hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Tudatosabban táplálkozni, többet mozogni



| |
 


A szakemberek szerint mérföldkő a közétkeztetési rendelet szeptember 1-jei bevezetése, hiszen az egészséges életmód egyik alapkövét jelenti a megfelelő táplálkozás - hangzott el a Közétkeztetés - központban az egészség című konferencia előtt tartott szerdai sajtótájékoztatón.

Pozsgay Csilla, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) főigazgatója arról beszélt, hogy az egészségtelen táplálkozás számos betegség forrása, és a gyermekkori elhízás mellett káros kihatással lehet a fiatalok mentális egészségére is.
Úgy vélte, Magyarország jó úton jár, hiszen több olyan kezdeményezés született az elmúlt években, amelyekben az egészség és a népegészségügy kapott kiemelt szerepelt, utalt a népegészségügyi termékadó vagy a transzzsírsavrendelet bevezetésére.
Beneda Attila egészségügyért felelős helyettes államtitkár azt emelte ki, hogy az egészségmegőrzés elsősorban a megelőzésről szól, amelynek egyik fontos eleme a közétkeztetés. Ha egészségesebben akarunk élni, akkor változtatni kell, sokkal több zöldséget, gyümölcsöt kell enni, és kevesebb cukrot, sót, zsiradékot kell fogyasztani - mondta, hozzátéve, a gyerekek 30-40 százaléka túlsúlyos, és általában az, aki gyermekként túlsúlyos, felnőtt korában is az lesz.
Figyelni kell az étkezésre is, hogy a "szörnyű népegészségügyi mutatók megváltozzanak" - hangsúlyozta a helyettes államtitkár.
Fűrész Tünde család- és népesedésügyért felelős helyettes államtitkár arról beszélt, hogy szemléletformálás kell a közétkeztetésben, amihez a közétkeztetők, a pedagógusok, a szülők és a gyerekek pozitív hozzáállására is szükség van. Úgy látja, a kezdeti tapasztalatok biztatóak ezen a téren.
Paller Judit országos tisztifőorvos elmondta, az egészségünket leginkább az életmód befolyásolja, ezen belül is a táplálkozás és a mozgás, az állam feladata pedig biztosítani azokat a körülményeket, jogszabályokat, amelyek mentén befolyásolni tudja a táplálkozási környezetet. Jelezte, volt idő felkészülni a rendeletre, hiszen az csak most, hároméves türelmi idő után lépett hatályba.
Martos Éva, az OGYÉI főigazgató-helyettese arról beszélt, számos korábbi felmérés azt igazolta, hogy reformra szorul a közétkeztetés. A szakember szerint is szemléletváltásra van szükség ahhoz, hogy az új ízeket, ételeket kipróbálják mind a szülők, mind a gyerekek.
Szeptember 1-jétől kötelező alkalmazni a közétkeztetési rendeletet, amely részletesen szabályozza a bölcsődékben, óvodákban, iskolai menzákon, kórházakban adható ételek összetételét és elkészítésének szabályait.
A rendelet értelmében tilos egyebek mellett a szénsavas vagy cukrozott üdítő, valamint a magas zsírtartalmú húskészítmény felhasználása. Rögzítették azt is, hogy a közétkeztetésben nem tehetnek az asztalra só- és cukortartót, és előírták, hogy fokozatosan csökkenteni kell a napi bevitt só mennyiségét.
A jogszabály rögzíti az étrendtervezés szabályait is, például azt, hogy az egymást követő kétszer tíz élelmezési nap főétkezéseiben egy ételsor csak egy alkalommal fordulhat elő. Állati eredetű fehérjeforrást minden főétkezésnek, bölcsődei étkeztetés esetén az egyik kisétkezésnek is tartalmaznia kell. A felhasználási előírások, korlátozások és tilalmak szerint az italként kínált tejhez nem adható cukor, és a tea is csak meghatározott mértékben tartalmazhat hozzáadott cukrot. A szükséges folyadék az étkezések között ivóvíz, illetve ásványvíz lehet.
Az átalakuló közétkeztetésről számos tájékoztató kiadvány, oktatófilm is készül, de roadshow keretében is igyekeznek a szakemberek elmondani és megértetni azt, miért fontos tudatosabban táplálkozni, többet mozogni az egészség megőrzése érdekében.




MTI 2015. szeptember 23., szerda

Kapcsolódó anyagok

Amikor az orvos egyben filozófus is volt

Megérkeztek az első külföldi felhasználók a szegedi lézeres kutatóintézetbe

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Műanyaghulladékot mutattak ki az Atlanti-óceánban élő halak gyomrában

Nagy mennyiségű mikroműanyagot, vagyis öt milliméteresnél kisebb műanyagrészecskét mutattak ki a kutatók az Atlanti-óceán északnyugati részén élő halak gyomrában.

Tovább


Nyelvet is használhatott a Homo erectus

Nem tudni, hogy a nyelv pontosan mikor alakult ki az emberfélék, más néven hominidák körében. Néhányan úgy vélik, hogy csupán a Homo sapiens sajátossága, ami 200 ezer évet jelentene, ám Everett szerint a nyelv kezdete sokkal régebbre nyúlik vissza.

Tovább


Az eddig véltnél 100 millió évvel korábban hódították meg a szárazföldet a növények

Az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) közölt tanulmányukban kimutatták, hogy a szárazföldi növények nagyjából 500 millió évvel ezelőtt fejlődtek ki a édesvízi algákból.

Tovább


Az Északi-sarkot is veszélyezteti a műanyaghulladék

A műanyagszennyezés káros hatásait eddig a zooplanktonban, a halaknál, a tengeri madaraknál és az emlősöknél figyelték meg Evszázadokba telhet, amíg felül lehet kerekedni az elmúlt néhány évtized felelőtlenségén, amely miatt a tengerbe került a sok műanyaghulladék.

Tovább


Tudatosabban táplálkozni, többet mozogni