TARTALOM

 VISSZA

 


Transzneművé válnak a halak a szennyvizekbe kerülő vegyi anyagok miatt



| |
 

Az édesvízi hím halak egyötöde transznemű a szennyvizekbe került vegyi anyagokban, köztük a fogamzásgátlókban lévő hatóanyagok miatt.

Az Exeteri Egyetem kutatói szerint az édesvízi hím halak nőies jellemzőkkel bírnak, még petét is érlelnek. Néhányuk spermája alacsony minőségű, és ezek halak kevésbé agresszívek és kevésbé versengő magatartásúak, ami azt jelenti, hogy szaporodásuk kevésbé sikeres.

A szennyvizek által a folyókba kerülő vegyi anyagok, köztük a fogamzásgátlók, a tisztítószerek, műanyagok és kozmetikumok melléktermékei a felelősök ezért.

Charles Tyler, az Exeteri Egyetem professzora, aki a brit halászati társaság hétfőn kezdődő szimpóziumán fogja bemutatni tanulmányukat, elmondta, hogy a transznemű halak, hermafrodita halak jóval érzékenyebbek ezekre a vegyi anyagokra, ha újabb szennyeződés éri őket. "Kimutattuk, hogy néhány ilyen vegyi anyagnak az eddig véltnél jóval szélesebb körű a hatása" - idézte Tylert a The Daily Telegraph brit napilap honlapja.
A transznemű halak szervezetét vizsgálva a szakemberek kimutatták, hogy az ösztrogén hatással van a például a halak szívbillentyűjére.

A vizsgálatok 50 helyszínen kimutatták, hogy az édesvízi halak 20 százalékának, mint például a pirosszemű kelének női jellegzetességei vannak. A szakemberek a szennyvízkezelőkből származó több mint 200 vegyi anyag esetében kimutatták az ösztrogénszerű hatást, valamint antidepresszánsok hatását, amelyek megváltoztatják a halak természetes magatartását.

Más kutatások kimutatták, hogy számos más vegyi anyag, amely szennyvízkezelés után kerül a folyókba, hatással lehet a halakra, köztük például az antidepresszánsok hatóanyagai, amelyek csökkentik néhány falfaj természetes félénkségét, köztük azt, ahogyan a ragadozókra reagálnak - tette hozzá Tyler professzor.

Steve Simpson, a szimpózium egyik szervezője elmondta, az egyhetes tanácskozás lehetőséget teremt a világ halbiológusainak arra, hogy megvitassák, miként védhetik meg a gyorsan változó tengerek, folyók csökkenő halállományát, még mielőtt túl késő lenne. Véleményt cserélnek arról, hogyan hat a korallpusztulás a halakra, a klímaváltozás a halak termetére, és hogyan zilálják szét a víz alatti kábelek a halak párosodását.

Forrás: MTI
MTI 2017. július 3., hétfő 11:34

Kulcsszavak

MTI, halbiológia, környezetpusztítás

Kapcsolódó anyagok

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Közel 600 növényfaj halt ki

Több millió egyéb faj fennmaradása múlik a növények túlélésén, köztük az emberé is. Ezért fontos annak ismerete, hogy mely növényeket, mely területekről veszítjük el, az ilyen információk segítik a fajmegőrző programok munkáját...

Tovább


A dunai limes helyszíneivel foglalkozó kutatóközpontot adtak át Pécsett

A Római Birodalom egykori határvonala, a dunai limes lelőhelyeivel foglalkozó kutatóközpontot adtak át kedden a baranyai megyeszékhelyen - közölte az MTI-vel a Pécsi Tudományegyetem (PTE).

Tovább


A globális felmelegedés 17 százalékkal csökkentheti a vizek élővilágát

A globális felmelegedés 17 százalékkal csökkentheti a vizek élővilágát. A világ óceánjai hal- és egyéb állatállományának egy hatodát veszíthetik el a évszázad végére, ha a klímaváltozás a jelenlegi mértékben zajlik - vélik tengerbiológusok.

Tovább


Artery 2019

Artery 2019 konferencia Budapesten kerül megrendezésre október 10-12 között. Absztraktbeadási határidő: 2019 június 24. Korai regisztráció határideje: 2019 augusztus 9.

Tovább