hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Több mint 2,5 millió éves jégmintát hoztak a felszínre az Antarktiszon



| |
 

Egy 2,7 millió éves jégmagot hoztak a felszínre az Antarktisz egy pontján a Princetoni Egyetem, a Scripps Oceanográfiai Intézet, a Maine-i Egyetem és az Oregoni Állami Egyetem kutatói, akik a párizsi Goldschmidt konferencián ismertették az eredményeiket.

Egészen a közelmúltig a tudósok úgy vélték, hogy a sarkvidékekről származó jégmagok életkorának felső határa nagyjából 800 ezer év, mivel a Föld belsejének hője alulról megolvasztja a jégdzsungeleket - olvasható a Physorg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.

Néhány évvel ezelőtt azonban a Princetoni Egyetem szakemberei felfedezték, hogy az úgynevezett kék jég sokkal idősebb mintákat is magában rejthet. A kék jég akkor keletkezik, amikor a gleccserekre lehulló hó összefagy és a levegő kiszorul belőle.

Ennek a jégtípusnak további jellegzetessége, hogy az alul lévő jég idővel felfelé nyomódik, és ezáltal nem olvad el. A kutatók ilyen jégmagminták után kutatva végeztek fúrásokat a McMurdo-kutatóállomás szomszédságában lévő Allan Hillsnél.

A gleccserekből nyert jégmagok hátránya, hogy sokkal nehezebb meghatározni a korukat, mint az egyéb területekről származó mintáknak, amelyek koráról a rétegeik árulkodnak.

A szakemberek rájöttek, hogy a most felszínre hozott ősi jégminta korát a benne lévő kálium- és argonmaradványok után kutatva lehet meghatározni, amely ugyan nem annyira pontos, mint a rétegek számolása, de a kutatók úgy vélik, hogy plusz/mínusz 100 ezer év pontossággal működik.

A kutatók első ízben 128 méteres mélységig fúrtak le, legutóbb pedig már elérték a 205 métert, ahonnan a korábbinál csaknem kétszer öregebb mintát hoztak a felszínre.

A jégmagokban csapdába esett levegőbuborékok összetétele, különösen az oxigén- és hidrogénizotópok aránya segít a kutatóknak a minta keletkezésekor uralkodó klíma meghatározásában. A 2,7 millió éves mintában található levegőbuborékok a jégkorszakokat megelőző éghajlati viszonyokról árulkodnak.

A szakemberek mostanra megállapították, hogy a légköri szén-dioxid-koncentráció az érintett időszakban nagyjából 300 ppm (milliomod térfogatrész) körül mozgott, ami jóval kevesebb a jelenlegi 400 ppm-nél. A kutatók szerint azonban a friss jégmaggal kapcsolatban az az igazán izgalmas, hogy még régebbi, akár 5 millió éves minták felfedezésének lehetőségével kecsegtet.


Forrás: MTI
MTI 2017. augusztus 22., kedd 12:54

Kulcsszavak

MTI, ppm, környezet

Kapcsolódó anyagok

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Az IBS labirintus - 12 kreditpontot érő képzés

Háziorvosoknak, belgyógyászoknak, gyermekorvosoknak, gasztroenterológusoknak és klinikai szakpszichológusoknak szóló képzés Budapesten, 2018. május 4-5 között lesz.

Tovább


Az erdei fülesbaglyok állományát mérik fel a természetvédők a lakosság bevonásával

A hazánkban fészkelő erdei fülesbaglyok (Asio otus) állományának felmérésebe kezd a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a lakosság bevonásával, a faj országos elterjedési térképének pontosítása érdekében.

Tovább


Önbecsülés, önismeret, önsegítés, önmegvalósítás - Konferenciaajánló

Immár XXI. alkalommal kerül megrendezésre a közösségi konferencia! Idén az önsegítés és az önsegítők és szakemberek együttműködésének jó gyakorlatai lesznek a fókuszban. A közösségi ellátók egyre nyitottabbak erre és számos formája alakult ki a hatásos együttműködésnek. A hanghalló módszer, a hanghalló csoportok is az együttműködés eredményei. Kiemelt vendég: Marius Romme pszichiáter és Sandra Escher pszichológus, a hanghalló módszer kidolgozói, akik és ezzel forradalmat hoznak a pszichotikus tünetekkel küzdők terápiájában.

Tovább


Az evolúció első évmilliárdjainak megismerését segíti magyar kutatók módszere

A földi evolúció első évmilliárdjainak megismerését segítheti magyar kutatók új módszere, amely az örökítőanyag fajok közti átadására épül - közölte a Magyar Tudományos Akadém

Tovább