hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Állami intézményben nem működhet magánszolgáltató


Állami intézményben nem működhet magánszolgáltató

| |
 

Állami intézményben nem működhet magánszolgáltató, és OEP finanszírozásból sem részesülhet a privát szektor – jelentette be a Napi Gazdaság szerdai konferenciáján Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkár, aki a kormány egészségüggyel kapcsolatos stratégiáját és döntéseit ismertette azon a rendezvényen, ahol éppen arról készültek eszmét cserélni, milyen új lehetőségei lesznek a magánszolgáltatóknak és egészségpénztáraknak az átalakuló ellátórendszerben.

A kormány üdvözli és támogatja a magánberuházásokat az egészségügyben, olyannyira, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium erre ösztönző csomagot is készít – mondta a szakpolitikus, majd azonnal úgy folytatta: OEP finanszírozásban magánszolgáltató nem részesülhet. Aki ilyen szolgáltatást kíván igénybe venni, annak az ellátás teljes költségét magának kell állnia. A magyar betegek számára továbbra is teljes körű ellátást biztosít az állam a társadalombiztosítás terhére, a biztosítási csomag nem szűkül. A kormány döntésének értelmében magántevékenységet közfinanszírozott intézményekben a jövőben nem lehet folytatni.

A szakpolitikus mindezt a rendszer stabilizálásával magyarázta, amelynek első lépése a tiszta viszonyok megteremtése. Ezt szolgálják a felvázolt lépések, amelyeknek jogszabályi háttere a következő hónapokban alakul majd ki, így a részletek kidolgozása – amelyekben a lényeg rejlik majd – még hátra van.

Kórházbezárás és destrukció nem lesz, megfelelő szervezéssel és betegirányítási rendszer bevezetésével megfelelően üzemeltethető az ágazat, a jövő évi költségvetés pedig biztosítja a rendszer megerősítéséhez szükséges forrásokat, amelyeket azonban hatékonyan kell felhasználni – folytatta az államtitkár, hozzátéve, ez lehetővé teszi, hogy 2015 második félévétől az állami rendszerben el tudják indítani az életpályamodellt. Elsőként kiterjesztik a rezidensösztöndíjakat valamennyi végzett orvostanhallgatóra, valamint bevezetik a szakorvosi minimálbért. A kormányülésen lehetőséget adtak a kórházak konszolidálására is, amelyhez pénzt is biztosítanak a büdzséből.


Új alapellátási törvény készül


A társadalombiztosításon alapuló rendszer legfontosabb elve továbbra is a szolidaritás, de aki tud rá áldozni, annak akár egészségpénztári biztosítása is lehet – mondta Zombor, aki szerint ezeknek a szervezeteknek a szerepe az öngondoskodásban és az egészségmegőrzésben értékelődhet fel a jövőben.

Nem lesz reform, vagy radikális átalakítás, de az egészségügy megújul, minden változtatásnak a népegészségügyi célokat kell szolgálnia – tolmácsolta a kabinet által meghatározott fő irányt az államtitkár, aki szerint a magyarok európai átlagnál rosszabb egészségügyi státuszát sem az ország gazdasági teljesítménye, sem a társadalom állapota nem indokolja.

Új alapellátási törvény is készül, hogy a népegészségügyi szempontok szerint fejleszthessék és erősíthessék meg az alapellátást, elsőként mind szakmailag mind anyagilag igyekeznek vonzóvá tenni a háziorvosi pályát, ahol a szakmai kompetenciáikat kiaknázva, lakóhelyükhöz legközelebb gyógyíthatják majd a betegeket a doktorok. A kormány ehhez jelentős forrásokat is rendel, amelyek akár bővíthetők is, hiszen a tervek szerint a kártyapénz a jövőben teljes egészében a háziorvos munkáját ellentételezi. Az egyéb költségeket az önkormányzatok, vagy ha azok nem képesek rá, akkor az állam állja. Kérdésünkre Zombor Gábor kifejtette, arról, hogy e kettő közül ki fizesse a praxis egyéb költségeit, csak később születik döntés, de arról nincs szó, hogy az állam átvenné az alapellátás fenntartását a helyhatóságoktól.

A költségek biztosításáért cserébe az állam elvárja, hogy az alapellátásban dolgozók tekintsék kiemelt feladatuknak a prevenciót és az egészségmegőrzést. Ennek támogatására olyan szűrőállomások felállítását is tervezik országszerte, amelyek a népegészségügyi programok keretében minden állampolgár számára elérhetővé válnak.

Zombor Gábor előadását követően többen kijelentették, okafogyottá vált a konferencia, majd az első sokkot követően az ágazati szereplők abban reménykedtek, hogy az egyeztetéseken lesz még lehetőségük közelíteni az álláspontokat és lehetőségeket. Az azonban egyelőre nyitott kérdés maradt, hogy a korábbi években túlnyomó részben vagy teljes egészében privatizált labor- és képalkotó diagnosztikai szektort, vagy a művesekezeléseket hogyan államosítanák.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2014-10-29


Kulcsszavak

magánszektor, egészségpénztár, államosítás

Kapcsolódó anyagok

Hozzászólások:

3.,   Pós Péter mondta   2014. Október 31., Péntek 09:44:34
Ne legyünk mindig rosszhiszeműek, mert az is mérgez, nem csak a magánérdekek mértéktelen túlburjánzása!
Nincs ebben a mondatban semmi rossz, csak ha bele akarjuk látni, a saját rossz véleményünk okait:
„… minden változtatásnak a népegészségügyi célokat kell szolgálnia … a magyarok európai átlagnál rosszabb egészségügyi státuszát sem az ország gazdasági teljesítménye, sem a társadalom állapota nem indokolja.”

