hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Tűfóbia miatt hasnyálmirigy-átültetés



| |
 

A világon először végeztek tűfóbia miatt hasnyálmirigy-átültetést egy cukorbeteg nőnél - tudósított a BBC hírportálja. Az 55 éves Sue Yorknál hétéves korában állapították meg T1DM-et. A tűtől annyira rettegett, hogy amikor inzulint kellett beadnia magának, reszketni és hányni kezdett.

A BBC-nek elmondta, hogy a műtét tökéletesen megváltoztatta az életét, orvosai szerint várható élettartama a kétszeresére nőtt. A Manchester Royal Infirmaryben végzett operáció után a beteg "hihetetlenül erősnek" érezte magát: "Már nem kell küzdenem a lépcsőkkel, nincs légszomjom, ha szélben sétálok, a bőröm sem sárga vagy szürke, és már nem érzem magam állandóan kimerültnek. Új szemüvegre lett szükségem, mert javult a látásom".

Sue York legrosszabbul 2012-ben érezte magát, ekkor változtak meg a cukorbetegek autóvezetési szabályai, attól kezdve vezetés előtt és a volán mögött töltött időben két óránként a betegeknek meg kellett mérniük a vércukorszintjüket.

"Ez már túl sok volt nekem a tűből, túl sok a húsba szúrásból" - mesélte York, aki innentől nem vezetett többet, és mivel a gyalogláshoz túl gyenge volt, a szobafogság réme fenyegette. Próbálkozott hipnoterápiával, viselkedésterápiával, de kóros rettegésén nem segítettek. Az injekció beadása gyakran már húsz percig is eltartott.

Több mint két évébe telt, amíg felkerült a szervátültetésre várók listájára, ezalatt háromszor jelent meg a transzplantációs bizottság előtt. Kérdéses volt, hogy szüksége van-e az új szervre, hiszen nem voltak veseszövődményei, és azt is vitatták, elég súlyos-e a fóbiája ahhoz, hogy ilyen nagy műtéten kelljen átesnie. Elmondta, hogy az évtizedek óta diabéteszben szenvedők körében gyakori a súlyos tűfóbia.

Forrás: MTI
MTI 2016. január 28., csütörtök 10:43

Kulcsszavak

T1DM, tűfóbia, MTI

Kapcsolódó anyagok

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Nobel-díj - Závodszky Péter: a krio-elektronmikroszkópia az utóbbi évek egyik legnagyobb metodikai áttörése

Az utóbbi évek egyik legnagyobb módszertani áttörésének nevezte a krio-elektronmikroszkópiát Závodszky Péter. Ez a technikai eszköz lehetővé teszi, hogy az élettudomány "eddig fel sem tett kérdésekre" is válaszokat keressen - mondta biofizikus az MTI-nek az után, hogy Stockholmban szerdán bejelentették, a biomolekuláris kutatásokban, a biomolekuláris struktúrák nagyfelbontású vizsgálata során alkalmazott módszer kidolgozásáért ítélték oda az idei kémiai Nobel-díjat.

Tovább


A 3D-nyomtatás orvosi felhasználásáról tanácskoznak Pécsen

A háromdimenziós nyomtatással előállított protézisek, a személyre szabott medicina, a szövetnyomtatás és a rehabilitációs robotika témaköreit is felöleli a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai János Kutatóközpontjában csütörtökön kezdődő interdiszciplinális konferencia.

Tovább


Gének, etikák, génetikák

A minket körülvevő valóságnak kétféle megközelítése, leírása létezik egymás mellett: egy természettudományos, amelyben a számok, a függvények, a kiszámíthatóság, az ellenőrizhetőség, az igazolhatóság a fő szempontok, és egy humán, művészeti, amelyben a nyelvi megragadhatóság, a többszólamúság, az időbeli változékonyság, a képzelőerő domináns szerepe, a művészeti szabadság a meghatározó jellemzők.

Tovább


Növénybiológus és kutatóorvos kapta A nőkért és a tudományért díjat

Két kutató vehette át a Magyar Tudományos Akadémián az UNESCO A nőkért és a tudományért elnevezésű pénzdíjas elismerését, amely fiatal nőket ösztönöz tudományos munkájukban. A díjat Tóth Szilvia Zita növénybiológusnak és Wohner Nikolett kutatóorvosnak ítélte az akadémikusokból álló zsűri.

Tovább