Kapcsolódó anyagok

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Nobel-díj - Závodszky Péter: a krio-elektronmikroszkópia az utóbbi évek egyik legnagyobb metodikai áttörése

Az utóbbi évek egyik legnagyobb módszertani áttörésének nevezte a krio-elektronmikroszkópiát Závodszky Péter. Ez a technikai eszköz lehetővé teszi, hogy az élettudomány "eddig fel sem tett kérdésekre" is válaszokat keressen - mondta biofizikus az MTI-nek az után, hogy Stockholmban szerdán bejelentették, a biomolekuláris kutatásokban, a biomolekuláris struktúrák nagyfelbontású vizsgálata során alkalmazott módszer kidolgozásáért ítélték oda az idei kémiai Nobel-díjat.

Tovább


A 3D-nyomtatás orvosi felhasználásáról tanácskoznak Pécsen

A háromdimenziós nyomtatással előállított protézisek, a személyre szabott medicina, a szövetnyomtatás és a rehabilitációs robotika témaköreit is felöleli a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai János Kutatóközpontjában csütörtökön kezdődő interdiszciplinális konferencia.

Tovább


Gének, etikák, génetikák

A minket körülvevő valóságnak kétféle megközelítése, leírása létezik egymás mellett: egy természettudományos, amelyben a számok, a függvények, a kiszámíthatóság, az ellenőrizhetőség, az igazolhatóság a fő szempontok, és egy humán, művészeti, amelyben a nyelvi megragadhatóság, a többszólamúság, az időbeli változékonyság, a képzelőerő domináns szerepe, a művészeti szabadság a meghatározó jellemzők.

Tovább


Növénybiológus és kutatóorvos kapta A nőkért és a tudományért díjat

Két kutató vehette át a Magyar Tudományos Akadémián az UNESCO A nőkért és a tudományért elnevezésű pénzdíjas elismerését, amely fiatal nőket ösztönöz tudományos munkájukban. A díjat Tóth Szilvia Zita növénybiológusnak és Wohner Nikolett kutatóorvosnak ítélte az akadémikusokból álló zsűri.

Tovább