TARTALOM

 VISSZA

 


Több mint hárommilliárd forintos kutatás-fejlesztési program indult Szegeden



| |
 

Szegedi Tudományegyetem (SZTE) és a Gál Ferenc Főiskola (GFF) több mint 3,6 milliárd forint uniós támogatást nyert arra a több tudományterületet összekapcsoló kutatási programra, amely középpontjában az egészségállapottal kapcsolatos vizsgálatok állnak a fogantatástól kezdve egészen az időskorig - tájékoztatta az SZTE közkapcsolati igazgatósága az MTI-t.

A közlemény szerint a projekt célja a két szegedi felsőoktatási intézmény kutatási szolgáltatásainak bővítése, a tudományos utánpótlás erősítése, valamint a megszülető eredmények piaci hasznosításának elősegítése is.

Az intézmények által a négyéves program során felhasználható forrás nagyobb részét az SZTE-en induló 18 és a GFF-án kezdődő két kutatási programra fordítják. Ezeket olyan fiatalabb szakemberek irányítják, akik tudományos karrierje szempontjából ez nagy ugrást jelenthet, és egyben hosszútávon lehetőséget arra, hogy bekapcsolódjanak a nemzetközi kutatói hálózatok munkájába.

Az elöregedő társadalmakban az egészség és a munkaképesség megőrzése egyre fontosabb feladattá válik. A több tudományterületet érintő kutatások a fogantatástól egészen az időskorig vizsgálják az egészségmegőrzés és -fejlesztés lehetőségeit. Az alprogramok egy része a meddőség korrekciójával, és a gyermekkor tipikus betegségeivel foglalkozik, egy másik csoportja az egészség felnőttkori visszaállításának lehetőségeit vizsgálja, egy harmadik célja pedig az időskori betegségek megelőzése, a diagnosztikai eljárások fejlesztése. Az interdiszciplinaritás jegyében a szakemberek egy-egy probléma gazdasági és társadalmi vetületeivel is foglalkoznak.

A tudományos programok kiváló lehetőséget teremtenek a szegedi felsőoktatás tudásbázisának bővítése mellett a helyi és regionális igényeket kielégítő kutatás-fejlesztési szolgáltatások fejlesztésére is.

Az előrejelzések szerint rohamosan növekedni fog azoknak a betegségekkel küzdő, egyedülálló embereknek a száma, akiket család híján más nem tud majd gondozni, csak a professzionális szociális ellátórendszer. A Gál Ferenc Főiskolán induló programok célja az új generációs szociális-szakember-képzés kereteinek kidolgozása, illetve az állami és nem állami fenntartású ellátók közötti, jelenleginél sokkal szorosabb együttműködés kialakítása - áll a közleményben.


Forrás: MTI
MTI 2017. június 7., szerda 14:18

Kulcsszavak

MTI, SZE, egészségállapot, kutatás

Kapcsolódó anyagok

Folyamatosan csökken klinikai vizsgálatok száma Magyarországon

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Ritka Betegségek Világnapja a Szegedi Tudományegyetemen

A Szegedi Tudományegyetem a Ritka és Veleszületett Rendellenességgel Élők Országos Szövetségével (RIROSZ) együtt első alkalommal rendezi meg Szegeden a Ritka Betegségek Világnapja országos rendezvényét. A február 24-i program célja, hogy olyan fórumot teremtsen, ahol az érintett érdekcsoportok közösen tudják megvitatni a ritka betegségekkel élők helyzetét, terveit. Idén az egészségügy és a szociális ellátások közötti hídépítés, valamint a ritka betegségek kutatása, az új diagnosztikai és terápiás eljárásokat megalapozó fejlesztések kerülnek a fókuszba.

Tovább


Speciális invazív kardiológiai technikák

Hazánkban több, mint fél évszázada végzik szívritmus szabályozó eszközök beültetését, ma évente durván hat és félezer új pacemakert és körülbelül mintegy 1200 speciális újraélesztő funkcióval is összekapcsolt készüléket ültetnek be. A beültetett készülékek egy része a gyógyszeres kezelésen kívül a szívelégtelenség kezelésének egyik legfontosabb eszközévé vált az utóbbi közel 20 évben, évente több ezer ember életét mentik meg, s biztosítanak ezután kimutathatóan hosszabb és jobb minőségben töltött életéveket.

Tovább


Az e-cigaretta mégsem ártalmatlan alternatívája a dohányzásnak

Az e-cigarettázásnak súlyosabb egészségügyi konzekvenciái lehetnek, mint az korábban gondolták - állítják amerikai kutatók, akik szerint az e-cigarettázás rákkal kapcsolatba hozható genetikai változásokat indíthat el.

Tovább


Műanyagból származó adalékanyagot találtak északi-sarkvidéki madár tojásaiban

Az északi sirályhojszának (Fulmarus glacialis) a Kanada északi részén lévő Prince Leopold-szigeten rakott tojásait vizsgálva találtak hormonbontó ftalátokat. Ezeket a kémiai anyagokat műanyagkészítéshez használják, hogy az anyag rugalmas maradjon. Ez az első alkalom, hogy ilyen adalékanyagot találtak északi-sarkvidéki madarak tojásaiban.

Tovább