TARTALOM

 VISSZA

 


Új MRI-eszköz segíti az agykutatást a Pécsi Tudományegyetemen



| |
 

Mintegy kétszázmillió forintból beszerzett új, a kisállatok mágneses-magrezonanciális vizsgálatára alkalmas berendezést (MRI) mutattak be hétfőn a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai János Kutatóközpontjában rendezett szemináriumon.

Az egyetem az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta, a Nemzeti Agykutatási Program (NAP) keretében beszerzett képalkotó berendezés a PTE egyik legnagyobb értékű kutatási műszere.

Az eszköznek köszönhetően lehetséges az agy mélyreható kutatása: a készülék az élő anatómiai viszonyokról és biokémiai-élettani paraméterekről egyszerre nyújt információt - emelte ki a PTE.

Hozzátették, az új berendezés alkalmas magasabb rendű agyi működések, így például a beszéd, az emlékezés vagy a tájékozódás alapkutatására is. Az MRI-eszköz egerek és - mintegy 500 gramm súlyig - patkányok fekvő testhelyzetben történő vizsgálatára alkalmas, segítségével akár 4-5 órán keresztül is vizsgálható altatásban egy-egy állat. A vizsgálat közben a kísérleti állatok testhőmérséklete, légzése és EKG-ja folyamatosan ellenőrizhető.

A PTE írásos összefoglalója arra is kitért, hogy a hétfői szeminárium során a NAP eddigi kutatási eredményeiről is beszámoltak a szakemberek.

"Szó volt többek között a sclerosis multiplex új kísérletes modelljéről, a koponya-, illetve agysérülésben szenvedők javuló gyógyulási esélyeiről, a Parkinson-kórban szenvedők munkaképességének műtéti helyreállításáról, valamint az emberi agy regenerációs képességeinek vizsgálatáról" - összegzett az egyetem.

A 12 milliárd forintos kormánytámogatással 2014 februárjában indult NAP a felfedező kutatások, a megelőzés, az innováció, az orvosi ellátás hatékonyabbá válását, a gyógyszerfejlesztést, valamint a hazai tudományos eredmények ösztönzését tűzte ki célul.

Forrás: MTI
MTI 2016. január 18., hétfő 15:27


Kulcsszavak

MTI, MRI, feljesztés, NAP

Kapcsolódó anyagok

Kitartás, erő és igazságosság - Nagy Anikó egészségügyért felelős államtitkár

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Ritka Betegségek Világnapja a Szegedi Tudományegyetemen

A Szegedi Tudományegyetem a Ritka és Veleszületett Rendellenességgel Élők Országos Szövetségével (RIROSZ) együtt első alkalommal rendezi meg Szegeden a Ritka Betegségek Világnapja országos rendezvényét. A február 24-i program célja, hogy olyan fórumot teremtsen, ahol az érintett érdekcsoportok közösen tudják megvitatni a ritka betegségekkel élők helyzetét, terveit. Idén az egészségügy és a szociális ellátások közötti hídépítés, valamint a ritka betegségek kutatása, az új diagnosztikai és terápiás eljárásokat megalapozó fejlesztések kerülnek a fókuszba.

Tovább


Speciális invazív kardiológiai technikák

Hazánkban több, mint fél évszázada végzik szívritmus szabályozó eszközök beültetését, ma évente durván hat és félezer új pacemakert és körülbelül mintegy 1200 speciális újraélesztő funkcióval is összekapcsolt készüléket ültetnek be. A beültetett készülékek egy része a gyógyszeres kezelésen kívül a szívelégtelenség kezelésének egyik legfontosabb eszközévé vált az utóbbi közel 20 évben, évente több ezer ember életét mentik meg, s biztosítanak ezután kimutathatóan hosszabb és jobb minőségben töltött életéveket.

Tovább


Az e-cigaretta mégsem ártalmatlan alternatívája a dohányzásnak

Az e-cigarettázásnak súlyosabb egészségügyi konzekvenciái lehetnek, mint az korábban gondolták - állítják amerikai kutatók, akik szerint az e-cigarettázás rákkal kapcsolatba hozható genetikai változásokat indíthat el.

Tovább


Műanyagból származó adalékanyagot találtak északi-sarkvidéki madár tojásaiban

Az északi sirályhojszának (Fulmarus glacialis) a Kanada északi részén lévő Prince Leopold-szigeten rakott tojásait vizsgálva találtak hormonbontó ftalátokat. Ezeket a kémiai anyagokat műanyagkészítéshez használják, hogy az anyag rugalmas maradjon. Ez az első alkalom, hogy ilyen adalékanyagot találtak északi-sarkvidéki madarak tojásaiban.

Tovább