hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Új MRI-eszköz segíti az agykutatást a Pécsi Tudományegyetemen



| |
 

Mintegy kétszázmillió forintból beszerzett új, a kisállatok mágneses-magrezonanciális vizsgálatára alkalmas berendezést (MRI) mutattak be hétfőn a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai János Kutatóközpontjában rendezett szemináriumon.

Az egyetem az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta, a Nemzeti Agykutatási Program (NAP) keretében beszerzett képalkotó berendezés a PTE egyik legnagyobb értékű kutatási műszere.

Az eszköznek köszönhetően lehetséges az agy mélyreható kutatása: a készülék az élő anatómiai viszonyokról és biokémiai-élettani paraméterekről egyszerre nyújt információt - emelte ki a PTE.

Hozzátették, az új berendezés alkalmas magasabb rendű agyi működések, így például a beszéd, az emlékezés vagy a tájékozódás alapkutatására is. Az MRI-eszköz egerek és - mintegy 500 gramm súlyig - patkányok fekvő testhelyzetben történő vizsgálatára alkalmas, segítségével akár 4-5 órán keresztül is vizsgálható altatásban egy-egy állat. A vizsgálat közben a kísérleti állatok testhőmérséklete, légzése és EKG-ja folyamatosan ellenőrizhető.

A PTE írásos összefoglalója arra is kitért, hogy a hétfői szeminárium során a NAP eddigi kutatási eredményeiről is beszámoltak a szakemberek.

"Szó volt többek között a sclerosis multiplex új kísérletes modelljéről, a koponya-, illetve agysérülésben szenvedők javuló gyógyulási esélyeiről, a Parkinson-kórban szenvedők munkaképességének műtéti helyreállításáról, valamint az emberi agy regenerációs képességeinek vizsgálatáról" - összegzett az egyetem.

A 12 milliárd forintos kormánytámogatással 2014 februárjában indult NAP a felfedező kutatások, a megelőzés, az innováció, az orvosi ellátás hatékonyabbá válását, a gyógyszerfejlesztést, valamint a hazai tudományos eredmények ösztönzését tűzte ki célul.

Forrás: MTI
MTI 2016. január 18., hétfő 15:27


Kulcsszavak

MTI, MRI, feljesztés, NAP

Kapcsolódó anyagok

Gyermekkori sporadikus hemiplegiás migrén arteria cerebri media hipoperfúzióval

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Nobel-díj - Závodszky Péter: a krio-elektronmikroszkópia az utóbbi évek egyik legnagyobb metodikai áttörése

Az utóbbi évek egyik legnagyobb módszertani áttörésének nevezte a krio-elektronmikroszkópiát Závodszky Péter. Ez a technikai eszköz lehetővé teszi, hogy az élettudomány "eddig fel sem tett kérdésekre" is válaszokat keressen - mondta biofizikus az MTI-nek az után, hogy Stockholmban szerdán bejelentették, a biomolekuláris kutatásokban, a biomolekuláris struktúrák nagyfelbontású vizsgálata során alkalmazott módszer kidolgozásáért ítélték oda az idei kémiai Nobel-díjat.

Tovább


A 3D-nyomtatás orvosi felhasználásáról tanácskoznak Pécsen

A háromdimenziós nyomtatással előállított protézisek, a személyre szabott medicina, a szövetnyomtatás és a rehabilitációs robotika témaköreit is felöleli a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai János Kutatóközpontjában csütörtökön kezdődő interdiszciplinális konferencia.

Tovább


Gének, etikák, génetikák

A minket körülvevő valóságnak kétféle megközelítése, leírása létezik egymás mellett: egy természettudományos, amelyben a számok, a függvények, a kiszámíthatóság, az ellenőrizhetőség, az igazolhatóság a fő szempontok, és egy humán, művészeti, amelyben a nyelvi megragadhatóság, a többszólamúság, az időbeli változékonyság, a képzelőerő domináns szerepe, a művészeti szabadság a meghatározó jellemzők.

Tovább


Növénybiológus és kutatóorvos kapta A nőkért és a tudományért díjat

Két kutató vehette át a Magyar Tudományos Akadémián az UNESCO A nőkért és a tudományért elnevezésű pénzdíjas elismerését, amely fiatal nőket ösztönöz tudományos munkájukban. A díjat Tóth Szilvia Zita növénybiológusnak és Wohner Nikolett kutatóorvosnak ítélte az akadémikusokból álló zsűri.

Tovább