Votisky doktor úr szarkasztikus felvetései igenis létező tényezők!
Sajnos vannak már bőven genetikus tényezők, és létezik a „nemzetközi aknamunka” is!

A társadalom állapotáért meghatározó részben a mindenkori és az azokat több cikluson át megelőzően hatalmi helyzetben lévő döntéshozók felelősek. Ebből az következik, hogy a döntéshozók a felelősek, nem a rossz döntéseket elszenvedő társadalom.
Az államtitkár nem tagadta a tagadhatatlant, úgyis felesleges lett volna!

Az ország gazdasági teljesítménye közvetlenül valóban nem indokolja a magyarok európai átlagnál rosszabb egészségügyi státuszát, az azonban jóval inkább indokolja, hogy az eddigi és a jelenlegi kormányok például a GDP hány százalékát fordítják az egészségügyi célokra.

Amennyiben pedig az egymást követő kormányok hosszú sora intézkedéseivel tartósan lerontja a magyarok európai átlagnál rosszabb egészségügyi státuszát, akkor annak hosszabb távon valóban genetikai következményei is lesznek, illetve már vannak is. (Hasonlóan a legnagyobb hazai kisebbség vitathatatlanul leromlott egészségügyi helyzetének fennálló genetikai, epigenetikai okaihoz.)
Nézzünk utána például: „Hogyan jutnak át érzelmeink, szokásaink az örökítő kromoszómákba, a génekbe?”

A nemzetközi aknamunka pedig olyan értelemben valóban felvethető, hogy a magánérdekek mértéktelen túlburjánzása éppen mértéktelenségének súlya alapján jellemzően nemzetközi.
Minél kisebb közösséget vizsgálunk, annál jobban átlátható a közösségellenességig magánérdekű tevékenység. A szövevényessége miatt szinte ellenőrizhetetlen nemzetközi viszonyrendszer viszont jó lehetőséget ad a közjóellenes vonatkozások hatékony elrejtésére.

Próbáljuk a hangulati hozzáállásunk helyett a tények alapján értékelni! Mindannyiunknak sokkal jobb lenne!
2.,   Votisky Péter mondta   2014. Október 30., Csütörtök 20:27:26
" államtitkár... szerint a magyarok európai átlagnál rosszabb egészségügyi státuszát sem az ország gazdasági teljesítménye, sem a társadalom állapota nem indokolja."

Hanem ? Genetikus ? Nemzetközi aknamunka ?
1.,   Pós Péter mondta   2014. Október 30., Csütörtök 12:52:52
Nincsen ebben önmagában semmi rossz, ha az egészségügyet hajlandóak vagyunk a népegészségügy legfőbb színtereként, és nem az egészségügyi magánérdekek mások elé helyezésének, és az egészség-biznisz megvalósulási terepeként szemlélni.
Az azonban erősen kérdéses, hogy a ma ismert illegális, de meghatározóan működő gyógyszerírási érdekeltségi rendszer fennmaradása mellett az alapellátásban dolgozók hogyan tekintsék kiemelt feladatuknak a prevenciót és az egészségmegőrzést.
Az orvosoktól reálisan nem várható el, hogy tudatukat vagy még tudatalattijukat is megerőszakolva egy a jelenlegi érdekállapotokat megszüntető, és jobbal, hatékonyabbal felváltó anyagi érdekeltségi rendszer hiányában, sőt a betegek gyógyszerfelírást szinte mindig elváró, markáns alapállásával szemben is a megelőzést és az egészségmegőrzést tekintsék kiemelt feladatuknak.
Ennek ma Magyarországon, sőt az egész „fejlett” világban egyszerűen nincs kultúrája, azt – minél előbb – meg kellene teremteni!

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Szent-Györgyi Albert-emlékévet rendez a Szegedi Tudományegyetem

Jubileumi programokkal, köztük rangos természettudományi verseny megrendezésével emlékezik a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) arra, hogy egykori rektora, Szent-Györgyi Albert 80 éve vette át az orvosi és fiziológiai Nobel-díjat.

Tovább


Litvániában követik el a legtöbb öngyilkosságot az Európai Unióban

A 100 ezer főre jutó 19 öngyilkossal Magyarország, Szlovénia és Lettország osztozik a második helyezésen, "dobogós" még Észtország 18 öngyilkossággal, negyedik helyen Belgium és Horvátország (17) áll.

Tovább


Akár kilenc évig is szoptatja kicsinyét az orangután

Akár kilenc évig is szoptatja kicsinyét az orangután, hosszabb ideig, mint bármely más főemlős - állapították meg a vadon élő emberszabásúak fogainak elemzéséből amerikai és ausztrál tudósok.

Tovább


Az egész ország gazdaságának lökést adhat a szegedi lézerközpont

Évtizedekre lökést adhat a város és az egész ország gazdaságának a szegedi lézerközpont, amelynek épületeit kedden adják át - jelentette ki Botka László hétfőn a csongrádi megyeszékhelyen.

Tovább


Állami intézményben nem működhet magánszolgáltató