hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Új ajánlás a császármetszésekről



| |
 

Új szabályok léptek életbe Brazíliában a császármetszések számának csökkentésére, a dél-amerikai országban ugyanis a legmagasabb a világon az ilyen beavatkozások aránya, a babák több mint fele műtéti úton jön világra.

A brazil magánkórházakban 85 százalék, az államiakban 45 százalék a császármetszések aránya a természetes szülésekéhez képest.
Az új szabályok kötelezik az orvost, hogy tájékoztassa a szülő nőt a műtét kockázatairól, és kérje beleegyező nyilatkozat aláírására, mielőtt a császármetszést végrehajtja. Azt is indokolnia kell, miért volt szükséges az operáció - tudósított a BBC News. Az orvosnak fel kell jegyeznie, hogyan zajlott a vajúdás és a szülés, valamint meg kell magyaráznia, mit miért tett közben. Az új szabályok szerint minden várandós nőnek meg kell kapnia a terhessége alatt készült orvosi dokumentumokat, hogy magával vihesse őket, ha új orvost keres.

A rendelkezéseket azért vezették be, hogy csökkentsék a felesleges műtéti beavatkozások számát, és minden várandóst tájékoztassanak a császármetszés kockázatairól.

Szakértők szerint azonban a szülészeti ágyak és a természetes szülést kísérő egészségügyi személyzet hiánya azt jelenti, hogy sok brazil nő számára a császármetszés tűnik a legjobb megoldásnak.

"Jó kórházban jó ágyat azzal garantálhat magának az anya, ha időben császármetszésre jelentkezik" - mondta Pedro Octavio de Britto Pereira szülész-nőgyógyász professzor, a Rio de Janeiró-i Szövetségi Egyetem munkatársa.

Akik magánkórházban szeretnének természetes szülést, azok azt mondják, nem találnak helyet, mert minden ágyat előre lefoglalnak a programozott császármetszésekre. Sokan számoltak be arról, hogy ha nem jegyeztek elő műtéti szülést, és elkezdődött a vajúdás, kórházról kórházra küldték őket, hogy szabad ágyat találjanak.

Kutatók szerint sok brazil nő tartja a császármetszést civilizáltabbnak és modernebbnek a "primitív, csúnya és kellemetlen" természetes szülésnél. Sok orvos számára is kedvezőbb a műtét, mert az ideje tervezhető és védettebbnek érzik magukat az esetleges perektől.

Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) 2015-ben új ajánlást adott ki, mivel legutóbbi, 1985-ben készült ajánlása - amely alapján a császármetszések ideális aránya az összes szüléshez képest 10-15 százalék között lenne - óta eltelt évtizedekben a császármetszés egyre gyakoribbá vált mind a fejlett, mind a fejlődő országokban, ez igen sok okra vezethető vissza.

A WHO 2014-ben két nagyszabású kutatást végzett a kérdésről, ezek alapján azt állapította meg, hogy a császármetszés, amennyiben orvosi okok miatt szükséges, hatékonyan óv az anyai és újszülött-halálozás veszélyétől.
Amikor a császármetszések aránya egy népességen belül 10 százalék felé tart, csökken az anyai és újszülött-halálozás, amikor e fölé emelkedik, nincs bizonyíték, amely alátámasztaná, hogy a halálozási arányok javulnának - következtettek a kutatók.

Olyan bizonyítékokat sem találtak, melyek a szükségtelen császármetszések előnyeire utalnának az anya vagy az újszülött szempontjából. Mint minden sebészeti beavatkozásnak, a császármetszésnek is vannak rövid és hosszú távon ható mellékhatásai, melyek a nő és a gyermek egészségét, valamint a későbbi terhességeket is befolyásolják - olvasható a WHO portálján közzétett ajánlásban.

http://www.bbc.com/news/world-latin-america-33421376
http://www.who.int/reproductivehealth/publications/maternal_perinatal_health/cs-statement/en/




MTI 2015. július 9., csütörtök

Kapcsolódó anyagok

Kollegiális Vezetés -- az új Háziorvosi Szakfelügyelői Rendszer

Tízpárti egészségügyi vállalás született Magyarországon

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Nobel-díj - Závodszky Péter: a krio-elektronmikroszkópia az utóbbi évek egyik legnagyobb metodikai áttörése

Az utóbbi évek egyik legnagyobb módszertani áttörésének nevezte a krio-elektronmikroszkópiát Závodszky Péter. Ez a technikai eszköz lehetővé teszi, hogy az élettudomány "eddig fel sem tett kérdésekre" is válaszokat keressen - mondta biofizikus az MTI-nek az után, hogy Stockholmban szerdán bejelentették, a biomolekuláris kutatásokban, a biomolekuláris struktúrák nagyfelbontású vizsgálata során alkalmazott módszer kidolgozásáért ítélték oda az idei kémiai Nobel-díjat.

Tovább


A 3D-nyomtatás orvosi felhasználásáról tanácskoznak Pécsen

A háromdimenziós nyomtatással előállított protézisek, a személyre szabott medicina, a szövetnyomtatás és a rehabilitációs robotika témaköreit is felöleli a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai János Kutatóközpontjában csütörtökön kezdődő interdiszciplinális konferencia.

Tovább


Gének, etikák, génetikák

A minket körülvevő valóságnak kétféle megközelítése, leírása létezik egymás mellett: egy természettudományos, amelyben a számok, a függvények, a kiszámíthatóság, az ellenőrizhetőség, az igazolhatóság a fő szempontok, és egy humán, művészeti, amelyben a nyelvi megragadhatóság, a többszólamúság, az időbeli változékonyság, a képzelőerő domináns szerepe, a művészeti szabadság a meghatározó jellemzők.

Tovább


Növénybiológus és kutatóorvos kapta A nőkért és a tudományért díjat

Két kutató vehette át a Magyar Tudományos Akadémián az UNESCO A nőkért és a tudományért elnevezésű pénzdíjas elismerését, amely fiatal nőket ösztönöz tudományos munkájukban. A díjat Tóth Szilvia Zita növénybiológusnak és Wohner Nikolett kutatóorvosnak ítélte az akadémikusokból álló zsűri.

Tovább


Új ajánlás a császármetszésekről