hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Transzneművé válnak a halak a szennyvizekbe kerülő vegyi anyagok miatt



| |
 

Az édesvízi hím halak egyötöde transznemű a szennyvizekbe került vegyi anyagokban, köztük a fogamzásgátlókban lévő hatóanyagok miatt.

Az Exeteri Egyetem kutatói szerint az édesvízi hím halak nőies jellemzőkkel bírnak, még petét is érlelnek. Néhányuk spermája alacsony minőségű, és ezek halak kevésbé agresszívek és kevésbé versengő magatartásúak, ami azt jelenti, hogy szaporodásuk kevésbé sikeres.

A szennyvizek által a folyókba kerülő vegyi anyagok, köztük a fogamzásgátlók, a tisztítószerek, műanyagok és kozmetikumok melléktermékei a felelősök ezért.

Charles Tyler, az Exeteri Egyetem professzora, aki a brit halászati társaság hétfőn kezdődő szimpóziumán fogja bemutatni tanulmányukat, elmondta, hogy a transznemű halak, hermafrodita halak jóval érzékenyebbek ezekre a vegyi anyagokra, ha újabb szennyeződés éri őket. "Kimutattuk, hogy néhány ilyen vegyi anyagnak az eddig véltnél jóval szélesebb körű a hatása" - idézte Tylert a The Daily Telegraph brit napilap honlapja.
A transznemű halak szervezetét vizsgálva a szakemberek kimutatták, hogy az ösztrogén hatással van a például a halak szívbillentyűjére.

A vizsgálatok 50 helyszínen kimutatták, hogy az édesvízi halak 20 százalékának, mint például a pirosszemű kelének női jellegzetességei vannak. A szakemberek a szennyvízkezelőkből származó több mint 200 vegyi anyag esetében kimutatták az ösztrogénszerű hatást, valamint antidepresszánsok hatását, amelyek megváltoztatják a halak természetes magatartását.

Más kutatások kimutatták, hogy számos más vegyi anyag, amely szennyvízkezelés után kerül a folyókba, hatással lehet a halakra, köztük például az antidepresszánsok hatóanyagai, amelyek csökkentik néhány falfaj természetes félénkségét, köztük azt, ahogyan a ragadozókra reagálnak - tette hozzá Tyler professzor.

Steve Simpson, a szimpózium egyik szervezője elmondta, az egyhetes tanácskozás lehetőséget teremt a világ halbiológusainak arra, hogy megvitassák, miként védhetik meg a gyorsan változó tengerek, folyók csökkenő halállományát, még mielőtt túl késő lenne. Véleményt cserélnek arról, hogyan hat a korallpusztulás a halakra, a klímaváltozás a halak termetére, és hogyan zilálják szét a víz alatti kábelek a halak párosodását.

Forrás: MTI
MTI 2017. július 3., hétfő 11:34

Kulcsszavak

MTI, halbiológia, környezetpusztítás

Kapcsolódó anyagok

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Pályázati felhívás – 40 év alatti orvosok és orvosbiológiai kutatással foglalkozó személyek számára

A Prof. Dr. Romics László Akadémikus Emlékére Alapítvány pályázatot hirdet Magyarországon dolgozó, magyar állampolgárságú, 40 éven aluli orvosok és orvosbiológiai kutatással foglalkozó személyek számára. A nyertes pályázó(k) között 500 000 Ft alapítványi adomány kerül kiosztásra.

Tovább


Horváth Ildikó államtitkár a Nekem Szól! Egészségértés Díj fővédnöke

Még két hétig, október 20-ig lehet pályázni a www.nekemszol.hu honlapon keresztül az idén negyedik alkalommal meghirdetett Nekem Szól! Egészségértés Díjra, melynek fővédnökségét Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkár vállalta el.

Tovább


Láttasd a láthatatlant, hallasd a hallhatatlant!

Lehet-e teljes értékűen befogadhatóvá tenni egy színházi előadást a fogyatékkal élő emberek számára? Mit lehet átadni a színházi látványvilágból egy látássérült nézőnek, és hogyan érzékeltetheti a jeltolmács a darab szövegének stílusát a hallássérült látogatóknak? Akadálymentesítés az előadó-művészet területein II. - a témában október 14-én második konferenciáját tartja a Pesti Magyar Színház a Fehér Bot Nemzetközi Világnapja alkalmából.

Tovább


Elhunyt Kovács László orvos, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja

Életének 80. évében, szeptember 29-én elhunyt Kovács László akadémikus, a sejtfiziológia és elektrofiziológia kiemelkedő kutatója - közölte az MTA.

Tovább