TARTALOM

 VISSZA

 


Több mint egynegyede nő az MTA tagságára ajánlott kutatóknak



| |
 

Több mint egynegyede nő a Magyar Tudomány Akadémia (MTA) új levelező, rendes, külső és tiszteleti tagjainak javasolt kutatóknak - közölte a köztestület az MTI-vel hétfőn.

A tájékoztatás szerint összesen 193 magyarországi és külföldi új tagot ajánlanak a tudományos osztályok az MTA testületébe. Az ajánlott tudósok 31 százaléka nő, az 50 év alatti ajánlottak száma 18, a legfiatalabb ajánlott 41 éves. A női ajánlottak átlagéletkora 59,6 év, a férfi ajánlottaké 60,6 év.

Az új akadémikusok lehetséges számáról az MTA Elnöksége dönt 2019. márciusban, majd az Akadémikusok Gyűlése szavaz arról májusában, hogy a közös jelöltlistáról ki kerüljön a tagok közé. Az akadémia 11 tudományos osztálya közül a legtöbb női kutatót, hetet a Biológiai Tudományos Osztálya jelölte akadémikus címre.

Minden tagjelölt esetében legalább három ajánlás volt szükséges a tudós testület jelenlegi tagjai részéről. Az ajánláshoz hozzátartozik a javasolt személy tudományos tevékenységének értékelő ismertetése, megjelölve az ajánlott személy kiemelkedő tudományos eredményeit, valamint külföldi elismertségét.

Az ajánlási folyamat október 1-jével zárult le. Az ajánlások nyilvánosak, a dokumentumokat az MTA folyóirata, a Magyar Tudomány közli.

Januárban a tudományos osztályok tagjelölő osztályüléseket tartanak, ahol titkos szavazással, egyszerű szótöbbséggel határoznak az ajánlott személyek tagjelöltségéről. A szavazatok több mint felét megkapó ajánlottak felkerülnek a közös akadémiai jelöltlistára.

Az MTA Elnöksége a tudományos osztályok között egyenlően el nem osztható helyek felét elsősorban azok között a tudományos osztályok között osztja szét, amelyek az osztályok között egyenlően elosztott helyre női jelöltet fogadtak el, másodsorban olyan női jelölteket támogat, akik az osztályuktól elnyerték a szavazatok több mint 50 százalékát, de a rangsorban elért helyük az egyenlően elosztott hely megszerzésére nem volt elegendő
.
Az MTA háromévente választ levelező és rendes, valamint külső és tiszteleti tagokat, legutóbb 2016 májusában volt tagválasztás. Levelező taggá az választható, aki rendelkezik az MTA doktora vagy annak megfelelő tudományos fokozattal, és tudományát elismerten és különösen magas színvonalon műveli. Rendes tag az a levelező tag lehet, aki megválasztása óta jelentős tudományos eredményeket ért el.

Külső taggá azt az életvitelszerűen külföldön élő, tudományos tevékenységét külföldön folytató tudóst választhatják meg, aki tudományát nemzetközileg kiemelkedő színvonalon műveli, magát magyarnak vallja, és szoros kapcsolatot tart a magyar tudományos élettel. Tiszteleti tag az a külföldön tevékenykedő tudós lehet, aki szaktudományát nemzetközileg kiemelkedő színvonalon műveli és a magyar tudomány különleges megbecsülésére tarthat számot - olvasható a közleményben.

Forrás: MTA, MTI
MTI 2018. december 10., hétfő 16:14

Kulcsszavak

MTA, MTI, külsős tagok

Kapcsolódó anyagok

Az Akadémiai kutatóhálózatnak a kormány tervei szerinti átalakítása hatalmas veszteség lenne

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Szívbarát séták Veresegyházon

Négy év alatt több tucat ember életét menthették meg az „Út az Egészséghez” elnevezésű program eddigi túraösvényei, amelyeknek legújabb állomását Veresegyházon adták át.

Tovább


Bizonyítékot találtak a Wigner-kristály létezésére

Wigner Jenő egy nyolcvanéves jóslatát sikerült igazolniuk magyar és izraeli kutatóknak. A Nobel-díjas fizikus által megjósolt "Wigner-kristályt" (elektronok alkotta, különleges kvantumkristályt) egy szén nanocsőben figyelték meg.

Tovább


Tudomány és művészet a szentendrei MANK Galériában

A művészet eszközeivel hívja tudományos kalandozásra a közönséget a szentendrei MANK Galéria ArtScience címmel szerdán nyíló kiállítása.

Tovább


Átadták a Budapesti Szent Ferenc Kórház új szárnyát

A kórház jelenlegi befogadóképességét közel megkétszerező új épületet Mohos Gábor esztergom-budapesti segédpüspök áldotta meg. A fejlesztés finanszírozása jelentős részben kormányzati forrásból valósult meg, ami önkormányzati, rendi és magántámogatásokkal egészült ki. Ezzel átadásra került az Egészséges Budapestért Program fejlesztéséhez tartozó első új kórházépület.

Tovább